Megbuktak a kormányalakítási tárgyalások Görögországban, immár bizonyos, hogy új választásokat kell kiírni már júniusban. Már a tárgyalások bukásának első hírére zuhanni kezdett az euró árfolyama, mivel az új választások legnagyobb esélyesei a radikális baloldali politikusok, akik ellenzik a megszorításokat és azzal fenyegetőznek, hogy felrúgják az Európai Unióval az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megegyezéseket.
Az euró árfolyama a választások óta egyébként 2,5 százalékot gyengült a dollárral szemben, a keddi bejelentés hatására pedig három hónapos mélypontra zuhant, elérte az 1,2779 EUR/USD szintet.
A kormányalakítási kudarcot ugyan már a május hatodikai választások után a legvalószínűbb forgatókönyvként kezelték a piacok, azonban még az utolsó percekben is fenn ált annak a lehetősége, hogy a görög pártok - a józan ész szavának engedelmeskedve - mégis megállapodnak valamilyen kompromisszumos megoldásban.
A kormányalakítás bukásával most egy ügyvivő kormányt állítanak majd fel, amely az új választásokig viheti az ügyeket. A választásokat legkorábban június 10-én, vagy egy héttel később június 17-én tarthatják meg. A választások esélyese az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások legnagyobb nyertese, a baloldali radikális Sziriza, amely már korábban kijelentette, hogy "az Unió és az IMF által szorgalmazott megszorítások merényletek a görög nép ellen", így az előző kormányok által kötött megállapodásokat nem fogják betartani.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 131,86 pontos, 0,78 százalékos csökkenéssel, 16.877,46 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 8,72 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. Mohos Imre, a Buda-Cash Brókerház üzletkötője szerint a részvényárakat ismét a negatív görögországi hírek befolyásolták leginkább a BÉT-en. Hozzátette: ugyanakkor a kedvezőtlen belföldi GDP-adat sem hatott kedvezően a kereskedésre a magyar börzén. Megjegyezte: a negatív hatásokat az OTP és a Mol jó gyorsjelentése sem tudta ellensúlyozni. Az üzletkötő szerint a szerdai nyitást pedig a német-francia csúcstalálkozó hírei alakítják majd alapvetően.
A piacok már beárazzák Athén kilépését az eurózónából
Az euróövezeti periféria bankjainak "kiürítésétől" a valutauniós tőkekorlátozások bevezetéséig terjed azoknak a fejleményeknek a sora, amelyek Görögország törlesztésképtelenné válása és euróövezeti távozása után nagy valószínűséggel bekövetkeznének az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport hétfőn összeállított forgatókönyv-változatai szerint.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) pénzügyi elemzői befektetők számára összeállított helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint az elmúlt félévben az euróövezet nem ért el érdemi előrelépést a bankszektor helyzetének javításában, az EU-nak sem sikerült megerősítenie saját intézményrendszerét, emellett Görögország költségvetési helyzetének stabilizálásában is csekély haladás történt.
Éppen ezért Görögország továbbra is valós veszélyt jelent, és a görög eurótagság megszűnésének valószínűleg olyan járványosan terjedő hatásai lennének, amelyeket az euróövezet jelenlegi felépítése mellett nem lehetne könnyen kezelni - vélekedtek hétfői elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai. A ház szakértői "magasnak" minősítették annak kockázatát, hogy Görögország törlesztésképtelenné válik, és akár már hat hónapon belül kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet.
A cég szerint ennek egyik legmarkánsabb következménye az lenne, hogy megindulna a betétek kimenekítése, mégpedig nemcsak Görögország, hanem az európeriféria többi országának bankjaiból is. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői ezzel kapcsolatban felidézik, hogy a 2009 végén mért legutóbbi csúcsértékhez képest már eddig 30 százalékkal apadt a magánszektor által görög bankokban tartott betétek értéke.
A járvány terjedésének megakadályozására az eurójegybanknak (EKB) radikális intézkedéseket kellene tennie: a cég londoni elemzői szerint ezek közé tartozna, hogy az EKB 0,5 százalékra csökkenti alapkamatát, újabb hosszú távú refinanszírozási műveletekbe fog a bankok megsegítésére, valamint "korlátlan" mennyiségben kezdené felvásárolni a spanyol és az olasz kormánykötvényeket, igyekezve elfogadható szinten tartani a két legnagyobb déli eurógazdaság finanszírozási költségeit.
Mindemellett az euróövezeti bankokat állami betétgaranciával és egyidejű tőkeinjekciókkal kellene körülbástyázni. A tőkeinjekciók államosítást jelentenének, a betétgaranciát pedig az euróövezeti kormányoknak közösen kellene vállalniuk ahhoz, hogy az intézkedés hiteles legyen - áll a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek hétfői forgatókönyvében. A ház szerint mindezzel együtt is potenciálisan szükségessé válhat tőkekorlátozások bevezetése az euróövezet és a külvilág között. Erre az intézkedésre van mód olyan körülmények kialakulása esetén, amelyek a stabilitást veszélyeztetik, és a felvázolt forgatókönyv "egyértelműen megfelel" e kritériumnak - hangsúlyozták a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.
