A piacokon a vasárnapi európai uniós találkozót követően tapasztalt optimista hangulat egyértelműen annak a jele, hogy a befektetők arra számítanak, az eddigi bizonytalanságok után áttörés születik a görög adósságprobléma gyakorlati megoldásáról – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Néhány napon belül az eurózóna tagállamai és az EKB között megállapodás születhet arról, hogy pontosan mekkora legyen a görög államadósság leírásának mértéke, valamint az ebben közreműködő banki szektor mekkora állami tőkejuttatást kapjon. Emellett arról is döntés születhet, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az eurózóna stabilitási alapot (EFSF) annak érdekében, hogy a görög adósságprobléma hatásai ne terjedhessenek tovább. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bizonytalanság miatt nemcsak a görögöktől, de más perifériás országoktól is elfordultak a befektetők, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedtek az államadósság finanszírozását szolgáló államkötvények kamatfelárai (CDS). Az EFSF ezt a befektetői bizalmat tudná helyreállítani az által, hogy bizonyos mértékben garanciát vállal az eurózóna tagállamainak állampapírjai után, ami ismét visszacsábíthatja a befektetőket.
Horváth István szerint a pozitív hangulat azonban igen törékeny, és a folytatást illetően igen sok múlik a megállapodás konkrét részletein. Amennyiben a vártnak megfelelően alakul az október 26-ai találkozó forgatókönyve, az azt jelentheti, hogy nemcsak a görögök és az adósságválság szempontjából előtérbe került perifériás államok, de az azokat eddig többé-kevésbé finanszírozó magországok – elsősorban Németország – CDS felára is jelentősen csökkenhet, emellett pedig a gyengélkedő euró és az igencsak visszafogott európai tőzsdék is ismét magukra találhatnak. Ez Magyarország szempontjából is kedvező hatással járhat, mivel ha ismét visszatér a befektetők érdeklődése a kockázatosabb piacok iránt, az a forint árfolyamát is pozitívan befolyásolhatja. Hosszú távon azonban még jelentősebb lehet a mostani döntés hatása, hiszen a görög helyzet rendezésével immár az egyre jobban lassuló gazdasági növekedés ösztönzésére koncentrálhatnak a döntéshozók.
