Semmi sem dőlt el Görögországban a választások nyomán, a társadalom nem fogad el további megszorításokat, nagy a valószínűsége, hogy forró, tehát zavargásokkal, lázadásokkal telített ősz köszönt az országra. Ezt mondja az alapblog.hu-nak adott interjúban Charambalosz Tszardanidisz, a befolyásos athéni gazdasági-politikai agytröszt, az Institute of International Economic Relations igazgatója.

Ha a hivatalos előrejelzéseknek hinni lehet, a legcsekélyebb különbséggel sikerült elkerülni azokat a hosszabb távon jelentkező, illetve a közvetlen katasztrófával fenyegető kockázatokat, amelyek nyilván felmerültek volna, ha a görögök a kiszállás mellett (és makacsul az euró ellen) szavaztak volna - véli Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

A vasárnapi görög választások hatására jelentős erősödést produkált a forint és a BUX, de a hétfői jó hangulat nem tartott ki a nap végéig, a Spanyolországgal kapcsolatos félelmek miatt.

Több napos száguldás után befékeztek a piacok, Spanyolország leminősítése, a megint éledező euróövezetei félelmek és a FED elnök nyilatkozata miatt. A forint árfolyama is lefelé vette az irányt, bár még mindig lényegesen jobb erőben van, mint a hét elején.

Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal leminősítette Spanyolországot csütörtökön a Fitch Ratings, egyebek mellett arra a becslésére hivatkozva, hogy a spanyol bankrendszer rendbetétele a spanyol hazai össztermék (GDP) 9 százalékával egyenlő költségvetési forrást is felemészthet.

Nagyot száguldottak szerdán a piacok, lehetett örülni a tegnapelőtti jó makrogazdasági adatoknak, na meg annak, hogy az EKM monetáris tanácsában voltak olyanok, akik megrettentek a piaci nyomástól a kamatcsökkentés terén, s eszerint is szavaztak. 

Hosszú vesszőfutást követően kis megnyugvás jött a makrogazdasági adatok terén. A nyugati tőzsdék emelkednek, a forint is erősödött, a javuló piaci hangulatban az ausztrál gazdaság kiugróan jó eredményének is része van.

Az európai válságkezelés lényeges pontjaiban egyetért egymással Angela Merkel német kancellár és José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke - mondta kedden Brüsszelben az Európai Bizottság elnökének szóvivője. Barroso az előző napon Berlinben járt, és megbeszélést folytatott a német kancellárral. találkozón "nagyon erős egyetértés" alakult ki például a bankunió kérdésében.

Harmadik napja emelkedik, miközben a nemzetközi piacok jobb esetben is csak vegyes mozgást tudtak felmutatni. Mára viszont a nemzetközi hangulat a jelentős csökkenéseket követően pozitívabbá vált.

Mindenki ugyanazt tudakolja: „Mi lesz, ha Görögország csődöt jelent, és kilép az euró övezetből?" Ez a kérdés aztán több sürgősen megválaszolandó dilemmához vezet: A csőd rendben vagy zavarok közepette zajlik-e le, és milyen következményekkel jár?

Furcsa száguldást láthattunk pénteken a magyar börzén. Míg Európa 3% körüli „szakadásban" volt, s a tengerentúli börzéken is jelentős lejtmenetet láthattunk, addig a magyar piac emelkedni tudott, immár második napja.

Elkerülhetetlennek látszik elemzők szerint, hogy Görögországgal meginduljon az eurózóna szétesése. Jeremy Siegel szerint az egyetlen megoldás az euró (és a forint)  leértékelése, a közgazdász szerint azonban ezután Magyarország vonzó és kiugróan versenyképes befektetési célpont lehet. Paul Krugman arra figyelmeztetett a BBC műsorában, hogy Athén örök időkre adósságcsapdában maradhat.

