A neheze még hátravan?

Csütörtök hajnalban ért véget Brüsszelben az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozója, ahol megszülettek azok a döntések, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát. Az euróövezeten kívüli uniós tagországokat is közvetlenül érintő kérdésekről, például az európai bankok feltőkésítésének szabályairól szóló a döntéseket a koraesti teljes EU-csúcsértekezleten hozták meg. A döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak, hosszabb távon vannak kockázatok.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>


Fotó: impots-utiles.com

Az euróövezeti államok találkozóját megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozott döntések kulcseleme az európai bankok feltőkésítése. Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a szerdai 27-es körű ülés után kiadott közleményében azt írta, helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól.

Csökkenő görög adósság, növekvő stabilitási eszlöz

Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Elemzők szerint a bankok kénytelen-kelletlen belementek követeléseik 50 százalékának elengedésébe, felismerve, hogy az alternatíva Görögország rendezetlen - számukra még nagyobb veszteségekkel járó - államcsődje lehetett volna. Összesen mintegy 100 milliárd eurónyi összegről van szó. A leírás eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a GDP-hez képest a jelenlegi 160 százalékról lecsökken 120 százalék közelébe. Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.

Olasz reformok
Az uniós vezetők külön üdvözölték, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a GDP-arányos 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.

Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy a jelenlegi 440 milliárd euróról 1000 milliárd euróra növelik az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatóerejét. Az alap az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat. Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.

Berlini vélemények: óvatos derűlátás

Óvatos derűlátással fogadták a csütörtök reggeli, első német kommentárok a hajnalig tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az értékelések szerint az adósságválság rendezése érdekében fontos lépés történt előre, de az út neheze még hátravan.

Elégedett résztvevők
A találkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is elégedett a döntésekkel, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Angela Merkel német kancellár Brüsszelből sugárzott kora reggeli rádiónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „rendkívül elégedett” a csúcs eredményeivel. A kancellár szerint helyes lépéseket tettek előre. Elismerte, hogy a válságot nem lehet egy csapásra megoldani, de úgy értékelte, hogy Brüsszelben fontos csomagtervet fogadtak el a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében. Elmondta, hogy az éjszaka folyamán Nicolas Sarkozy francia államfővel a bankoknak a görög adósságok elengedésére vonatkozóan csupán „egyetlen egy ajánlatot” tettek, jelezve, hogy ez az „utolsó szavuk”. Mivel a bankok elfogadták ezt, nem volt szükség más, kényszer alkalmazását is magában foglaló fellépés átgondolására – hangoztatta a kancellár.

A kommentárok többsége kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a csúcs egyik főszereplője volt, és sikerrel érvényesítette a csaknem teljes parlamenti konszenzus nyomán megfogalmazott német törekvéseket. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utaltak, hogy a Brüsszelben létrejött megállapodások magukban foglalják a görög államadósság 50 százalékának elengedését, a bankok ebben való közreműködését, illetve ettől elválaszthatatlanul a bankok feltőkésítését. Eredményként könyvelték el azt is, hogy a tagállamok „nem söpörték le" a kancellárnak azt a sürgetését, hogy a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében szükség van az uniós szerződések módosítására. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről, különös tekintettel a bankok meggyőzésére.

Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki, mint a korábbi uniós csúcsok után. Ennek kapcsán az elemzők arra mutattak rá: az adósságok 50 százalékának leírásával reális esély nyílt arra, hogy a görög államadósságot 2020-ra a GDP 120 százalékára csökkentsék. Ez - mint fogalmaztak - még mindig különlegesen magas, de jobb kiindulópont az ország talpra állásához. Németország, illetve a német adófizetők szempontjából sikernek könyvelték el azt is, hogy az euróövezeti támogatási alap kibővített alkalmazásával kapcsolatos megállapodás ellenére a 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem emelkedik.

Elemzők szerint a vártnak megfelelő döntések születtek

A vártnak megfelelő megállapodás született az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy a döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak.

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a fontosabb kérdésekben, úgy tűnik, sikerült megegyezni a találkozón. Pozitívnak nevezte, hogy egyetértés alakult ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről. Elmondása szerint vannak olyan negatív vélemények, amelyek a bővítés mértékét nem tartják elégségesnek, egy esetleges spanyol vagy olasz adósságproblémát már nem biztos, hogy kezelni lehet ebből. Elmondta azt is, hogy a piacokon sokan ellenzik azt, hogy az adósságproblémát újabb adóssággal próbálják kezelni. A döntés szerint ugyanis a kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívülről érkező befektetésekre, azaz újabb kötvénykibocsátásokra épít. Barta György fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült megállapodni a magánszektor szereplőivel a görög adósság részleges leírásáról, bár egyes vélemények szerint ez a lépés sem tudja garantálni, hogy a görög adósság fenntartható pályára kerüljön. Úgy vélte, rövid távon a piacok fellélegezhetnek, de hosszabb távon a kockázati elemek újra jelentkezni fognak az árfolyamokban.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott: nem okozott csalódást a csúcstalálkozón született megállapodás. Az elemző gyenge pontnak nevezte a bankok feltőkésítését érintő megállapodást. Véleménye szerint az adósságleírással nem szűntek meg teljesen a Görögországgal kapcsolatos kockázatok, de most már „talán nem lehetetlen" az adósság fenntartható pályára állítása. Az elemző ezt a döntést áttörésnek nevezte, mint mondta, itt volt a legnagyobb ellentét, nagyon hosszú vita után egyeztek bele a bankok, amelyek így jelentős tőkeveszteséget szenvednek el. A szakember szerint a pozitív hangulat támaszt adhat a magyar eszközöknek is. A megállapodás hírére az euró jelentősen, hét heti csúcsra erősödött a dollárral szemben. A tőzsdék pluszban nyitottak, a BUX index is 2,60 százalékos erősödéssel nyitott.

Orbán a bankrendszer újraszabályozásáról
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó után, a brüsszeli repülőtéren szerda este rögzített nyilatkozatában nyilatkozatában – amelyet csütörtökön tettek közzé a miniszterelnök Facebook-oldalán – azt mondta: az elmúlt időszak történéseiből azt a tanulságot kell levonni, hogy valami tönkrement az európai bankrendszerben, az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai emberekhez forduljanak segítségért. Ezért meg kell változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket. Magyarországon ez a munka már folyik, és hamarosan a parlament elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó törvénytervezet. Az EU-csúcsot összegezve kifejtette: rendezték az európai bankok megsegítésének kérdését, és a jó hír az, Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kelljen költeni. A megállapodásnak része az is, hogy ha egy bank feltőkésítésre szorul, akkor nemcsak az anyabankot, hanem a leánybankjait is el kell látni pénzügyi forrásokkal, vagyis a Közép-Európában működő leányintézményeknek is forrást kell adni, hiszen az lehetetlen lenne, hogy a térség országainak vállalkozói tönkremenjenek, ne jussanak hitelhez csak azért, mert az anyabankok a saját maguk mentése érdekében kivonják innen a hitelezésre rendelkezésre álló forrásokat – mondta a miniszterelnök.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo