Orbán Viktornak nem kellett kurucos rohamot indítania Brüsszelben.

EU-csúcs - Belga kormányfő: hatékonyak az Oroszország elleni szankciók.

EU-csúcs - Politico: Zelenszkij nagyszabású katasztrófa lehetőségére figyelmeztetett Dél-Ukrajnában.

A járvány miatt döntött így az ET elnöke.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak április 29-én az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői, hogy a brit kiválási tárgyalások előkészítéséről egyeztessenek - jelentette be kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A nyár első hónapjában pezsgett az élet idehaza, elfogadták az azóta sokszorosan módosított költségvetés első verzióját, döntöttek a „munkahelyvédelmi akcióterv” kidolgozásáról. Készültünk az új munka törvénykönyve hatályba lépésére, míg az unió komoly döntéseket hozott a válságkezelés érdekében.

A legutóbbi csúcsértekezleten elhatározott európai bankunió létrejötte nem jelentene mást, mint azt, hogy a hanyagul gazdálkodó kereskedelmi bankok adósságait az európai adófizetőkre, vétlen polgárok százmillióira terhelik át. A német közgazdász társadalom felhívást intézet Agela Merkel európai politikája ellen. A dokumentumot százhetven - javarészt - elismert, tekintélyes tudós írta alá. Az összefogás szervezője Walter Krämer professzor az alapblog.hu-nak adott interjút.

A növekedési paktum mellett az eurókötvények kérdése is napirendre kerül a május 23-i EU-csúcson. Az EUobserver hírportál szerint a várható konfliktus élét Herman Van Rumpuy vette el azzal, hogy a szerdai  EU-csúcs témájául egy új növekedési paktum kidolgozását jelölte meg.

Nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az unió kormányfőinek péntek délben véget ért kétnapos brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Az Európai Tanács találkozója után kiadott közös nyilatkozat megerősítette: a pénzügyi konszolidáció, a növekedés és foglalkoztatás javítása párhuzamos feladat az Európai Unió számára. A találkozó második napjának nyitóeseménye a fiskális paktum aláírása volt. A szerződéshez Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott.

A kétnapos cannes-i találkozón a G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni, amelynek veszélye továbbra is fennáll. Erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy Olaszországgal kapcsolatban erősödjék a piaci bizalom. A csoport országai a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésében is megállapodtak, a megoldást tekintve még nincs megegyezés. Az elnöklő Franciaország köztársasági elnöke azt is bejelentette: azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség.

A görög kormányfő visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét, miután a legnagyobb ellenzéki pártelnöke közölte vele: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékossági csomagtervet.

Teljesen felborította a görög népszavazásról történt hétfői meglepetésszerű bejelentés a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, amelynek első fele a világgazdaság helyzetével foglalkozott volna. Ehelyett a görög válság és az eurózóna kérdéseit vitatják meg Cannes-ban a világ vezető politikusai. Szerda este az uniós vezetők világossá tették: Görögország a referendum előtt nem jut európai uniós pénzhez.

Rendkívüli válságtanácskozást tartanak ma Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt a görög válság kiéleződése miatt, jelentette be kedd délután a berlini kormány. A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A referendum bejelentése sokak szerint egyenes út a görög államcsődhöz, amely az euróövezetre is nagy veszélyt jelenthet.

Soros György szerint Görögország gazdasági hanyatlásának megállításához nem lesz elégséges a minapi EU-csúcson jóváhagyott intézkedéscsomag. A magyar származású nagybefektető egy londoni konferencián beszélt erről, és azt is mondta, hogy az egyezség várható élettartama „egy nap és három hónap között lesz”. Londoni elemzők szerint a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem.

Csütörtök hajnalban ért véget Brüsszelben az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozója, ahol megszülettek azok a döntések, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát. Az euróövezeten kívüli uniós tagországokat is közvetlenül érintő kérdésekről, például az európai bankok feltőkésítésének szabályairól szóló a döntéseket a koraesti teljes EU-csúcsértekezleten hozták meg. A döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak, hosszabb távon vannak kockázatok.

A bankok feltőkésítésének, az uniós szerep és eszközök erősítésének, a pénzügyi piaci szabályozás javításának, a nemzeti adórendszerek harmonizálásának, uniós kötvények kibocsátásának és a beruházások növelésének is helyet kell kapnia az EP-képviselők szerint abban a pontos menetrendben, amelynek kidolgozására az uniós állam- és kormányfők jövő vasárnapi találkozójára is eljuttatandó állásfoglalásban fölszólították az EU-csúcs résztvevőit. A bankágazat további konszolidálását uniós szinten kell irányítani az Európai Parlament csütörtöki határozata szerint.