Az október 23-án rendezendő állam- és kormányfői EU-találkozón várhatóan komplett intézkedéscsomagról döntenek majd a válság elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott határozatáa az uniós tagországok között összehangolt lépésekből és reformokból álló válságellenes lépéseket sürget. A gazdasági válság témakörében az előző napi plenáris ülésen folytatott vitában az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso némileg elébe ment a képviselők felszólításának: beszédében átfogó menetrendet vázolt fel a gazdasági stabilitás és foglalkoztatás javítására.
Magyarok a stratégiáról
A szerdai vitában Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok vezetői valóban átfogó stratégiát tudnak elfogadni. Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arra mutatott rá, hogy „túl nagy az elvárás" a mostani csúcsértekezlet iránt, hiszen végre „meg kellene nyugtatni a polgárokat és a tisztességes a piaci szereplőket, és fel kellene lépni a spekulatív tőke ellen, amely folyamatosan támadja az eurózónát".
Görög remények
A görög kormány olyan válságkezelést vár, amely átfogóbb enyhítést kínál a görög államháztartás helyzetére - mondta Eliasz Moszialosz görög kormányszóvivő csütörtökön a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszélést követően. Kiemelte ugyanakkor, hogy Athén számára csak olyan forgatókönyv fogadható el, amely széles politikai és piaci támogatást élvez. A találkozó után egyik fél sem nyilatkozott érdemben a sajtónak, elmaradt Van Rompuy ilyenkor szokásos közleménye is. A görög miniszterelnök röviden annyit mondott, hogy az euróövezeti vezetők október 23-ai találkozóján átfogó megoldásnak kell születnie az adósságválságra, és enne fontos eleme kell legyen az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítése. Papandreu Brüsszelben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, az Eurogroup - az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereiből álló testület - elnökével is találkozott, aki újfent teljességgel kizárta, hogy Athén csődöt jelentene, vagy kiválna az euróövezetből.
Az euróválság növelte
az EU tagállamai közötti különbségeket
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) csütörtöki konferenciáján szakértők úgy vélekedtek, hogy az euróválság növelte az uniós tagállamok közötti különbségeket: az euróövezet perifériáján lévő országok hátrányba kerültek, Németország viszont a válság legnagyobb haszonélvezője. Az euró bevezetése nem váltotta be azt a reményt, hogy megvalósul az árak és a bérek konvergenciája a tagállamokban, és a perifériára szoruló országok felzárkózhatnak, ráadásul a közös fizetőeszköz reálértéke is eltérően alakult a tagállamokban, mondta Artner Annamária, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Szerinte az euróövezet szélén lévő országok – Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország – felzárkózása megtorpant, lemaradásuk nő a többi tagállamhoz képest. Ezeknek az országoknak a válsága azonban már 2001 óta lappangott, az euró bevezetése csak elodázta azt. A kutató hangsúlyozta: az euró segített elfedni a válságot, amely „szükségszerűen a leggyengébb pontokon tört ki”.
Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója szerint Németország kifejezetten nyertese a válságnak, hiszen eddig „egy fillért sem kellett költenie” emiatt, ráadásul ma olcsóbban jut hitelhez, mint a válság előtt. A szakértő szerint kérdéses, hogy Németország élére áll-e a válságkezelési erőfeszítéseknek. A tagállamok ugyan szorgalmazzák ezt, de tartanak is attól, hogy Berlin befolyása túlságosan megnő.
Gálik Zoltán, az MKI tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy „az eurózóna egyirányú utca, nem lehet ki-belépni”. Ha egy tagállam mégis kilépne, azonnal leértékelődne a valutája, ami miatt még a kilépés előtt megindulna a tőkemenekülés az országból, emellett a pénzügyi spekulánsok célkeresztjébe kerülhetne, az államkötvényei iránti bizalom csökkenne, és az államnak kellene segítenie a pénzügyi szektort, ami igen költséges feladat.
Gálik szerint a kilépés „nagyon tisztességtelen magatartás” lenne a többi tagállammal szemben. Azt is hangsúlyozta, egy az euróövezetből távozó ország politikai szempontból másodlagos tagállammá válna, és nem vehetne részt az EU politikai napirendjének kialakításában.
Dánia az integráció mélyítéséért
A válságos idők ellenére nem zárja ki a nemzeti érdekek teljes körű védelmét az európai uniós együttműködés szorosabbá tételének támogatása, mondta José Manuel Barroso csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet Helle Thorning-Schmidt új dán kormányfővel tartott annak első hivatalos brüsszeli látogatása során. Dánia az euroszkeptikusabb tagországok közé tartozik, nem utolsósorban azért, mert több területen - például a közös uniós pénz bevezetésében - kimaradási záradékot harcolt ki magának, és tart érvényben. Az új kormány vezetője azonban már a kampányban jelezte, hogy országát közelebb kívánja vinni az EU-hoz. Thorning-Schmidt most is megerősítette, hogy népszavazást terveznek az ország uniós integrációjának mélyítéséről, vagyis az említett kimaradási záradékok megszüntetéséről. Bejelentette, hogy most először külön unióügyi minisztere is lesz a kabinetnek. A brüsszeli tárgyaláson kiemelt teret kapott a jövő év első felében esedékes dán soros EU-elnökség. Thorning-Schmidt a legfontosabb elnöki feladataik közé sorolta a 2014-től érvényes, hosszú távú uniós keretköltségvetés kidolgozásának előrevitelét, valamint az euroövezet stabilitására és az unión belüli gazdasági együttműködés javítására irányuló folyamat folytatását.
Munkahelyteremtés
Az Európai Parlament plénuma egy csütörtöki vita során kiemelten foglalkozott a munkahelyteremtés témájával. Ebben Göncz Kinga (MSZP) Európa számára is fontosnak nevezte az amerikai munkahelyteremtésről szóló törvényjavaslatban szereplő kezdeményezések egy részét, mint például „a munkát terhelő adók csökkentése, a munkahelyteremtést szolgáló infrastrukturális beruházások ösztönzése, a befektetések növelése az oktatásba”, továbbá „a közszféra állásmegőrzésére, a hosszú távú munkanélküliség csökkentésére, a munkanélküli segély időtartamának a kiterjesztésére vonatkozó előterjesztések”.
A foglalkoztatás ügyére kitért egy magas szintű konferencia is, amelyet az Európa Barátai nevű szervezet tartott a lengyel soros elnökséggel és a Financial Times című pénzügyi-politikai napilappal közösen. Járóka Lívia (Fidesz) a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküli tömegek reintegrációja szükséges és hosszú távon nyereséges befektetés. „A marginalizált közösségek a munkaerő-piaci részvétel fokozásához szükséges erőforrás egyik jelentős és egyre növekvő hányadát jelentik, a regionális átlagnak megfelelő foglalkoztatásuk pedig a becslések szerint jelentős növekedést jelenthetne a GDP-ben” – áll Járókának a témáról kiadott közleményében. Gurmai Zita (MSZP) ugyancsak közleményben számolt be arról, hogy az Európai Szocialisták Pártja a fiatalok munkanélküliségének problémájával foglalkozó munkacsoportot hozott létre. A képviselő szerint a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítása nemcsak erkölcsi és gazdasági kihívás, hanem elengedhetetlen feltétele a jól működő társadalomnak is.
