Válságfesztivál Cannes-ban

Rendkívüli válságtanácskozást tartanak ma Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt a görög válság kiéleződése miatt, jelentette be kedd délután a berlini kormány. A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A referendum bejelentése sokak szerint egyenes út a görög államcsődhöz, amely az euróövezetre is nagy veszélyt jelenthet.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!


Cannes, a válságtalálkozó színhelye
Fotó: flickr

Herman Van Rampuy
Fotó: fotopedia

A dél-franciaországi Cannes-ban mintegy 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön és pénteken tartják a legfejlettebb ipari és a vezető felzárkózó országok (G20) csúcstalálkozóját. Az EU-csúcson elfogadott mentőcsomagról tartandó, váratlanul bejelentett görög referendum miatti (melynek hírére az amerikai tőzsdék is zuhanni kezdtek) szerdai rendkívüli cannes-i válságtanácskozáson a német kancelláron és a francia elnökön kívül az Európai Unió, az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői vesznek részt.

Kedden Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös közleményben reagált a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően már konzultáltak Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Cannes-ban külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg a görög miniszterelnökkel.


José manuel barroso
Fotó: flickr

Már a görög csődre is felkészülnek

A német kormány közlése szerint a német kancellár és a francia államfő kedden telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett, teljesen váratlanul bejelentett görögországi népszavazás nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket. Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósítására. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve mindent elkövet ennek érdekében - szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha. Merkel és Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és az IMF-fel egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.

A legjobb megoldás
 Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso Brüsszelben kiadott közleményükben reagáltak a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére. E szerint a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették, nem jelezték ugyanakkor, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem. Kiemelték azonban, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékeztettek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából 100 milliárd eurót leírnak, így az 2020-ra fenntartható szintre, a GDP 120 százalékára csökken. Megerősítették a csúcson a 100 milliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is. Minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket – szögezte le Van Rompuy és Barroso azt is megemlítetve, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és folytatják egyeztetéseiket a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is.

A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben erős az értetlenség, különös tekintettel arra, hogy Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt. Szakértők első állásfoglalásaikban borúlátó álláspontot fogalmaztak meg. Emlékeztettek arra, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja Görögországgal szemben a támogatás fejében szabott feltételeket. Ennek kapcsán úgy értékelték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euroövezeti térségre - vélekedtek a szakértők, utalva arra, hogy ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. Ennek kapcsán a lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görögországnak az euroövezetből való kilépését, sőt kizárását említették.


Angela Merkel
Fotó: fotopedia

Értesülések szerint német kormánykörökben is már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok - pártállástól függetlenül - úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal a görög miniszterelnök nemcsak országa, hanem az euróövezet jövőjét is kockáztatja.


Nicolas Sarkozy
Fotó: fotopedia

Az Elysée-palota sem adott ki közleményt, de a mértékadó liberális Le Monde című napilap honlapján azt írta egy elnöki forrást idézve: „A görögök gesztusa irracionális, és az álláspontjuk veszélyes". A napilap szerint a francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését az ország megsegítését célzó mentőcsomagról szóló népszavazásról, Sarkozy hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előlről. Görögország még nem kapta meg az IMF 8 milliárd eurós támogatását, és mostantól nehéz elképzelni, hogy amíg a helyzet nem lesz egyértelmű, utalnának nekik. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat.

Papandreu nem szólt európai kollégáinak
Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitelmegállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet – mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az RTL rádiónak nyilatkozva. Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője azt is elmondta: „A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról”. Juncker hozzátette: „Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni”. Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, azt válaszolta: „Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg, és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni”.

Londoni elemzés: „kétségbeesett, kockázatos lépés"

Jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a görög népszavazási kezdeményezés az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint, egyrészt a Papandreu-kormány, de különösen a múlt heti EU-csúcson Görögország számára kimunkált intézkedéscsomag sorsával kapcsolatban. A csoport elemzői szerint Papandreu népszavazási felhívása „hatalmas politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, és egyben új felhatalmazás megszerzése a választóktól. Tekintettel azonban a Görögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre - valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye -, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb.

Félelmetes forgatóköny
A francia Le Monde szerint „félelmetes forgatókönyv” kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa „gyámság” alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt. A lap szerint az is aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban, addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: Nehezen képzelhető el, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek, mint ahogyan az is, hogy a német parlament ebben a helyzetben további segítség odaítélést támogatná. Amennyiben a görögök elvetik a brüsszeli mentőcsomagot, az konkrétan azt jelentené, hogy az államadósság egy nagyobb hányadát kell elengedni, az ország bejelenti a fizetésképtelenségét, amely az egész eurózónára nézve katasztrofális - írta a Le Monde.

Mindazonáltal még az sem biztos, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt „nagyon is valószínűtlen", hogy fennmarad január elejéig, vagyis a referendum várható időpontjáig, miután a parlamentben a kormánytöbbség immár a lehetséges minimumra csökkent. Az elemzők szerint ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy a kormány meg tudná nyerni az e hétre kiírt törvényhozási bizalmi szavazást, de még ha túl is éli ezt a próbát, nem valószínű, hogy biztosítani tudná a szükséges többséget a napirenden szereplő fontos törvénytervezetekhez, köztük a jövő évi költségvetéshez és az új adórendszer meghonosításához. Ugyanakkor - ha megtartják - a népszavazás kimenetele sem lenne megjósolható. Ha a kormánynak sikerül olyan kérdést feltennie, amelyre „nehéz nemmel válaszolni" - például azt, hogy „Támogatja-e ön Görögország euróövezeti tagságát?" -, akkor a választók számára nehéznek bizonyulhat, hogy a kormány ellen szavazzanak.

Reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást, így értékelik a helyzetet a Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított elemzésükben. A ház szakértői szerint ebben az esetben „aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. Az elemzők e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.

Népek csúcstalálkozója
„Előbb az emberek, aztán a pénzügyek!” – ez a szlogenje a társadalmi igazságosság jegyében Nizzában több ezer globalizációellenes aktivista részvételével kedden megkezdődött nemzetközi rendezvénysorozat első megmozdulásának. A 2500 rendőr által biztosított karneváli hangulatú békés felvonulás fő követelése a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetése. A Cannes-ban tartandó G20-as csúcstalálkozóval párhuzamosan az alig harminc kilométerre lévő Nizzában rendati meg mintegy negyven globalizációkritikus szervezet – egyebek mellett az Attac, a Greenpeace, az Emberi Jogok Ligája „Népek csúcstalálkozója” címmel egy héten át konferenciákat, színházi előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és ellentüntetéseket. „Éveken át az magyarázták nekünk, hogy irrealisták vagyunk és nem érzékeljük, hogy mi zajlik a világban. Most pedig éppen azok, akik korábban bolondnak tartottak minket, átvették a követeléseink egy részét” – mondta Raphale Pradeau szóvivő az I-télé francia hírtelevízióban. A szórólapok szerint a tüntetők elutasítják, hogy azok erőszakolják rá a világra a megoldásaikat, aki a válságot okozták.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo