A görög kormányfő visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét - közölte csütörtökön délután két, a kormányfőhöz közel álló tisztségviselő. Jeórjiosz Papandreu azután döntött a referendum ejtése mellett, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia elnöke közölte vele: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékossági csomagtervet.
Az athéni események felgyorsulását az váltotta ki, hogy szerdán Papandreu Franciaországban találkozott a francia elnökkel és a német kancellárral. Ezek értésére adták a görög kormányfőnek, hogy országa mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket. „Akkor is boldog leszek, ha nem kerül sor a népszavazásra, amely soha nem volt önmagáért való cél. Boldog vagyok, hogy a viták legalább észre térítettek sok embert... Ha az ellenzék hajlandó tárgyalni, hogy támogassa a csomagtervet, akkor nincs szükség népszavazásra" - áll a miniszterelnök beszédének kéziratában, amelyet a kabinet ülése után a sajtó rendelkezésére bocsátottak.
Az Athénhoz intézett francia-német üzenet a görög referendumot illetően megkönnyítette a görög politikai osztály "tudatra ébredését", s amennyiben "ez utóbbi fejlemény megerősítést nyer, mindenki üdvözölni fogja" - mondta Cannes-ban csütörtök esti sajtótájékoztatóján a francia elnök. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt, hogy elsősorban tetteket és nem bejelentéseket vár Görögországtól. "Számunkra a tettek számítanak" - fogalmazott Angela Merkel. Hozzátette, hogy továbbra is érvényesnek tekinti azt az előző esti francia-német bejelentést, miszerint a görögöknek tavaly megítélt mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletét addig nem utalja át az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, amíg Görögország nem hagyja jóvá az október 27-i döntések részleteit az európai pénzügyi mentőcsomagról.
"A jelenlegi euróválság az egyik legjelentősebb válság az Európai Unió megalakulása óta. Megoldást kellett találnunk. Ez pedig egy világos, nyitott, de határozott üzenet volt (szerda este Párizs és Berlin részéről)" - emlékeztetett Sarkozy. Hozzátette: "Örülünk, hogy a görög politikusok megértették ezt az üzenetet és felülemelkedtek a pártérdekeiken a nemzet érdekében. Mi mindig azt hangoztattuk: azt szeretnék, hogy Görögország az eurózónában maradjon".
Sarkozy egyben üdvözölte a "görög ellenzék vezetőjének fontos, bátor és felelősségteljes bejelentését". Ugyanakkor kiemelte: "Görögország független és szabad ország. A görögök saját erejükből szabadultak meg a diktatúrától. Csodálom a görögöket. Nagyon régi családi kötelékeim vannak az országgal (Sarkozy anyai nagyapja Görögországból emigrált Franciaországba), de nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy be akarunk avatkozni a görög belpolitikai életbe". Majd így folytatta: "Európa és az eurózóna megvédése ugyanakkor kötelességünk volt".
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy azt szeretnék, ha "Görögország az eurózóna tagja maradna". "Az eurózóna készen áll Görögország támogatására, de Görögországnak tartania kell magát az október 26-27-én elfogadott intézkedésekhez" - írta a két európai vezető. Hozzátették: " tekintettel a nehéz szociális és belpolitikai helyzetre, a nemzeti és politikai egység Görögországban elsődleges annak érdekében, hogy egy jobb jövő reményét biztosítsa a görög népnek".
Diplomáciai források azt közölték, hogy a G20-as csúcs résztvevői végig élőben követték és hatalmas tapssal fogadták Papandreunak a kormánypárt (PASZOK) parlamenti frakciója előtt Athénban elmondott beszédét.
