A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozójának kezdete előtt Barack Obama és a Nicolas Sarkozy háromnegyed órás megbeszélést folytatott. A két ország vezetője ezt követően nyilatkozott a sajtónak.
Az amerikai elnök üdvözölte, hogy a pénzügyi válság „globális megoldásának érdekében már történt néhány fontos lépés", de jelezte, hogy további részleteket vár az európaiaktól. „Feladatunk legfontosabb része az elkövetkező két napban az itteni, európai pénzügyi válság megoldása lesz. A vendéglátó francia elnök elmondta: Párizs és Washington is úgy véli, hogy a pénzügyi világnak hozzá kell járulnia a jelenlegi válság megoldásához. (Soros György erről másképpen vélekedik.)
Sarkozy külön kiemelte Obama „megértését", még olyan témákban is, mint a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóval kapcsolatos francia-német javaslat, amelyet eddig az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia és Brazília sem támogatott. Obama elnökkel „nagyon sűrű napirendünk volt, mert rengeteg a nyugtalanító téma" - hangsúlyozta a francia elnök. Hozzátette: „Szükségünk van Obama elnök irányítására, az Egyesült Államok szolidaritására és egy olyan közös helyzetértékelésre, amely visszaállíthatja a világot a növekedési és stabilitási pályára".
Németországnak mindegy,
ki kormányoz Görögországban
Berlinben hivatalosan egyelőre nem kommentálták az adósságválság enyhítését célzó mentőcsomagról tervezett görög népszavazás visszavonását, a televíziók és a rádiók ugyanakkor a Cannes-ban tartózkodó Angela Merkel kancellárt idézték, aki szerint Németország, illetve az euróövezet számára már csak a tettek számítanak. A kancellár szerint csaknem mindegy, hogy Görögországban ki kormányoz, és mennyire stabil a kormány, a lényeg az, hogy az ország egyértelműen kötelezze el magát az európai uniós csúcsértekezleten elhatározott megállapodások végrehajtása, illetve a szükséges reform-, valamint takarékossági intézkedések mellett. Ennek egyelőre nincs jele - idézték Berlinben a kancellárt.
Berlinben általános a vélekedés: bárhogy alakul a görög belpolitikai helyzet, Angela Merkel kancellárnak egyre nehezebb lesz az ország további megsegítését elfogadtatnia.
Kínai álláspont: „Európának magának kell rendeznie az adósságválságot"
Kína az elmúlt hónapokban aggodalommal figyelte az európai adósságválság alakulását, Európa ugyanis a legfontosabb piaca a kínai exportnak. Peking jelezte, hogy mindent megtesz az európai export konszolidálása érdekében a saját piacán, az euróövezeti mentőalapban (EFSF) való esetleges részvételéről azonban még nem döntött, hanem arra kérte Európát, hogy először tegyen rendet a saját pénzügyeiben. Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfő úgy véli, hogy „Európának magának kell rendeznie az adósságválságot".
Az eurózónának nyújtott kínai támogatás elérheti a 100 milliárd dollárt, de a segítségnek két feltétele van - mondta Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban. Elsőként az euróövezeti mentőalap (EFSF) hatékonyságát jelölte meg. „Az EFSF-nek hatékonynak, hasznosnak kell lennie az európai helyzet stabilizálásának támogatásában. Peking meg akar győződni arról, hogy működik a mechanizmus" - fogalmazott. „Semmi nem lenne Kína számára rosszabb annál, mint támogatni olyasmit, ami kudarcba fullad" - tette hozzá. A másik feltétel „a felkínált garanciákra vonatkozik, miután nem zárható ki, hogy a mechanizmus nem működik". Li Daokui úgy véle: „ha Kína befektet, és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést vár el".
Medvegyev dinamikusabban és határozottabban fellépést vár az EU-tól
Célzott, érthető és átlátható segélyt kell nyújtani Görögországnak - nyilatkozta csütörtökön Dmitrij Medvegyev orosz elnök újságíróknak Cannes-ban. Oroszország, India, Brazília, Kína és Dél-Afrika, az úgynevezett BRICS országok abban érdekeltek, hogy megmentsék az egyik kulcsfontosságú tartalékvalutát, az eurót, de a támogatásnak átgondoltnak kell lennie. Az egyeztetések megkezdődtek - fejtette ki az orosz államfő.
Elmondta: ahelyett, hogy a görög álláspont váltakozásával foglalkoznak, fontosabb lenne arról megállapodni, hogyan támogassa Athént az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap. „A helyzet bizonytalan, mégis remélem, hogy Görögország vezetésének, a görög kormánynak - a mostaninak, vagy a koalíciósnak - lesz elég kitartása, hogy ezt a politikát végigvigye, és megszerezze a forrásokat ahhoz, hogy megelőzze a nagyméretű válságot" - mondta az orosz államfő. Medvegyev hangsúlyozta, hogy Görögország helyzetétől függ, mi történik az eurózónában, az Európai Unióban, és az is, hogy lesz-e újabb pénzügyi válság a világban. A világ „jó hírekre vár Görögországból, és nem egzotikus vagy populista hírekre" -fogalmazott az orosz elnök csütörtökön Cannes-ban. Hozzátette: „Remélem, hogy nem kell túl sokáig várnunk".
Medvegyev egyébként úgy ítélte meg, hogy az európaiak nem hozták meg elég gyorsan az adósság- és a költségvetésideficit-válság ellen szükséges intézkedéseket. „Nem akarok senkit sem megsérteni, de nekem az az érzésem, hogy a partnereinknek sokkal dinamikusabban és határozottabban kellene fellépniük a rend érdekében" - mondta az orosz elnök. Hozzátette: „Különben még elég sokáig ezen problémák foglyaiként fogunk vergődni".
Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy Oroszország a Nemzetközi Valutaalapon keresztül rész vesz az uniós országok pénzügyi támogatásában. A jelenlegi „legélesebb problémának" nevezte az eurózóna helyzetét, és úgy vélte: „semmilyen külső segítség nem lehet meghatározó az euróövezet számára". Kínai kollégájához hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy „Európának önmagán kell segítenie". Hozzátette: „A legfontosabb, hogy ezek a szuverén országok felelősen viselkedjenek, és ne rombolják le saját gazdaságukat."