Az üzleti vállalkozásokat is veszélyezteti, és nemcsak Európában, hanem a világ más részein is a súlyosbodó euróövezeti adósságválság. Egyre inkább Európa nagy bankjait tekintik a globális pénzügyi rendszer gyenge láncszemének. A hitelszűke egyaránt sújtja a kisebb vállalkozásokat és az óriáscégeket, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet.

Az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban Martonyi János külügyminiszter szerint, mert az „alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint". Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős biztos szerint ambiciózus, de realista az Európai Bizottság új költségvetési javaslata. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos szerint a válság egyedülálló lehetőséget kínál az unió strukturális gyengeségeinek kijavítására, de ez nem lehetséges a gazdasági kormányzás bizonyos szintű összehangolása nélkül.

Euróövezeti recessziót és meredek eurókamatcsökkentést várnak 2012-re hétvégi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint a német kormánykötvény-hozamok emelkedése és az euró gyengülése is azt mutatja, hogy a piac egyre inkább tart az euróövezet szétesésétől.

A kelet-közép-európai régió gazdaságainak növekedésére is hatással lehet és szűkítheti hitelellátásukat, hogy az euróövezeti válság további mélyülése leánybankjaik finanszírozásának csökkentésére kényszerítheti az euróövezeti bankokat - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett helyzetértékelésében. A növekvő finanszírozási költségek és a feszesebbé váló tőkemegfelelési követelmények is erősítik annak kockázatát, hogy a nyugat-európai bankok nem tudják majd szükség esetén finanszírozni kelet-közép-európai érdekeltségeiket.

Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Brüsszelben. A Financial Times internetes kiadásában megjelent cikk szerint elkészült az a tanulmány, amely az eurókötvények kibocsátásának lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A pillanatnyilag leginkább célravezető megoldásról még meg kell győzni Németországot is.

Magyarország adósmegítélésének romlása is mutatja, hogy a piacok egyre kritikusabban figyelik az országok pénzügyi teljesítőképességét. Az eurózóna válságának felgyorsulása óta a jó és rossz adósságok között is szelektálnak, és a francia sajtó szerint Franciaország egyre inkább a rosszak közé csúszik át. Ausztriában is aggódnak az eddigi kiváló besorolás esetleges lerontása miatt. A Nemzetközi Valutaalap pénteken nyilvánosságra hozott elemzésében újabb recesszió „fokozott veszélyére" figyelmeztette a fejlett gazdaságokat.

A megszorítások és az ugyancsak fájdalmas nyugdíj-, és egészségügyi reformok ellen azért nem lázadoznak az írek, mert fennmaradt a bizalmuk a politikai rendszer iránt és e tekintetben jót tett, hogy az állam nem avatkozik a bankok és a hitelfelvevők, a munkaadók és a munkavállalók alkuiba, mondta el Michael Noonan, Írország pénzügyminisztere a Concorde alapblogjának. Szerinte az euró körüli válság meg fog oldódni, de lassú folyamatra számít.

A kétnapos cannes-i találkozón a G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni, amelynek veszélye továbbra is fennáll. Erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy Olaszországgal kapcsolatban erősödjék a piaci bizalom. A csoport országai a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésében is megállapodtak, a megoldást tekintve még nincs megegyezés. Az elnöklő Franciaország köztársasági elnöke azt is bejelentette: azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség.

Obama további részleteket vár az európai helyzetről, a kínai és az orosz elnök pedig úgy véli, Európán múlik, hogy mi lesz Európával. A görög referendum lemondása után is bizonytalan, miként oldható meg az euróövezeti adósságválság.

Földindulásszerű jelentősége van annak, hogy euróövezeti vezetők nyíltan felvetették egy tagállam távozásának lehetőségét, bárhogyan is végződik a görög népszavazási epizód, közölték csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Egy közös euróövezeti pénzügyminisztérium csírájának nevezte az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt Soros György magyar származású amerikai befektető, aki szerint az euróövezeti adósságválsággal az Európai Unió immár dezintegrációs szakaszba lépett.

A görög kormányfő visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét, miután a legnagyobb ellenzéki pártelnöke közölte vele: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékossági csomagtervet.

Teljesen felborította a görög népszavazásról történt hétfői meglepetésszerű bejelentés a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, amelynek első fele a világgazdaság helyzetével foglalkozott volna. Ehelyett a görög válság és az eurózóna kérdéseit vitatják meg Cannes-ban a világ vezető politikusai. Szerda este az uniós vezetők világossá tették: Görögország a referendum előtt nem jut európai uniós pénzhez.

A görög népszavazás hírére zuhantak az amerikai tőzsdék is. Esett az olaj ára, drágult az arany. Távol-Kelet: A bankok vezetésével estek az indexek. 310 közelébe gyengült tegnap a forint. Vétel helyett felhalmozásra ajánljuk az Egist. Ma esésre számítunk a tőzsdén.

Soros György szerint Görögország gazdasági hanyatlásának megállításához nem lesz elégséges a minapi EU-csúcson jóváhagyott intézkedéscsomag. A magyar származású nagybefektető egy londoni konferencián beszélt erről, és azt is mondta, hogy az egyezség várható élettartama „egy nap és három hónap között lesz”. Londoni elemzők szerint a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem.

