Fotó: MTI
A magyar miniszterelnök szerint amíg az országgyűlés nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy olyan megállapodásban, amelyről pénteken, az EU-csúcson született döntés Brüsszelben, addig a kormány nem mondhat sem igent, sem nemet az egyezményre. „Ezért van szükség arra, hogy a jövő héttől kezdődően a magyar parlament érdemben foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel" - jelentette ki a kormányfő. „Olyan megállapodás született az euróval fizető országok között, amely a nemzeti szuverenitást, a nép választott képviselőinek, vagyis a parlamenti képviselőknek a jogkörét jelentősen korlátozza. És én nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást" - mondta Orbán Viktor. (A gazdasági szuverenitásról a Piac & Profit online Bod Péter Ákossal készült interjújában is olvashat.)
„Egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni"
Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött, csaknem húszórás brüsszeli találkozóján arról született döntés, hogy új kormányközi szerződést készít az euróövezet 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében. Ebben Nagy-Britannia kivételével a zónán kívüli európai uniós tagállamok is készek részt venni, ha nemzeti törvényhozásuk felhatalmazza őket erre.
A tanácskozása után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: Magyarországnak érdeke, hogy az eurózóna válsága megoldódjon, ugyanakkor a zóna válsága nem Magyarország válságát jelenti - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki azt mondta, hogy az EU-csúcsra utazó magyar delegáció arra kapott mandátumot a parlamenttől, hogy olyan kereteken belül segítsék elő a megoldást - lényegében a fiskális unió megteremtését -, amely átfogja mind a 27 EU-országot. Ezt a feladatot - utalt a britek elzárkózására - nem sikerült elvégezni. A második mandátum arról szólt - folytatta -, hogy ha nem 27-es körben jön létre megállapodás, akkor Magyarország ne akadályozza a 17 euróövezeti állam megállapodását. Ez a megállapodás most politikai szinten létrejött, olyan tartalommal, hogy a részes felek - mint fogalmazott: „mély és súlyos" nemzeti szuverenitási kérdéseket érintve - jogokat adnak át az új kormányközi keretekben létrejövő döntéshozatali mechanizmusnak.
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan, ezek közül szerinte a legfontosabb, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert „egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni".
Orbán beszámolt arról, hogy az unióban a jogi előkészítés már a jövő héten elkezdődik, hogy márciusra kidolgozzák a szerződést. A magyar parlamentben - tette hozzá - olyan vitára számít, amely nem feltétlenül fogja leképezni a pártviszonyokat.
2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz
A miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket. Mint mondta, csökkenteni kell a magyar növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést. Reményének adott hangot, hogy hétfőn vagy kedden már a parlament elé tudják tárni, miként vezessék át a szükséges változtatásokat a költségvetésen és az adótörvényeken. Orbán Viktor számításai szerint a jövő év első fele - részben feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt - nagyon nehéz, második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt „túl kell élni", és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat - vélekedett.
A tévéinterjúban a kormányfő azt mondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, Magyarország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így „napsütésben" lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. „A különbség az az, hogy nem napsütésben kell végrehajtanunk az előző időszak hibáinak kijavítását, hanem kell esernyő, és úgy látom, kell viharkabát is" - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma sok vita és konfliktus van Magyarországon, de ez velejárója a nagy átalakításoknak. Hozzátette: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. „Teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat."
