Ez a hét eddig jóval nyugalmasabb és a kockázatvállalás szempontjából is pozitívabb volt, mint a múlt hét vége, és bár az eurózóna hivatalnoki kara a terjedő válság megoldásától még nagyon messze van, az unió mintha némileg változtatott volna a hozzáállásán, amit a globális pénzügyi piacok melegebben fogadtak - véli Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
Görögország
A szélsőbal választási teljesítménye és (nemzetközi szinten) legzajosabb szószólójuk, Alexisz Csziprasz (a Syriza párt elnöke) közelmúltbeli hangzatos megnyilvánulása visszhangot keltett az Európa magját alkotó nemzetek folyosóin. Valójában a „nép akaratából kapott" felhatalmazással élve követelt változást egész Európában, és „fenyegetései" - hogy milyen súlyos lesz a helyzet, ha a görögök távoznának az eurózónából - mintha épp a távoli Németországot vették volna rá annak hallgatólagos elfogadására, hogy a növekedési intézkedések óhatatlanul nagyobb szerepet érdemelnek az eurózóna politikájában ezek után. És valóban, a kockázatos eszközök (és a devizák) a részrehajlás enyhe tompulása vagy a növekedést támogató intézkedések iránti nagyobb fogékonyság látszata folytán, mintha a múlt heti rettegés és mérlegalkalmazkodás után visszapattantak volna.
Japán
Csütörtök reggel a japán jegybank (BoJ) monetáris politikai ülése volt az első e fontos események közül, és a BoJ sokak által várt tétlenkedése némi csalódást okozott a piacokon, különösen a JPY shortok piacán. A kiadott nyilatkozat általános lelkesedéssel értékelte Japán gazdasági kilátásait, és azt állította, hogy egyre több jel bizonyítja, hogy a gazdaság a fellendülés felé mozdul el. Csakhogy a nyilatkozat újfent aggódó hangot ütött meg az európai adósságválság miatt.
Egyesült Királyság
A szigetországban az elmúlt héten egyre fokozódott az idegesség, így a spekulatív mérlegalkalmazkodás és a reál pénzáramok következtében gyengült a GBP. A múlt héten a Bank of England negyedéves inflációs jelentésében a vártnál lágyabb központi előrejelzés jelent meg arról, hogy a fogyasztói árindex a politika által belátható időhorizonton 2% alá esik (ami általában egyet jelent a monetáris enyhítéssel). Csakhogy a monetáris tanács korábbi jegyzőkönyve még kiemelte, hogy a politika normalizálódik, bár elismerte, hogy ez még az eurózóna hangulatának további romlása előtti szakaszra értendő. Az árfolyamok közelmúltbeli mozgása arra utal, hogy a piac véleménye szerint Adam Posen áprilisi távozása óta legalább egy monetáris tanácsi tag átállt a mennyiségi enyhítést szorgalmazó David Miles táborába.
A brit helyzet valójában sokkal vérmesebb, mint amire a piac rettegve gondol. Kedden az IMF felvetette, hogy „az Egyesült Királyságnak további monetáris enyhítésre van szüksége", továbbá a „szigetország gazdasági kockázatai hatalmasak, és negatív irányban lejtenek". „Ugyanakkor, noha világos, hogy a briteknek a görögök rendezetlen kilépése vagy csődje esetén jelentős kockázatokkal kell számolniuk, az én nézetem szerint azonban a monetáris tanács (akárcsak a kormány) előbb megvárja a görög választásokat és azok következményeit, és csak azután lép" - véli Neil Staines. A monetáris unió legutóbb tapasztalt hajszálnyi elmozdulása lépés a görögök felé tett engedmények, növekedést serkentő intézkedések és a kevesebb szigor irányába, ami ezt a viharvert nemzetet még egy ideig az eurózóna kapuin belül tartja.
Eurózóna
Ami azt illeti, van egy másik oka is annak, hogy miért enyhülhet a németeknek a támogatással szemben tanúsított ellenállása a helyzet további romlása esetén. Az eurózónához tartozó országok nemzeti bankjainak követeléseit a TARGET2 elszámolási rendszerben összesítik, azaz a nemzeti bankok így az eurórendszernek adósai vagy hitelezői lehetnek. 2012 kezdete óta a németek eurórendszerrel szemben meglévő követelésállománya 30%-kal emelkedett. Ha görög kilépés a periférián banki válságot okozna - márpedig sokan ezt az alapvető fenntartást hangoztatják -, akkor Németország saját GDP-jének mintegy 25%-át tenné kockára.
„Bár én pozitívabban állok az eurózóna (legalább is közeli) jövőjéhez, továbbra is fenntartom, hogy az EUR alul fog teljesíteni. Azt nem állítom, hogy maga az eurózóna össze fog omlani, de szerintem a gazdasági növekedés különbsége továbbra is meghatározó marad, amely úgy vélem (nem egyszerűen kockázati alapon) a fontot és az dollárt fogja támogatni az euróval, az ausztrál dollárral és a jennel szemben" - tartja Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
Euró-dollár árfolyam: lefelé mutat a trend
Az elmúlt napokban nagyot erősödött a dollár az euróval szemben, és tegnap már közel két éve nem látott szinteken járt az árfolyam. A következő cél, az 1,25-ös támasz már közel található, ezért az EUR/USD short pozíciók stop-loss megbízásait érdemes szűkre húzni.
Tegnap közel két éves csúcsra erősödött a dollár az euróval szemben, miután elesett az 1,262-es lokális mélypont. Ezzel megnyílt az út a korábbi eladási ajánlásban említett, és a szűkülő alakzatból számolt 1,25-os lélektani szintig. Ezért a nyitott pozíción a stop-losst állítsuk szűkebbre, 1,27 környékére - áll az Erste Befektetési Zrt. elemzésében.
Szerdán még úgy tűnt, hogy egy nagyobb korrekció futhat le a devizapárban, erre utalt legalábbis a két markáns emelkedő nap. Szerdán azonban ismét felsorakoztak az eladók és 180 fokos fordulatot vett az árfolyam, majd gyorsan új minimumra zuhant a devizapár. Hamarosan újabb szintbe ütközi a dollár (1,25), miközben az RSI alapján már túladott az árfolyam, ezért érdemes figyelni a mozgásokat, és fordulós jelzés estén zárni a pozíciót. A trend továbbra is lefelé mutat, mely az 1,262-es mélypont törésével megerősítést nyert, ezért közép-hossztútávon az 1,2-es szint is elérhető lehet.