Megjelent a Piac&Profit magazin októberi száma, benne részletes összeállítássala kkv-k mint munkáltatók speciális körülményeiről és lehetőségeiről. Bemutatjuk a munkatörvénykönyv változásait a munkáltató szemszögéből, áttekintjük a 2012-es cafeteria változásokat, beszélünk az atipikus foglalkoztatás előnyeiről. Mellár Tamás és Chikán Attila beszél a gazdaságpolitikáról, elemezzük a euró és Európa helyzetét. Emellett többek között azt is megtudhatják, hogy mire jó a gépek közötti kommunikáció.

Csütörtök hajnalban ért véget Brüsszelben az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozója, ahol megszülettek azok a döntések, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát. Az euróövezeten kívüli uniós tagországokat is közvetlenül érintő kérdésekről, például az európai bankok feltőkésítésének szabályairól szóló a döntéseket a koraesti teljes EU-csúcsértekezleten hozták meg. A döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak, hosszabb távon vannak kockázatok.

Az európai bankok feltőkésítése repítette az amerikai részvénypiacokat. Tegnap esett, ma emelkedett a kőolaj ára. Emelkednek a főbb ázsiai mutatók. Gyengül a dollár, erősödik a jen, a forint 300 felett zárt tegnap. Ma emelkedő árakra számítunk.

Ma szavaznak a németek az EFSF esetleges kibővítéséről. Persze a 211 Mrd-os hozzájárulást nem akarják megnövelni, viszont valamiféle garanciáról lehet szó. Az alsóház dél körül szavaz róla, míg a Bundestag várhatóan délután 2 után dönt.

A piacok ismét bizalmat szavaztak az eurónak, bár a siker törékeny. A vasárnapi uniós csúcson úgy tűnik végre beindult az EU eddig igencsak nehezen mozduló gépezete. Remélhetőleg napok kérdése, hogy valóban konkrét megállapodás szülessen a bankok feltőkésítéséről és a görög válság rendezéséről.

Örömteli hétfő hajnal az USA-ban, kitart a pénteki optimizmus az EU csúcs után is. Drágult az olaj és az arany is. Távol-Kelet: Kirobbanó formában. 295-ig erősödött ma reggel a forint. Ma emelkedő árakra számítunk.

A recesszió valószínűleg elkerülhetetlen. Bár a görög csődöt és az euróövezet felbomlását elképzelhetetlennek tartja a hivatalos uniós kommunikáció, több elemző másképp látja ezt. Európa ma bajban van, és a kilábalás egyáltalán nem könnyű. Akár lesz olyan ország, amely kénytelen elhagyni a monetáris uniót, akár nem, a felhalmozódott adósságot a közösségnek kell kezelnie, és ez sokba kerülhet Európa polgárainak is.

A bankok feltőkésítésének, az uniós szerep és eszközök erősítésének, a pénzügyi piaci szabályozás javításának, a nemzeti adórendszerek harmonizálásának, uniós kötvények kibocsátásának és a beruházások növelésének is helyet kell kapnia az EP-képviselők szerint abban a pontos menetrendben, amelynek kidolgozására az uniós állam- és kormányfők jövő vasárnapi találkozójára is eljuttatandó állásfoglalásban fölszólították az EU-csúcs résztvevőit. A bankágazat további konszolidálását uniós szinten kell irányítani az Európai Parlament csütörtöki határozata szerint.

Átfogó intézkedéscsomagot készít elő a pénzügyi válság megoldására Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek október 23-ai csúcstalálkozójára. Martonyi János magyar külügyminiszter a Van Rampuy és az uniós államok külügyminisztereinek keddi videokonferenciáját követően magyar újságíróknak elmondta: az intézkedéscsomag négy fő eleme a „görög ügy", a stabilitási mechanizmus, a bankok feltőkésítése és a szükséges intézmények kérdésköre.

A forint további hanyatlását, világméretű, hosszú távú gazdasági pangást jósol Marc Faber, rendkívüli tekintélynek örvendő svájci származású befektetési bankár. Magyarország számára szerinte az a gazdasági túlélés ára, ha - akárcsak Lettország - hagyja leértékelődni a nemzeti valutát, hagyja időlegesen lesorvadni a gazdaságot, vállalva a nagy munkanélküliséget.

Rendkívüli megbeszéléseket folytatott Berlinben vasárnap este Angela Merkel és Nicolas Sarkozy, elsősorban Görögországról. A görög államcsődtől az ország adósságainak átütemezésig terjedő legkülönbözőbb híresztelések közepette lefolytatott, válságtanácskozásnak minősített találkozó előtt elterjedtek hírek szerint Merkel és Sarkozy a görög adósságok átütemezésére készül. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Közölték, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére, és ennek keretében a bankok támogatására.

A politikusokat és a jegybankokat tartja a válság fő felelőseinek a világ egyik legbefolyásosabb befektetője, a 72 éves Jim Rogers. A Concorde Alapblogon megjelent interjújában tragikusan borúsan látja Közép-Európa közeljövőjét. Leszögezi: néhány éven belül borul az eurozóna, és az európai történelem egyik legdrámaibb fejezete veszi most kezdetét, ha nem hagyják, hogy becsődöljön az, aminek be kell csődölnie. Szerinte most kell elengedni a bajba jutott államok kezét, öt év múlva már késő lesz. Akkor már súlyosan sérül egész Európa.

Hosszúnak és fájdalmasnak ígérkezik a válságból kivezető út Bajnai Gordon volt miniszterelnök az amerikai CNBC gazdasági televíziós csatorna honlapjának vendégblogjai között megjelent cikke szerint.

Történetének legnagyobb kihívásával néz szembe jelenleg az Európai Unió José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök szerint.  Nem csak gazdasági és szociális válság sújtja, de bizalmi válság is.