Fotó: flickr
Fotó: fotopedia
A dél-franciaországi Cannes-ban mintegy 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön és pénteken tartják a legfejlettebb ipari és a vezető felzárkózó országok (G20) csúcstalálkozóját. Az EU-csúcson elfogadott mentőcsomagról tartandó, váratlanul bejelentett görög referendum miatti (melynek hírére az amerikai tőzsdék is zuhanni kezdtek) szerdai rendkívüli cannes-i válságtanácskozáson a német kancelláron és a francia elnökön kívül az Európai Unió, az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői vesznek részt.
Kedden Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös közleményben reagált a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően már konzultáltak Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Cannes-ban külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg a görög miniszterelnökkel.
Fotó: flickr
Már a görög csődre is felkészülnek
A német kormány közlése szerint a német kancellár és a francia államfő kedden telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett, teljesen váratlanul bejelentett görögországi népszavazás nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket. Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósítására. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve mindent elkövet ennek érdekében - szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha. Merkel és Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és az IMF-fel egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.
A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben erős az értetlenség, különös tekintettel arra, hogy Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt. Szakértők első állásfoglalásaikban borúlátó álláspontot fogalmaztak meg. Emlékeztettek arra, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja Görögországgal szemben a támogatás fejében szabott feltételeket. Ennek kapcsán úgy értékelték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euroövezeti térségre - vélekedtek a szakértők, utalva arra, hogy ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. Ennek kapcsán a lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görögországnak az euroövezetből való kilépését, sőt kizárását említették.
Fotó: fotopedia
Értesülések szerint német kormánykörökben is már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok - pártállástól függetlenül - úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal a görög miniszterelnök nemcsak országa, hanem az euróövezet jövőjét is kockáztatja.
Az Elysée-palota sem adott ki közleményt, de a mértékadó liberális Le Monde című napilap honlapján azt írta egy elnöki forrást idézve: „A görögök gesztusa irracionális, és az álláspontjuk veszélyes". A napilap szerint a francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését az ország megsegítését célzó mentőcsomagról szóló népszavazásról, Sarkozy hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előlről. Görögország még nem kapta meg az IMF 8 milliárd eurós támogatását, és mostantól nehéz elképzelni, hogy amíg a helyzet nem lesz egyértelmű, utalnának nekik. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat.
Londoni elemzés: „kétségbeesett, kockázatos lépés"
Jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a görög népszavazási kezdeményezés az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint, egyrészt a Papandreu-kormány, de különösen a múlt heti EU-csúcson Görögország számára kimunkált intézkedéscsomag sorsával kapcsolatban. A csoport elemzői szerint Papandreu népszavazási felhívása „hatalmas politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, és egyben új felhatalmazás megszerzése a választóktól. Tekintettel azonban a Görögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre - valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye -, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb.
Mindazonáltal még az sem biztos, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt „nagyon is valószínűtlen", hogy fennmarad január elejéig, vagyis a referendum várható időpontjáig, miután a parlamentben a kormánytöbbség immár a lehetséges minimumra csökkent. Az elemzők szerint ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy a kormány meg tudná nyerni az e hétre kiírt törvényhozási bizalmi szavazást, de még ha túl is éli ezt a próbát, nem valószínű, hogy biztosítani tudná a szükséges többséget a napirenden szereplő fontos törvénytervezetekhez, köztük a jövő évi költségvetéshez és az új adórendszer meghonosításához. Ugyanakkor - ha megtartják - a népszavazás kimenetele sem lenne megjósolható. Ha a kormánynak sikerül olyan kérdést feltennie, amelyre „nehéz nemmel válaszolni" - például azt, hogy „Támogatja-e ön Görögország euróövezeti tagságát?" -, akkor a választók számára nehéznek bizonyulhat, hogy a kormány ellen szavazzanak.
Reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást, így értékelik a helyzetet a Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított elemzésükben. A ház szakértői szerint ebben az esetben „aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. Az elemzők e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.
