Tanácskozássorozatra kerül sor az október 17-éről 23-ára halasztott brüsszeli EU-csúcs előtt: az uniós országok külügyminiszterei, pénzügyi és gazdasági tárcavezetői és az euróövezeti államok csúcsvezetői is eszmecserét terveznek a találkozót megelőzően. Kedden, szeptember 11-én az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy videokonferencián folytatott véleménycserét a tagállamok Luxembourgban ülésező külügyminisztereivel, akik az úgynevezett „általános ügyek tanácsaként" eljárva még egy előkészítő értekezlet tartását tervezik, amire valószínűleg október 22-én, szombaton kerülhet sor. Egy nappal korábban, 21-én a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácskoznak egymással, 23-án, a 27 EU-tagország első számú vezetőjének értekezletét követően pedig a 17 euróövezeti ország csúcsvezetője elképzelhetően még külön megbeszélést is tart.
Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója a keddi luxembourgi megbeszélés után magyar újságíróknak nyilatkozva négy fő csoportba sorolta a Van Rompuy által készítendő átfogó csomag elemeit. Ezek: a „görög ügy", a stabilitási mechanizmus, a bankok feltőkésítése, valamint az intézményi kérdéskör. (Az ügyben rendkívüli megbeszéléseket folytatott vasárnap este Angela Merkel és Nicolas Sarkozy.)
Az uniós alapszerződés adott keretei között kellene megtalálni a megoldást
szabadjára engedésétől
Görögország megtámogatása ügyében július 21-én megállapodás született, de azóta is folyik a vita arról, hogy az akkor elhatározottak - még ha maradéktalanul meg is valósítják azokat - kielégítő megoldást jelentenek-e. Az euróövezet jelenlegi és jövőbeli pénzügyi stabilitási mechanizmusának - amelyet EFSF-ként, illetve ESM-ként jelölnek - különböző időbeli és eljárási vonzatai még tisztázásra várnak. A szuverén adósságok kezelhetővé tételének ügye automatikusan átvezet a bankok újratőkésítésének kérdéséhez. Végül az intézményi kérdések a 27 EU-tagállam és a 17 euróövezeti ország egymáshoz való viszonyának kérdőjeleire utalnak. Ez utóbbival kapcsolatban Martonyi megerősítette: magyar álláspont szerint nem lenne jó, ha a 17-ek a pénzügyi válsághelyzetek elkerülhetővé tétele érdekében külön szerződést kötnének egymással. Az euóövezeten kívüli EU-tagországok többsége ugyanis idővel maga is euróövezeti tag lesz, erre jogi kötelezettséget vállaltak. Ha tehát az övezetbeli országok új intézményi struktúrát hoznának létre a ma még az övezeten kívüli országok bevonása nélkül, akkor az teljesen új helyzetet teremtene, és idővel további csatlakozási tárgyalások szükségességét vetné fel.
A magyar külügyminiszter óvta minisztertársait a „lopakodó intézményi széttöredezés" szabadjára engedésének veszélyeitől. Martonyi szerint először azt kell tisztázni, hogy tartalmilag milyen új célokat kívánnak elérni, aztán pedig meg kell nézni, hogy ezekhez milyen intézményi eszközök szükségesek. Úgy vélte: a legjobb az lenne, ha az uniós alapszerződés adott keretei között meg lehetne találni a megoldást, de a 27-ek alapszerződésének esetleges módosítását is jobb megoldásnak nevezte, mint a 17-ek különszerződését.
A kohéziós, felzárkóztatási politika jövője
Martony János elmondta, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson szó volt az úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási politika jövőjéről is. Közölte, hogy Magyarországnak továbbra is komoly tartalmi kifogásai és gondjai vannak az előterjesztésekkel kapcsolatban. Helytelenítette, hogy csökkennének a kohéziós források, valamint hogy a gazdasági teljesítményhez kötött, általános támogatáskorlátozás (capping) érvényesülne valamennyi tagállamra nézve. Ezzel ugyanis véleménye szerint éppen azokat az országokat hozzák nehezebb helyzetbe, amelyeknek ezekre a forrásokra nagyobb szükségük van.
„Csak akkor lehet versenyképes Európát csinálni, ha ezeket a belső fejlettségbeli különbségeket csökkentjük, ehhez viszont kell egy markáns, erőteljes kohéziós politika" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
