a bizonytalanságot, a bizalomvesztést, és fokozta a feszültséget pénzpiacokon"
A fejlett gazdaságoknak sürgősen hiteles középtávú költségvetési terveket kell kidolgozniuk, és elő kell készíteniük a pénzügyi szektor további reformját, áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még a G20-csoport múlt heti csúcstalálkozójára megfogalmazott, de csak pénteken közzétett állásfoglalásában, amely szerint a talpra állás üteme a fejlett gazdaságokban továbbra is lassú. „Politikai bénultság és következetlenség súlyosbította a bizonytalanságot, a bizalomvesztést, és fokozta a feszültséget pénzpiacokon" - szögezi le a dokumentum.
Az IMF úgy látja, „jelentős bizonytalanság" alakult ki akörül, hogy hogyan valósítsa meg költségvetésének fenntarthatóságát az Egyesült Államok, Japán és az euró-övezet néhány gazdasága. „A bizonytalanság csökkentésének érdekében e gazdaságoknak haladéktalanul hiteles középtávú konszolidációs terveket kell elfogadniuk, amelyek segítségével meg lehet őrizni a fellendülés megfelelő rövid távú pénzügyi támogatásának lehetőségét" - olvasható az IMF állásfoglalásában.
Franciaország került
a fenyegetések középpontjába?
Az eurózóna válságának hirtelen felgyorsulása óta a piacok elkezdtek szelektálni a jó és rossz adósságok között, s Franciaország egyre inkább a rosszak közé csúszik át - figyelmeztetett pénteken a Le Monde című napilap. Erre utal a tízéves lejáratú német és francia kormánykötvények hozama közötti történelmi rekordot döntő különbség is. A hetek óta tartó növekedés után az adósságpiacon 170 bázispont fölé emelkedett az irányadónak tekintett, tízéves lejáratú német és francia kormánykötvények hozama közötti különbség, vagyis ennyivel került többe a francia államadósság finanszírozása, mint a németé. A francia államkötvények szeptemberben még 2,45 százalékos hozama jelenleg 3,37 százalékon áll. Ezt konkrétan azt jelenti, hogy a francia állam évente 2,3 milliárd euróval több kamatot fizet az adóssága után, amely jelenleg 1.645 milliárd euró. (Vannak olyan megszorítások is, melyek ellen senki sem lázad.)
A pénteki francia sajtó szerint egyértelmű, hogy Olaszország és Görögország után Franciaország került a fenyegetések középpontjába. Az Európai Bizottság ugyanis csütörtökön jelezte, hogy az újabb megszorító csomag - amelyet hétfőn jelentettek be Párizsban - nem lesz elegendő ahhoz, hogy Franciaország teljesítse a 2013-as kötelezettségvállalását, azaz hogy 3 százalékra levigye a GDP-arányos költségvetési hiányt. „A legjobb az lenne, ha Franciaország mielőbb további intézkedéseket jelentene be, amelyek révén tartani tudja a 2013-ra ígért deficitcélt" - fogalmazott Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság átfogó előrejelzéséről tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. A bizottság ugyanis úgy látja, hogy az eurózóna második legjelentősebb országának GDP-arányos államháztartási hiánya a párizsi kormány által bejelentett intézkedések alapján még 2013-ban is legalább 5,1 százalék lesz. Az államadósság pedig növekedni fog, s két év múlva eléri a GDP 92 százalékát.
„A francia költségvetés, amely a deficitet illetően eddig is a határvonalon táncolt, mostantól veszélynek számít" - kommentálta az uniós üzenetet Philippe Dessertine közgazdász a France 2 közszolgálati televízió híradójában. Hozzátette: „Franciaország valódi gondot jelent mostantól az eurózóna valamennyi országa számára."
A francia kormány egyébként jövőre egyszázalékos növekedéssel számol, miközben az Európai Bizottság úgy véli, hogy 2012-ben a gazdasági fejlődés nem lesz nagyobb 0,6 százaléknál, amerikai elemzők pedig 0,6 százalékos visszaesést jeleznek előre. A francia bankokban felhalmozott görög és olasz adósság is erősíti a félelmeket, ez a hitelállomány Görögország esetében 6,1 milliárd, Olaszország esetében pedig 31 milliárd euró. (Kifelé is van út az eurózónából?)
Valérie Pécresse költségvetési és François Baroin pénzügyminiszter pénteken közös közleményt adott ki arról, hogy Franciaország tartani tudja kötelezettségvállalását, 2013-ban 3 százalékos lesz a hiány, 2016-ra pedig egyensúlyba kerül a költségbevetés, miután a kormány „teljesen eltökélt" e tekintetben. A költségvetési miniszter korábban kizárta, hogy egy újabb megszorító csomag is elképzelhető.
A szoros osztrák-olasz gazdasági kapcsolatok veszélye
Franciaország mellett Ausztria van „leginkább veszélyben" államadósság- és költségvetési adatai miatt - mondta az Osztrák Nemzeti Bank egyik vezetője, Claus Raidl, aki az adósságállomány leépítését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy Ausztriának „mindent meg kell tennie", hogy megtartsa AAA adósminősítését. Az Osztrák Nemzeti Bank októberi előrejelzése szerint a 2011-es államadósság a GDP 72,5 százalékát, a költségvetési hiány 3,6 százalékát teszi ki.
Veszélybe kerülhet a kiváló osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt - vélekedett Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője. Az osztrák rádióban csütörtökön idézett közgazdász szerint hosszú távon nem tudja megnyugtatni a piacokat, hogy az Európai Központi Bank olasz államkötvényeket vásárol. A szoros osztrák-olasz gazdasági kapcsolatokra rámutatva úgy vélekedett, ha Olaszország kudarcot vall, akkor megtörténhet, hogy az osztrák kötvények iránt is csökken a kereslet, ami az államadósság kamatainak növekedéséhez vezet. Felderer nem bocsátkozott találgatásokba arról, hogy Görögország után Olaszország esetében is adósságelengedésre kerülhet-e sor. Annak ellenére, hogy az európai pénzügyi eszköz (EFSF) keretét ezer milliárd euróra emelték, az messze nem elég ahhoz, hogy segítsen a harmadik legnagyobb európai nemzetgazdaságon - mondta.
„Nincs veszélyben a tripla A minősítés" - jelentette ki Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter, visszautasítva Felderer vélekedését. Az osztrák kormány célkitűzése, hogy 2015-ben maximum 73 százalékos legyen a GDP-arányos államadósság, Felderer szerint azonban ez nem elég ambiciózus ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat. A közgazdász azt javasolta a kormánynak, hogy iktassa alkotmányba az államadósság felső határát. Ez jelzés lenne a pénzügyi piacoknak, és védelmet nyújtana az úgynevezett „fertőzésveszély" ellen - mondta. Hasonló javaslattal állt elő szeptemberben a pénzügyminiszter és pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt is a 2015 utáni költségvetési tervezési időszakra vonatkozóan. A koalíciós partner Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) akkor azt közölte, hogy nem zárkózik el a tárgyalásoktól, de a javaslat pontosítását várja.