Soros György szerint Görögország gazdasági hanyatlásának megállításához nem lesz elégséges a minapi EU-csúcson jóváhagyott intézkedéscsomag. A magyar származású nagybefektető egy londoni konferencián beszélt erről, és azt is mondta, hogy az egyezség várható élettartama „egy nap és három hónap között lesz”. Londoni elemzők szerint a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A Pi Capital nevű befektetési-üzleti csoport hétvégi szakmai rendezvényén Soros György kijelentette: tekintettel a válság méretére, az EU-csúcson kidolgozott cselekvési terv „ismét túl kevés, és túl késői is". Hozzátette: az intézkedési csomag megnyugvást fog okozni, mert a piac „annyira megszállottan" hiányolta eddig a kezdeményezéseket.
A „puszta tény, hogy valamit elértek, jelentős megkönnyebbülés", de mindez „egy naptól három hónapig terjedő időszakra lesz csak jó" - vélekedett Soros, akinek előadásából a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív brit lap idézett részleteket. Soros György szerint „sajnos nem ez az utolsó válság, mivel az alapvető kérdéseket nem rendezték". Véleménye szerint „egyértelmű, hogy fenntarthatatlan a Görögország által felhalmozott és még most is halmozódó adósságállomány, és az ország gyakorlatilag fizetésképtelen". (Néhány éven belül borul az eurozóna, és az európai történelem egyik legdrámaibb fejezete veszi most kezdetét, ha nem hagyják, hogy becsődöljön az, aminek be kell csődölnie.)
A görög adósságleírással kapcsolatban Soros a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut" - a teljes görög adósságállományra vetítve - valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik. Hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az „önkéntes" adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps - CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám - éppen a leírás „önkéntesnek" minősített jellege miatt - ezek a CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni. Soros Görgy szerint ezért a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény", amely aktiválja a CDS-kontraktusokat, és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez olyan megoldatlan probléma, amely „a következő hetekben még előkerülhet".
Elemzők: csak a tüneteket kezelik, az okokat nem
Jóllehet a csúcstalálkozón elért döntések előrelépést jelentenek, gyanítható, hogy a piac hamarosan ugyanúgy „túl kevésnek és túl későinek” fogja értékelni e döntéseket, mint „a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét” – vélekedtek az EU-csúcs utáni kommentárjukban az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai, akik szerint a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem. Például a görög adósságleírás vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése a perifériális tagállamok alapvető versenyképtelenségére nem jelent gyógyírt. Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széles körű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása végett. Mindezek alapján a szakértők közölték: továbbra is azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet, és végül a valutaunió „valamilyen formájú felbomlásához” vezet.
A görög adósságleírás mértéke „megfelelőnek tűnik”, de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság „mélységes versenyképtelenségére” – ez egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak véleménye.
Ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a GDP 100 százaléka felett marad, ilyen szintű adósságrátával viszont változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása, mondják a Commerzbank londoni elemzői.
