Válságfesztivál Cannes-ban

Cannes, a válságtalálkozó színhelye
Fotó: flickr

Herman Van Rampuy
Fotó: fotopedia

A dél-franciaországi Cannes-ban mintegy 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön és pénteken tartják a legfejlettebb ipari és a vezető felzárkózó országok (G20) csúcstalálkozóját. Az EU-csúcson elfogadott mentőcsomagról tartandó, váratlanul bejelentett görög referendum miatti (melynek hírére az amerikai tőzsdék is zuhanni kezdtek) szerdai rendkívüli cannes-i válságtanácskozáson a német kancelláron és a francia elnökön kívül az Európai Unió, az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői vesznek részt.

Kedden Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös közleményben reagált a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően már konzultáltak Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Cannes-ban külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg a görög miniszterelnökkel.

José manuel barroso
Fotó: flickr

Már a görög csődre is felkészülnek

A német kormány közlése szerint a német kancellár és a francia államfő kedden telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett, teljesen váratlanul bejelentett görögországi népszavazás nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket. Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósítására. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve mindent elkövet ennek érdekében - szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha. Merkel és Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és az IMF-fel egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.

A legjobb megoldás

Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso Brüsszelben kiadott közleményükben reagáltak a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére. E szerint a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették, nem jelezték ugyanakkor, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem. Kiemelték azonban, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékeztettek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából 100 milliárd eurót leírnak, így az 2020-ra fenntartható szintre, a GDP 120 százalékára csökken. Megerősítették a csúcson a 100 milliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is. Minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket – szögezte le Van Rompuy és Barroso azt is megemlítetve, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és folytatják egyeztetéseiket a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is.

A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben erős az értetlenség, különös tekintettel arra, hogy Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt. Szakértők első állásfoglalásaikban borúlátó álláspontot fogalmaztak meg. Emlékeztettek arra, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja Görögországgal szemben a támogatás fejében szabott feltételeket. Ennek kapcsán úgy értékelték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euroövezeti térségre - vélekedtek a szakértők, utalva arra, hogy ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. Ennek kapcsán a lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görögországnak az euroövezetből való kilépését, sőt kizárását említették.

Angela Merkel
Fotó: fotopedia

Értesülések szerint német kormánykörökben is már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok - pártállástól függetlenül - úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal a görög miniszterelnök nemcsak országa, hanem az euróövezet jövőjét is kockáztatja.

Nicolas Sarkozy

Fotó: fotopedia

Az Elysée-palota sem adott ki közleményt, de a mértékadó liberális Le Monde című napilap honlapján azt írta egy elnöki forrást idézve: „A görögök gesztusa irracionális, és az álláspontjuk veszélyes". A napilap szerint a francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését az ország megsegítését célzó mentőcsomagról szóló népszavazásról, Sarkozy hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előlről. Görögország még nem kapta meg az IMF 8 milliárd eurós támogatását, és mostantól nehéz elképzelni, hogy amíg a helyzet nem lesz egyértelmű, utalnának nekik. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat.

Papandreu nem szólt európai kollégáinak

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitelmegállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet – mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az RTL rádiónak nyilatkozva. Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője azt is elmondta: „A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról”. Juncker hozzátette: „Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni”. Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, azt válaszolta: „Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg, és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni”.

Londoni elemzés: „kétségbeesett, kockázatos lépés"

Jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a görög népszavazási kezdeményezés az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint, egyrészt a Papandreu-kormány, de különösen a múlt heti EU-csúcson Görögország számára kimunkált intézkedéscsomag sorsával kapcsolatban. A csoport elemzői szerint Papandreu népszavazási felhívása „hatalmas politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, és egyben új felhatalmazás megszerzése a választóktól. Tekintettel azonban a Görögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre - valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye -, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb.

Félelmetes forgatóköny

A francia Le Monde szerint „félelmetes forgatókönyv” kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa „gyámság” alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt. A lap szerint az is aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban, addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: Nehezen képzelhető el, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek, mint ahogyan az is, hogy a német parlament ebben a helyzetben további segítség odaítélést támogatná. Amennyiben a görögök elvetik a brüsszeli mentőcsomagot, az konkrétan azt jelentené, hogy az államadósság egy nagyobb hányadát kell elengedni, az ország bejelenti a fizetésképtelenségét, amely az egész eurózónára nézve katasztrofális - írta a Le Monde.

Mindazonáltal még az sem biztos, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt „nagyon is valószínűtlen", hogy fennmarad január elejéig, vagyis a referendum várható időpontjáig, miután a parlamentben a kormánytöbbség immár a lehetséges minimumra csökkent. Az elemzők szerint ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy a kormány meg tudná nyerni az e hétre kiírt törvényhozási bizalmi szavazást, de még ha túl is éli ezt a próbát, nem valószínű, hogy biztosítani tudná a szükséges többséget a napirenden szereplő fontos törvénytervezetekhez, köztük a jövő évi költségvetéshez és az új adórendszer meghonosításához. Ugyanakkor - ha megtartják - a népszavazás kimenetele sem lenne megjósolható. Ha a kormánynak sikerül olyan kérdést feltennie, amelyre „nehéz nemmel válaszolni" - például azt, hogy „Támogatja-e ön Görögország euróövezeti tagságát?" -, akkor a választók számára nehéznek bizonyulhat, hogy a kormány ellen szavazzanak.

Reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást, így értékelik a helyzetet a Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított elemzésükben. A ház szakértői szerint ebben az esetben „aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. Az elemzők e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.

Népek csúcstalálkozója

„Előbb az emberek, aztán a pénzügyek!” – ez a szlogenje a társadalmi igazságosság jegyében Nizzában több ezer globalizációellenes aktivista részvételével kedden megkezdődött nemzetközi rendezvénysorozat első megmozdulásának. A 2500 rendőr által biztosított karneváli hangulatú békés felvonulás fő követelése a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetése. A Cannes-ban tartandó G20-as csúcstalálkozóval párhuzamosan az alig harminc kilométerre lévő Nizzában rendati meg mintegy negyven globalizációkritikus szervezet – egyebek mellett az Attac, a Greenpeace, az Emberi Jogok Ligája „Népek csúcstalálkozója” címmel egy héten át konferenciákat, színházi előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és ellentüntetéseket. „Éveken át az magyarázták nekünk, hogy irrealisták vagyunk és nem érzékeljük, hogy mi zajlik a világban. Most pedig éppen azok, akik korábban bolondnak tartottak minket, átvették a követeléseink egy részét” – mondta Raphale Pradeau szóvivő az I-télé francia hírtelevízióban. A szórólapok szerint a tüntetők elutasítják, hogy azok erőszakolják rá a világra a megoldásaikat, aki a válságot okozták.