Ha az Európai Központi Bank nem segít, a görög pénzintézetek összeomlottak volna - mondta Charambalosz Tszardanidisz, a befolyásos athéni gazdasági-politikai agytröszt, az Institute of International Economic Relations igazgatója az alapblognak adott interjújában.
Egyetért Soros György korábbi kijelentésével is, miszerint a nagy tőkeerővel bíró és főként a sajtót tulajdonló görög mágnások abban érdekeltek, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből. Az euróhoz képest jelentősen leértékelt drachma bevezetésével ugyanis a görög ingatlanok, földek, szigetek, kikötők, az idegenforgalmi infrastruktúra, a gyárak nevetségesen olcsóvá válnak a görög eurómilliárdosok számára. Ugyanakkor hangsúlyozta:
- A továbbra is viszonylag erős nácikon és a kommunistákon kívül - akik a minél rosszabb, annál jobb elve mentén politizálnak - minden párt, köztük a radikálisan baloldali Syriza is, egyértelműen kiáll az euró mellett, mindannyian értik, hogy beláthatatlan terheket jelentene mind az országra, mind Európára nézve, ha Görögország most kilépne.
Az egyik legmeghatározóbb politikai erő, a Sziriza marad ellenzékben, ők nem fogadnak el más megoldást, mint egy új paktumot a Valutaalappal, az Európai Unióval és az európai jegybankkal. A további megszorításokat elutasítják - magyarázza a szakember. Az idő márpedig nekik, a radikálisaknak dolgozik és persze a szélsőségeseknek, a náciknak és a kommunistáknak. Az új kormány ugyanis nem fog egyebet tenni, mint elfogadja az eredeti megállapodást, a további sok tízezernyi munkahely megszűnésével járó megannyi megszorítást. Előrejelzése szerint a következő hónapokban drámaian romolhat a közhangulat, amikor már mindenki saját bőrén érzi, hogy „nem csak a pénze, a reménye is odaveszett" , valószínűleg beindulnak a zavargások, esetleg az éhséglázadások. Ekkor jöhet el ismét a Syriza ideje, így talán újabb rendkívüli választások nyomán meg tudja szerezni a hatalmat. (A választásokról szóló cikkünket itt olvashatja.)
Tszardanidisz abban sem reménykedik, hogy az EU, az IMF és az EKB engedményekkel segítené az országot.
- Amíg a németek és a franciák és a többi hangadó ország és annak politikai-gazdasági elitje nem alakít ki egységes jövőképet, ráadásul az egészen közeli jövőre, addig nem tudnak velünk kompromisszumokat kötni. Angela Merkel is keménykedik, Francoise Hollande szintén, de kétféle, egymástól meglehetősen idegen megközelítésről van szó. A „frontvonal" immár nem köztünk, Görögország és Nyugat-Európa között, hanem Nyugat-Európa és Nyugat-Európa között húzódik, a viszály áthelyeződött.
A szakember szerint Görögország euróövezetből való hirtelen kiválása nem fog bekövetkezni, mivel, mint mondja, a görögöknek szinte létérdeke a maradás. Ugyanakkor változóban van és nagyon is képlékennyé vált az utóbbi hetekben a „korszellem" az euróövezet jövőjét illetően.
-A mérvadó és a kisebb európai országok vezetői között látványosan növekszik a feszültség, mert óriási nyomást gyakorol rájuk az idő és a piac: a korábban elképzelthez képest össze nem hasonlíthatóan gyorsabban kell dönteniük arról, hogy akarnak-e, és ha igen, mikor bankuniót, fiskális uniót és politikai uniót. Egyre inkább világossá válik mindannyiuk számára, hogy csak bankunió, csak fiskális unió önmagában nem megy, nem térhetnek ki a politikai unió elől. Ezt azonban nem merik nyilvánosan bevallani, mert nem is tudják eladni saját közvéleményük előtt. Erről az elképesztő és megoldhatatlannak tetsző kihívásról - éppen Görögország kapcsán - sikerült úgy-ahogy elterelni a figyelmet. Tovább azonban már semmilyen értelemben sem lehet több bőrt lehúzni a görögök hátáról. Görögország ügye ugyanis megszűnt fő ügynek lenni.
Az igazi ÜGY most már valóban az Unió illetőleg az euróövezet egészének a jövője. E tekintetben Görögország legfeljebb már csak az ÜRÜGY maradhat.
A teljes interjú az alapblogon olvasható.
