Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) jövő évi alapeseti prognózisa szerint a valutaunió GDP-értéke 2012 egészében átlagosan 0,6 százalékkal csökken. (Az OECD szerint Magyarország is recesszióba süllyed. Orbán Viktor is nehezen elérhető célkitűzésnek tartja ennek elkerülését.)
Kockázati forgatókönyvek
A CEBR londoni közgazdászai azonban kidolgoztak egy „kockázati forgatókönyvet” is, amely azzal számol, hogy a politikai döntéshozóknak jövőre sem sikerül megegyezniük az euróválság megoldásának mikéntjéről, és ez „egy vagy több tagállam”távozásához, egyes államadósok törlesztésképtelenné válásához és bankcsődökhöz vezet.
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, a CEBR 2,0 százalékos átlagos euróövezeti GDP-visszaesést valószínűsít 2012-re.
Az euróövezet legalább részleges szétesésére és annak várhatóan súlyos gazdasági következményeire más nagy londoni házak is kidolgoztak forgatókönyveket 2012-es és távlati prognózisaikban.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - januárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra taksálta az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
A cég londoni elemzői szerint, ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50 százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre.
Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics új előrejelzése szerint 2012 valószínűleg döntő év lesz a valutaunió számára, és ha az európai döntéshozók nem állnak elő a régóta ígért átütő erejű megoldási javaslatokkal, akkor az euróövezet „megszűnik létezni jelenlegi formájában”, írja közleményében az MTI.
Jelen pillanatban ez utóbbi fejleményt valószínűbbnek tartják, mint az euróválság megoldását, és azzal számolnak, hogy 2012-ben megkezdődik az euróövezet „korlátozott formájú” felbomlása.
A Capital Economics e forgatókönyve alapján jövőre Görögország távozik, és 2013-ban „további kis tagállamok követik”.
A ház az általa valószínűsített, ebből eredő gazdasági-pénzügyi felfordulás miatt 2012-ben 1 százalékos, 2013-ban már 2,5 százalékos euróövezeti GDP-visszaeséssel számol.
Amire a piac vár
Róna Péter közgazdász szerint öt kérdésre kellene, hogy megnyugtató választ adjanak az euróövezet országai záros határidőn belül ahhoz, hogy a monetáris uniónak esélye legyen a túlélésre. Tisztázni kellene az Európai Központi Bank szerepét és a fiskális unió részleteit is. A tagállamoknak meg kellene állapodniuk abban, hogy ki szavazza meg az Európai Unió költségvetését, demokratikus mechanizmusok révén el kellene dönteni, hogy melyik országtól mennyi adót szednek, és abból a tagállamok hogyan részesülnek. Szerinte az is egyértelmű, hogy újra kell fogalmazni, hogy ki lehet az övezet tagja, mivel a jelenlegi tagsági lista nem fenntartható. A Maastrichti kritériumok újragondolására is szükség van, hiszen eddig fél évnél tovább egyetlen tagállam sem tudta tartani a mutatókat. Az új feltételeket pedig be kell tartatni.
- Ez a piac elvárása már másfél éve, de válasz még nem érkezett. Ha legalább a kérdések felére jön kézzelfogható javaslat, akkor talán valamennyi időt még nyer az eurózóna – hangsúlyozta a közgazdász december elején a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott pódiumbeszélgetésen. (Róna Péterrel készült interjúnkat itt olvashatja.)
Az oxfordi Blackfriars Hall professzora szerint az eltérő fejlettségű államok között nem lehet optimális valutaövezetet létrehozni, mivel olyan versenyképességi különbségek alakulnak ki az országok között, amely a közös valuta felül-, illetve alulértékeltségéhez vezet, illetve eladósodottsághoz. Az euróövezeti csatlakozástól várt felzárkózási pálya pedig egyik állam számára sem rajzolódott ki. A periférikus államok helyzete romlott, az erős országok pedig még erősebbek lettek.