Továbbra is negatív a hangulat, annak ellenére, hogy a piacok megkönnyebbülhetnének az ír népszavazás előzetes pozitív eredményének láttán, de igazából ezt vártuk - áll az Erste Befektetési Zrt. szerkesztőségünkbe eljuttatott napi elemzésében.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Csak kapkodjuk a fejünket. Előbb az Európai Bizottságtól jönnek jó hírek mind magyar mind európai vonatkozásában, aztán újra félni kezdünk a görögöktől, spanyoloktól, olaszoktól.

Negatív meglepetést hozott a tegnap megjelent amerikai adat, ma pedig mínuszban nyitnak a nyugat-európai tőzsdék, így a BUX is beszorulhat. A dollár euróval szembeni erősödése megállíthatatlannak tűnik.

A reggel az optimizmus jegyében telik, mivel a kínai kormány elkötelezettnek látszik a gazdaság élénkítésére, a görögországi választásokon pedig várhatóan a konzervatív erők képesek lesznek többséget szerezni egy új felmérés szerint.

2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, mint most májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ez előtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

A vártnál melegebben fogadták a piacok Brüsszel várakozó álláspontját a görög válsággal kapcsolatban- véli a Saxo Bank elemzője. Az Erste Befektetési Zrt. elemzése azonban arra figyelmeztet, hogy tovább zuhanhat az euró árfolyama a dollárral szemben.

Napon belüli fordulatot láthattunk az amerikai börzéken. Tegnap két hullámban jelentek meg az eladók a börzéken. Először az előző görög miniszterelnök szavaira jött az első hullám, majd utána arra a hírre, hogy az eurózóna tagállamoknak forgatókönyvet kell készíteni a görög kilépés esetére.

Napról napra erősebben uralkodik el az a vélemény a piacokon, mely szerint a görög államcsőd elkerülhetetlen. Többek között emiatt látványosan gyengült az utóbbi hetekben a magyar forint, még a gyengélkedő euróhoz viszonyítva is: az euró árfolyama szerda délelőtt 303 forintig emelkedett. A Policy Agenda heti elemzésében azokat a forgatókönyveket mutatja be, amelyek a magyar kormánytól immár teljesen függetlenül alapvetően meghatározzák az ország további lehetőségeit.

Megint a görögök. Az a kockázati prémium - kiderült - nem is magas. A korábbi miniszterelnök azt találta mondani, hogy megvizsgálják a görög kilépés lehetőségét, következményeit. Az persze valószínűleg katasztrófával járna a görögöknek, de Európának sem lenne jó, s azt is hozzátette, hogy nem is valószínű a kilépés.

Ugyan a spanyolok éppen „görögösödnek", azaz mondanak valamit, aztán a tények mást mutatnak a költségvetési hiány tekintetében, de a piacok egyelőre ignorálják ezt. Pedig a GDP visszaesése is méretesebb lehet a vártnál Ibériában, s kérdés, hogy az újabb intézkedések (a GDP 1,8%-ra rúgó, 13+5 milliárd eurós egyenleg javítás) tényleg elérik-e a kívánt hatást.

Az elmúlt héthez képes korrekciót várnak az elemzők a nemzetközi piacokon és a forint árfolyamában is. A BUX máris pluszban nyitott, bár a nyugati indexek enyhe mínuszban kezdtek, a magyar deviza pedig egyhelyben toporog.

Az IMF szóba sem áll az új görög kormánnyal. A Fitch meg azt mondja, hogy sem az emberek, sem a politikusok nem akarnak megoldást a válságra, akkor - nesze neked - leminősítelek. Így az USA-ban is lesett a tantusz.

Beszakadtak hajnalban a piacok arra a hírre, hogy a Moody's Investors Service huszonhat olasz bankot minősített le egyebek mellett az egyre rosszabb működési kondíciókra és az ismét recessziós olasz gazdasági környezetre hivatkozva. A közös európai fizetőeszköz a hajnali órákban ismét a 1,266-os szint alá süllyedt a dollárral szemben, az euró/forint kurzus pedig 9 óra előtt hajszállal volt a 300 forintos szint alatt.

