Valószínűleg hamarosan újabb választásokra kerül sor Görögországban miután, a jelek szerint egyetlen kormányképes erő sincs az új görög pártok között. A sort az Új Demokrácia nyitotta, amely még tegnap éjjel adta vissza a kormányalakítási megbízást, miután nem sikerült többséget összekalapoznia a 300 fős nemzetgyűlésben.
Az Antonis Szamarasz vezette konzervatív párt után kedden délben a radikális baloldali Sziriza párt vezére, Alexis Ciprasz próbálkozik a kormányalakítással. Egybehangzó elemzői vélemények szerint a baloldali kormányt vizionáló Ciprasznak csak nagyon halvány esélye van 72 óra alatt összeszednie a parlamenti többséget, mivel a baloldali pártok összesen 97 helyet szereztek, így a többséghez kellő 151 mandátumhoz még jó néhány hiányzik.
A radikális politikus azonban már kedden este mélybe küldte a piacokat, miután a kormányalakításra másodikként jogosult szélsőbaloldali Sziriza párt vezetője kijelentette, hogy a korábbi kormányok mentőcsomaggal kapcsolatos vállalásait semmisnek tekinti.
A bejelentés felháborodott hangokat váltott ki Európa szerte. Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke szerint minden tagállamnak, különösen az eurózóna tagjainak be kell tartania vállalásait. A megszorítások mellett leghevesebben érvelő német politikusok egyöntetűen elítélték a görög politikus nyilatkozatát és azzal fenyegették meg Athént, hogy már júniusban sem részesülhet az európai mentőcsomagból. Ez egyenlő lenne a görög államcsőddel és valószínűleg Görögország kilépésével a közös valutazónából. A piac el is kezdte beárazni az eurózóna széthullását. Az európai tőzsdék zárás előtt nagyot zuhantak, az euró árfolyama újabb mélypontra esett.
Miközben a görög pártok mind kétségbeesettebben kísérlik meg a kormányalakítást és az ország mindinkább belpolitikai káoszba süllyed, a gazdasági elemzők már nem tartják kizártnak, hogy az ország még ebben az évben elhagyja az eurózónát és egyedül néz szembe az államcsőddel, sőt Paul Taylor, a Fitch Rating hitelminősítő cég vezetője szerint még ez is elviselhető kockázat lenne és nem fenyegetné az eurózónát, szemben egy elhúzódó válsággal.
Taylor a Spiegel Online kérdésére kifejtette, hogy Görögország távozása nem sodorná végveszélybe az eurózónát. „Mindaddig, amíg a legnagyobb európai gazdaságok támogatják a közös valutát, a viszonylag kis gazdaságú Athén kilépése nem fenyegeti az eurót" - emelte ki Taylor.
Elemzők: Már nem lehet segíteni a görögökön!
Suppan Gergely a TakarékBank elemzője elmondta a görög helyzetről elmondta, totális gazdasági és társadalmi katasztrófa kezd kialakulni, mivel nagyjából teljesen reménytelen a helyzet. Az elemző szerint rövid távon nincs kiút, de a görögök a megszorításokkal még mindig jobban járnak, mint egy államcsőddel. Kifejtette, a takarékossági reformprogramot támogató két nagy párt együttesen sem szerzett többséget a parlamenti választásokon, ezért kétséges, kivel tudnak koalícióra lépni. Mivel azonban az összes többi párt ellenzi a megszorító intézkedéseket, nem kizárt, hogy az ország új választásokra kényszerül azért, mert a kis pártok sem tudnak megegyezni.
Suppan szerint, a helyzet ellentmondásosságát az is mutatja, hogy bármilyen megszorítást követően még jobban elmaradnak a bevételek, miközben, ha görög kilépnének az eurózónából, az országban teljes lenne az összeomlás. Legalább 15 százalékkal még visszaesne az idén a görög GDP, miközben a munkanélküliség 20-ról 40 százalékra ugrana. Hozzátette, az euró árfolyamát a görögök már nem befolyásolják, a kérdés csak az, hogy a kór mennyire terjed át más országokra, Olaszországra vagy Spanyolországra. Suppan Gergely elmondta, Görögország súlya kicsi, az uniós bruttó hazai terméknek mindössze 2-2,5 százalékát adja. A fő probléma azonban az, hogy nincs versenyképes iparága. A turizmus fejlesztése ebből nem kiút, így nem is tudnak kitörni a válságból.
Rácz Margit az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatójának véleménye szerint, a görögök soha ilyen közel nem voltak ahhoz, hogy kilépjenek az eurózónából. Úgy vélte, ennek be kell következnie, mert kezdettől potyautasok voltak, s bár most is bent akarnak maradni, nem csinálnak semmit az adósságheggyel. Hozzátette, a kilépés megtörné azt a hitetet is, hogy ide csak belépni lehet, ki nem.
Az igazgató elmondta, Görögországban az előrehozott választások kiírásának pillanatától lehetett tudni, hogy olyan politikusok is bekerülnek a parlamentbe, akik az uniós és IMF-pénzzel járó megszorításokat nem támogatják. A kérdés most ezért az, hogy tud-e bármelyik párt bármelyikkel működőképes koalíciót alkotni. Ha nem, akkor újabb választások lesznek - tette hozzá.
Az igazgató úgy vélte, alakuljon azonban bárhogyan a helyzet, ha az új görög stabilitási program nem indul el, az IMF leállítja a készenléti hitel folyósítását, s akkor rövid időn belül államcsőd lesz. Kifejtette, a problémát az okozza, hogy azok a politikusok, akik elutasítják a megszorításokat, nem gondolnak bele abba, hogy az államcsőd még nagyobb kínokkal jár majd. Az igazgató közölte, nagy a bizonytalanság, de ő annak ad nagyobb esélyt, hogy a görögök végül kikerülnek az eurózónából. Görögország ugyanis nemcsak folyamatosan félrevezette, becsapta az uniót, az állam működése szempontjából is alkalmatlan a tagságra. Rácz Margit úgy vélte, kívülről már nem lehet segíteni a görögökön, ezért a politikai elitnek vállalnia kell, amit okozott. Le kell ülniük a hitelezőkkel, s meg kell állapodni velük a visszafizetésekről, de meg kell állapodni a társadalommal is, és újra kell építeni az országot.