Paktum a növekedésért

Az Európai Tanács ülése. Bal szélen Orbán Viktor,
jobb szélen Herman Van Rampuy és José Manuel Barroso
Fotó: Európai Tanács

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői szerint a gazdasági növekedés javítása érdekében a tagállamoknak gyorsabb tempóban kell haladniuk az évtized végéig szóló versenyképességi és munkahely-teremtési program, az EU 2020 közösen kitűzött céljainak teljesítésével, és fokozniuk kell erőfeszítéseiket a szükségesnek látott reformok végrehajtása érdekében is.

Herman Van Rompuy: ha a tagállamok nem tartanak ki államháztartási célkitűzéseik következetessége mellett,
a piacok „büntetni” fogják az EU-t.

Az uniós vezetők ugyanakkor az értekezletet követően kiadott nyilatkozatukban úgy vélekedtek, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok miatt keletkezett nehéz helyzet stabilizálására az elmúlt időszakban tett erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcseiket.

Herman Van Rompuy, aki a következő két és fél évben is betölti a tanács elnöki tisztét, az ülést lezáró sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az előző találkozókkal ellentétben most nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az uniós kormányfői értekezlet középpontjában. Ő is hozzátette ugyanakkor, hogy ha a tagállamok nem tartanak ki államháztartási célkitűzéseik következetessége mellett, a piacok „büntetni" fogják az EU-t.

Magyar kohéziós pénzek

Egyetlen fillért sem fog elveszíteni Magyarország a jövő évi uniós kohéziós támogatásból – mondta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben, az EU-csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatóján. Közölte: a pénzügyminiszterek március 13-ai ülésén ugyan jóvá fogják hagyni az Európai Bizottság indítványát, hogy a 2013-as magyar költségvetési hiány várható mértékére vonatkozó brüsszeli aggodalom miatt fagyasszák be az az évben járó kohéziós keret egy részét, de akkor már a miniszterek előtt lesz az a magyar tájékoztatás, amelyet a Bizottság már megkapott, és amely arról szól, hogy a kiigazító lépések miként teszik majd okafogyottá az eljárás folytatását. A kormányfő szerint Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy bármiféle támogató politikai szövetséget szervezzen maga mellett, hiszen a Bizottság kifogásai technikai jellegűek, és mintegy fél év alatt rendezhetők. Orbán Viktor szerint az a gazdasági irány, amit Magyarország követ, jó, és ezt senki nem vitatja. Hangsúlyozta ugyanakkor: azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy sikeres a magyar gazdaságpolitika. Az iránya helyes, és már „vannak sikerpontjaink” – állapította meg.

A tagországoknak
figyelembe kell venni
a Bizottság iránymutatásait

Az EU 2020 olyan célokra összpontosít, mint a foglalkoztatás javítása 75 százalékra, a szegénység csökkentése, az oktatási szint növelése, a kutatás és innováció gyorsítása. Az időközi adatok azonban azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítések nem elegendők a célkitűzések teljesítésére - állapították meg az uniós csúcsértekezlet résztvevői. A folyamat felgyorsítása érdekében jóváhagyták az Európai Bizottság iránymutatásait, amelyek szerint a tagországoknak az idén a versenyképesség növelésére, a válság foglalkoztatási és szociális következményeinek enyhítésére, az állami közigazgatási rendszer korszerűsítésére és a gazdaság hitellel való segítésének normalizálására kell összpontosítaniuk. Ezeket az iránymutatásokat a tagországoknak figyelembe kell venniük nemzeti reformprogramjuk, továbbá stabilitási vagy konvergenciaprogramjuk most esedékes kidolgozásakor. Júniusban pedig az EU országspecifikus ajánlásokat is kidolgoz az egyes tagállamoknál szükségesnek látott reformok azonosítására.

Júniusban az EU országspecifikus ajánlásokat is kidolgoz az egyes tagállamoknál szükségesnek látott reformok azonosítására.

Elfogadták a tagországok az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát is, hogy az unió vizsgálja meg úgynevezett projektkötvények kibocsátásának lehetőségét a fontos infrastruktúra-beruházások - részben a magánszektorból való - finanszírozásának segítésére. E témában a tanács már félévzáró, júniusi ülésén szeretne megállapodásra jutni. Van Rompuy és Angela Merkel német kancellár pénteken megerősítette, hogy az euróövezeti országok megállapodtak: felgyorsítják az övezet júliusban felálló állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusához alaptőkéül szolgáló - várhatóan 80 milliárd eurós - keret átutalását.

A szerződés erősíti az EU képességét az újabb adósságválságok megelőzésére

Az EU brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napján, pénteken 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői aláírták az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc csatlakozott hozzá, csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között. London álláspontja szerint a paktum „több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent", a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul rendszeres külön euróövezeti csúcsértekezletek tartását helyezi kilátásba.

Orbán Viktor aláírja a szerződést
Fotó: Európai Tanács

A fiskális paktum néven is emlegetett dokumentumot - amely hivatalosan a Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról nevet viseli - magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához. Az aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.

Az állam- és kormányfők reményei szerint a szerződés tovább erősíti az EU-nak az újabb adósságválságok megelőzését célzó képességét. A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni, ami egyes tagállamokban még nem vehető biztosítottnak, például Írországban bejelentették, hogy népszavazást tartanak a témában.

Mi van a paktumban?

A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk strukturális hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. A szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét. A költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk. Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság.
Az új szerződés megerősíti azoknak a szabályoknak egy részét is, amelyeket már a - tavalyi magyar elnökség alatt kidolgozott - „hatos jogszabálycsomag" is tartalmazott, mint például automatikus szankciók alkalmazását arra a esetre, ha egy ország tartósan túllépi a 3 százalékos - nem strukturális - deficitküszöböt.