A görög válságról szóló hírek már nincsenek akkora hatással a befektetőkre, így pozitív hatások érvényesülhetnek a mai napon a piacokon. Jó hír jött az amerikai gazdaságról és a japán GDP is megtáltosodott.

Már "hiteles forgatókönyv" Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése több százalékponttal ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedését.

Folytatódhat a csökkenés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén a negatív nemzetközi hangulat hatására, amelyet a görögországi belpolitikai helyzet váltott ki. A forint mélyrepülésbe kezdett, amelynek egyelőre nem látni a végét.

Kudarccal végződtek a görög pártok megállapodási kísérletei, kedden a kora délutáni órákban jelentették be, hogy új választásokat írnak ki június közepén. A hír hallatára zuhanni kezdett az euró árfolyama.

A görög saga folytatódik. Szombaton már felröppent a hír, hogy a három nagy párt megegyezett és lesz koalíciós kormány. Tegnap estére viszont kiderült, hogy a Syriza mégsem tud részt venni egy olyan kormányban, amely elfogadja az EU segélycsomaghoz kötődő megszorításokat. Így a bizonytalanság maradt. Ma este újra találkoznak a Paszok, az Új Demokraták és a Syriza képviselői az elnöknél.

Tovább csúszik a görög kormányalakítás, miután a péntek délutáni tárgyalások a jelek szerint nem vezettek eredményre. Közben komoly figyelmeztetést küldött a német külügy Athén és Párizs számára, elemzők szerint azonban láncreakció indíthatnak el az eurózóna renitensei, nem kizárt, hogy Írország is a megszorítások fellazítása mellett száll síkra.

90 százalékos valószínűséggel egy hónap múlva megint választások lesznek Görögországban. A néhány nappal ezelőtti voksolás eredménye ugyanis alkalmatlanná teszi  a nagy bajban lévő országot, arra, hogy kezelni tudja a kihívásokat. Csak újabb rendkívüli választások eredményezhetnek olyan erőviszonyokat, amelyek nyomán erős kormány alakulhatna - mondja az egyik legbefolyásosabb athéni politikai-gazdasági agytröszt, az Institute for International Economic Relations igazgatója, Charalambos Tsardanidis.

A vasárnapi választások után mindinkább káoszba csúszó görög belpolitika ismét a csőd szélére sodorta Görögországot. Közben a piac mind komolyabban kezeli annak a lehetőségét, hogy Athén még az idén elhagyja az eurózónát. A helyzeten csak rontanak a baloldali görög politikusok kijelentései.

A görögök megint megkeverték a kártyát, a piacok pedig beijedtek. Az Új Demokrácia pártja rekord sebességgel visszaadta a kormányalakítási megbízást. Így most a szélső bal is próbálkozhat, amely valószínűleg sikertelen lesz. 

Egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte Francois Hollande megválasztott francia elnök választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. Gazdasági szakértők ugyanakkor az eurózóna lehetséges szétesésének veszélyét látják a görögországi választási eredmények és a szociáldemokrata francia elnökjelölt győzelmében. Az első eredmények hírére a háromhavi mélypontjára zuhant az euró és jelentős esést produkáltak a piacok is.

Számtalanul idéztek - különösen Franciaországban - mert azt találtam mondani, hogy Európának egy új Margaret Thatcherre lenne szüksége - fogalmaz Steen Jakobsen, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank vezető közgazdásza. Ez az utalás nem Thatcher asszony politikáját igyekezett igazolni, hanem inkább arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy Európában a brit kormányfő 1979. májusi viharos győzelme óta sem kapott senki a szavazóktól hozzá hasonlóan egyértelmű felhatalmazást a változtatásra.

