Fotó: fotopedia
A legkülönbözőbb vállalkozások - a nemzetközi légitársaságoktól a hajózás óriásain át a kisebb üzemekig - nyögik annak következményeit, hogy az európai bankvilág csökkenti a hitelezést, mert inkább felhalmozza a tőkét, hogy egyensúlyba hozza a bankmérlegeket - írta a The New York Times (NYT) összefoglaló jellegű írásában. A befektetők egyre inkább Európa nagy bankjait tekintik a globális pénzügyi rendszer gyenge láncszemének, mert azok halmozták fel a legtöbbet a nagy adósságokkal terhelt olasz, spanyol és más kormányzatok által kibocsátott kötvényekből. Az amerikai pénzpiaci alapok ezért egyre jobban visszafogják az európai bankokba irányuló pénzáramlást, arra kényszerítve őket, hogy szigorítsák hitelezési feltételeiket, sőt egyes esetekben régi ügyfeleiknek se nyújtsanak további kölcsönöket. (Egy kivételével feltőkésítésre szorulnak a Magyarországon működő külföldi tulajdonú bankok anyavállalatai az Európai Tanács döntése alapján.)
A légitársaságokon takarékoskodnak
A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai bankokra mind nagyobb nyomás nehezedik a felügyeleti szerveik részéről annak érdekében, hogy a kölcsönzésre fordított összegekhez képest növeljék saját tőkéjüket. Ez sok bankot arra kényszerít, hogy csökkentse hitelezési portfolióját. Elemzők szerint az elkövetkező néhány évben az európai bankok akár eddigi teljes állományuk mintegy 10 százalékával, 3 ezer milliárd euróval is csökkenthetik hitelkihelyezésüket.
„Ha a legnagyobb bankok nem képesek hitelt nyújtani, az fékezi a gazdasági növekedést, és recesszióhoz vezethet" - idézte a NYT Alex Roevert, a JP Morgan Chase elemzőjét. Így például az Air France eddig mintegy 15 százalékos arányban a BNP Paribas és a Société Générale francia bankok finanszírozására támaszkodott új gépeinek beszerzésében. Manapság azonban ezek a bankok egyebek között úgy takarékoskodnak tőkéjükkel, hogy kivonulnak a légitársaságoknak szóló hitelezésből. Az Air France kínai és japán bankokkal kezdett kapcsolatokat kiépíteni a hiány pótlására, mivel azokra nem nehezedik olyan nyomás, mint euróövezeti vetélytársaikra.
A beruházók óvatosságot tanúsítanak a kötvénypiacon. A múlt heti langyosra sikeredett német aukció különösen nyugtalanító hatású volt, mivel Németországot mindig is Európa pénzügyi pajzsának tekintették. Olaszországban a gyenge kereslet a hozamot 7 százalék fölé vitte. A kormányok adósságainak magasabb kamata növeli az európai bankok kölcsönzési költségeit, ez aztán a hitelt igénylő helyi cégek és fogyasztók kiadásait is megemeli. Közben a bankok saját költsége is nő, mivel nehezebben jutnak hozzá a piacon az általuk kikölcsönzendő pénzhez. Ezért a bankok szigorúbb feltételekkel kölcsönöznek, ezzel pedig nehezítik a világgazdaság egészséges működésében nagy szerepet játszó légitársaságok, hajózási cégek, a kőolaj-, acél- és élelmiszerexportőrök helyzetét. (A kelet-közép-európai régió gazdaságainak növekedésére is hatással lehet és szűkítheti hitelellátásukat, hogy az euróövezeti válság további mélyülése leánybankjaik finanszírozásának csökkentésére kényszerítheti az euróövezeti bankokat.)
Visszahúzódnak az európai hitelezők
„A feszültség és a stressz fokozódik. A nagyvállalatok finanszírozási feltételei egyre keményebbé válnak" - fejtette ki Dirk Schumacher, a Goldman Sachs egyik vezető európai elemzője. Ennek jele, hogy az európai hitelezők lassan kerülni kezdik a nagy infrastruktúra-projekteket, az erőművi és vízügyi beruházásokat, különösen a Közel-Keleten. Novemberben például 31 bank megállapodást írt alá Katar 10 milliárd dolláros Barzan projektjéről, de a térségben mindeddig aktív három legnagyobb francia bank, a Paribas,a Société Générale és a Natixis távol maradt a konzorciumtól.
A nagy hajózási cégek is kénytelenek kevesebbel beérni, a Frontline Ltd. kőolajszállító óriás például a múlt héten jelentette be, hogy tervezett hét új tankhajójából csak kettőre talált finanszírozást. Az iparág gondjai nemcsak magukat a hajógyárakat érik el, hanem a neki beszállító partnereket is. Németországban például több mint ötezer ember vesztette el állását Hamburg, Kiel és Rostock térségben.
Kisebb cégek is nehezebben jutnak hitelhez. Egy írországi felmérés szerint a bankok a kölcsönért folyamodó vállalkozások 58 százalékát elutasították. Kelet-Európában, ahol számos nyugat-európai bank rendezkedett be, a vezetők vészkiáltásokat hallatnak. Traian Basescu román elnök „a román gazdaság megfojtásával" vádolta az osztrák felügyelő hatóságokat, miután azok a határon átnyúló kölcsönzés korlátozására utasították a osztrák bankokat. (Több százezer forintos különbségek is lehetnek egy adott kis- és középvállalat banki költségeiben.)
Még Kínában is gondot okoz az európai lassulás. A kelet-kínai Yongkang Wanyu Industry cég értékesítési igazgatója, Jacky Xu szerint az Európából érkező játékrendelések 20-30 százalékkal elmaradtak a tavalyitól. A görög válság miatt cége néhány hónapja már nem tudja elfogadni a görög bankok akkreditívjeit, és 30 százalékos letétet követel az új megrendelőktől, ami várhatóan tovább fogja csökkenteni a forgalmat.