Más nagy londoni házak is kidolgoztak már különböző katasztrófa-forgatókönyveket az euróövezet szétesésének valószínűsíthető következményeire.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő befektetőknek minap Londonban összeállított 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: a szuverén és banki válság mutatja, hogy az euróövezetet "hibás tervek" alapján hozták létre, és alapvető reformokra van szükség ahhoz, hogy az eurót "életképes struktúrává" lehessen alakítani.
A Fitch alapeseti várakozása az, hogy az euróövezet "valahogy átevickél" a válságon, a cég mindazonáltal kidolgozott öt alternatív forgatókönyvet is, csökkenő valószínűség sorrendben. Ezekben a Fitch szerint "stilizált" és "pusztán illusztratív célú" forgatókönyvekben Görögország távozása, költségvetési "kvázi-unió" létrehozása, "euro-márka" - vagyis Németország vezetésével új, kisebb valutaunió - kialakítása, az Európai Egyesült Államok megalakulása, és végül a legkisebb valószínűséggel az euró teljes felbomlása szerepel.
A teljes szétesést vázoló - a Fitch Ratings elemzői által hangsúlyozottan valószínűtlennek nevezett - forgatókönyv, amelyben a 17 tagállam mindegyike újból saját valutát honosítana meg, az euróövezeti bankrendszer zömének globális következményekkel járó összeomlásával számol. E forgatókönyv alapján a piacok, a hitelforrások és a nemzetközi tőkeáramlások befagynának, az európai fizetési rendszer és a kereskedelem összeomlana, és ebben a környezetben egész Európa - sőt valószínűleg a világgazdaság egésze - depresszióba süllyedne.
Meredeken zuhannának az adójövedelmek, a piaci finanszírozási források "elpárolognának", és mindezen fejlemények szociális hatásai potenciálisan hatalmas mértékű zavargásokhoz, az EU és egyéb intézményi struktúrák lebomlásához, végül pedig politikai káoszhoz és a szélsőségesség térnyeréséhez vezethetnének - áll a Fitch Ratings e forgatókönyv-változatában.
A maradás mellett érvel az Eurógroup
Görögország euróövezeti tagságának megtartása mellett foglalt állást a közös pénzt használó zóna több országának pénzügyminisztere hétfőn Brüsszelben, de azt is értésre adták, hogy bármilyen politikai erő is irányítja majd az országot, nincs más választása, mint tartani magát az egységkormány vállalta kötelezettségekhez.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurogroup) találkozóján egyebek között a görög gazdasági helyzet szerepelt napirenden, de a csoport elnöki tisztségét ellátó Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök már az ülés előtt világossá tette, hogy Athén esetleges kiválása a zónából nem lesz téma. A találkozó után az elnök azt mondta, fel sem vetődött ez a lehetőség az értekezleten. Megerősítette, hogy a csoport egyetért a 5,2 milliárd eurós újabb nemzetközi hitelrészlet folyósításának engedélyezésében. Ennek nagy részét már át is utalták, egymilliárd eurót a jövő hónap vége előtt küldenek el - tette hozzá.
Juncker beszámolt arról, hogy a miniszterek reménykednek egy elégséges parlamenti többséggel rendelkező kormány gyors megalakításában. A nyilatkozók hangoztatták, nincs mód arra, hogy enyhítsenek azokon a vállalásokon, amelyeket az előző görög vezetés tett a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Juncker úgy fogalmazott, hogy a szerkezeti reformok "szükségesebbek, mint valaha", ezért arra buzdítják Athént, hogy menjen tovább ezen az úton, és javítsa ki gazdaságának gyengeségeit.
A nyilatkozó miniszterek is elismerték, hogy Görögország számára nem könnyű a jelenlegi helyzet, de azt is kiemelték, hogy azért elsősorban az ország elmúlt évtizedekben folytatott politikája a fő felelős. A német Wolfgang Scha:uble például úgy fogalmazott: "Vitathatatlan, hogy a görög népnek most évtizedek hanyagságai miatt kell szenvednie. Nincs könnyen járható út Athén számára, akármi lesz is a kimenetele a jelenlegi politikai helyzetnek."
Spanyol kollégája, Luís de Guindos szintén úgy vélte, Görögországnak támogatásra van szüksége, de az országban megoldást kell találni arra, hogy megszülessenek a már elfogadott vállalások teljesítéséhez szükséges intézkedések. A belga Steven Vanackere szerint a legjobb megoldás mindenki számára továbbra is az, ha Görögország az euróövezeten belül maradva próbál végigmenni a konszolidálás útján.
Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a szerződések értelmében minden EU-tagnak azon kell dolgoznia, hogy az euróövezetnek is tagja legyen. Ennélfogva szerinte nem is lehetséges csak az eurózónából kilépni, hanem a távozni kívánó tagállamnak az egész EU-t el kell hagynia.