Kulcsfontosságú, hogy a fejlett világ két-három éven belül visszatérjen a normális gazdasági növekedéshez, különben a pénzügyek fenntarthatlanná válnak - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnöke a testület szombati ülését követően. Előző nap a G20-ak jelentősen megemelték az IMF válságkezelő pénzügyi alapját. Elemzők szerint a források megduplázása sem lesz elegendő az euróövezet problémáinak megoldására. Az IMF kormányzótanácsa merész strukturális reformokat vár az eurózóna országaitól.

Soros György a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy Németország rossz irányba tereli Európát, amely így komoly biztonságpolitikai veszélybe kerülhet. A világ egyik legtekintélyesebb befektetője, gazdaságtudósa az alapblog.hu-nak adott interjúban kifejtette: pusztán durva megszorításokkal nem lehet célba érni, gazdaságélénkítésre is szükség van. Máskülönben végeláthatatlan deflációs spirál, társadalmi robbanások és új nacionalizmusok fenyegetnek a kontinensen.

Az alapblog ezúttal David F. Gordont, az Eurasia Group főigazgatóját kérdezte Európa és az Egyesült Államok viszonyáról és arról, hogy mi történik a nyugati országok többsége és Magyarország között. A korábbi republikánus kormány külügyminisztériumának fő stratégája, a CIA ex-igazgatója szerint Magyarországon az Európai Unió értékközösségre épülő rendszerét vonják kétségbe, illetőleg azt az értékközösséget, amely összefogja Amerikát és Európát. Szerinte lesznek még konfliktusok Magyarország és közvetlen szomszédai, illetőleg Brüsszel között az év második felében.

Vitathatatlan, hogy Európa közös valutájával problémák vannak. A decemberi EU csúcson az unió látványos lépést tett a gazdasági egység létrehozása felé, a kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy az euróövezet hosszú távon működőképessé váljon. 

A forint mélyrepülése folytatódni fog mindaddig, amíg a magyar kormány nem biztosítja, illetve bizonyítja egyértelműen, hogy tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, és amíg nem vonja vissza az új alaptörvény nyugati típusú demokráciát csorbító passzusait, állítja a Morgan Stanley fő devizapiaci stratégája, Hans Redeker a Concorde Alapblognak adott exkluzív interjúban.

Londoni pénzügyi elemzők prognózisa szerint "99 százalék", hogy a valutaunió előbb-utóbb szétesik, és a folyamat nagy valószínűséggel az idén megkezdődik. 

Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróválság megoldásától függetlenül recesszióra számíthat az euróövezet. A különbség mindössze annyi lesz a gazdasági teljesítmény szempontjából, hogy a megoldás elmaradása esetén még meredekebb visszaesésre kell számítani, adta hírül az MTI londoni tudosítóját idézve.

Orbán Viktor szombaton exkluzív interjút adott m1-nek - amelyet vasárnap este ad le a közszolgáltai televízió -, és miként pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, beszélt az EU-csúcson született megállapodásról és arról, hogy Magyarország gazdaságának gondokkal kell megküzdenie. A miniszterelnök televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy jövő héttől már tárgyalnia kell a parlamentnek a brüsszeli döntésről, Brüsszelben pedig azt vetítette előre, hogy az átdolgozott költségvetés is jövő héten már a Ház előtt lesz.

Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését - erősítette meg Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezáró sajtótájékoztatón.

Magyarországnak konkrét reálgazdasági növekedési tervekre, így iparfejlesztési, mezőgazdasági, és szolgáltatásfejlesztési programokra van szüksége ahhoz, hogy a kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok miatt ne essen recesszióba – mondta Orbán Viktor hétfőn Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Matolcsy György egy konferencián, amelyen a német pénzügyminiszter is részt vett, arról beszélt, hogy az európai válság legyőzéséhez növekedési fordulatot kell végrehajtani, meg kell határozni egy újraiparosítási koncepciót, oktatási forradalomra, duális szakképzési modellre, demográfiai, valamint foglalkoztatási fordulatra van szükség.