Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője erről az Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén számolt be Brüsszelben - írja az MTI.

"Azt kívánom, bárcsak ne döntött volna az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása mellett. A brit szavazók többsége azonban másképp határozott, ezért most mindent meg kell tennünk, hogy a kiválási folyamat a lehető legkevésbé fájjon az EU-nak" - mondta. A legfontosabb célunk, hogy a tárgyalások egyértelmű helyzetet teremtsenek az érintett állampolgárok, vállalatok és tagállamok, illetve a partnereink számára - tette hozzá.

A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. Az Európai Bizottság szóvivője aznap arról számolt be, hogy a brüsszeli testület a bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek egyeztetése után tesz majd javaslatot a tárgyalások megkezdésére, amit még a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Bennfentes források szerint a kiválási tárgyalások legkorábban hat-nyolc héttel a március 29-i értesítés után kezdődhetnek meg.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

Uniós illetékesek korábban azt közölték, hogy az EU másfél év alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, elegendő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.