Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetéséről a Külügyminisztérium által kezdeményezett társadalmi egyeztetés nyitókonferenciáját hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián tartották, ahol Martonyi János külügyminiszter elmondta: az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, „az integráció megroppanásának veszélye fenyeget". Eleinte csak egyes országokat érintett a válság, jelenleg azonban már az euróövezet egészét fenyegeti, ami azt jelenti, hogy az EU jövője a tét - hangoztatta.
Martonyi: Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni
A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy minden tagállam „rendet tegyen a háza táján", vagyis az államháztartásában. Emellett „fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit", el kell indulni az adósságok közössé tétele felé - mutatott rá. Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van. Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke - emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ elsőszámú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné. (Euróövezeti recessziót és meredek eurókamatcsökkentést várnak 2012-re londoni pénzügyi elemzők.)
A következő hétéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban Martonyi János elmondta: a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem a kohéziós politika, amelyre azért van szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek. A miniszter kijelentette, „politikailag elfogadhatatlan", hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A Magyarországnak szánt források csökkenésének egyik oka az, hogy általános korlátot vezetnének be, amely szerint minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, a másik, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét - közölte a tárcavezető.
A „bőkezűség időszakát" az „önkorlátozás ideje" váltja fel
A költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos, Janusz Lewandowski szerint ambiciózus, de realista a bizottságnak a 2014-2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. A lisszaboni szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések - magyarázta. Hozzátette: a korábbi „bőkezűség időszakát" az „önkorlátozás ideje" váltja fel. Kiemelte, a bizottság terve szerint a közös agrárpolitikára fordítandó források részaránya csökkenne a teljes költségvetésen belül, hogy más területekre - például kutatás-fejlesztésre, oktatásra és az EU külső kapcsolataira - több pénzt különíthessenek el. A kohéziós politikával kapcsolatban hangsúlyozta: ez „nem a szegények jótékonysági intézménye", hanem a versenyképesség növelésének és a különbségek kiegyenlítésének eszköze.
a Fidesz európai parlamenti képviselője
Fotó: MTI
Beszámolt arról, hogy 2014 elejétől a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából is forráshoz jut az EU, ami gyakorlatilag az egyetlen olyan adótípus, amelyet az uniós polgárok elfogadnak, és amely a legkevésbé káros a gazdasági növekedésre. Sokkal fenntarthatóbb rendszer alakítható ki, ha az EU saját forrásokra támaszkodhat, mint ha csak a tagállamok befizetéseiből jutna bevételhez - fogalmazott. Janusz Lewandowski úgy látja, ugyan súlyos válság idején dolgozzák ki a költségvetést, de ez biztosan nem tart 2020-ig, ezért a „realitás talaján" kell maradni a költségvetési vitában. (Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke.)
Fotó: PP archív
Erősíteni kell a szolidaritást
az EU-ban
A jelenlegi válság egyedülálló lehetőséget kínál az európai gazdasági és monetáris unió strukturális gyengeségeinek kijavítására, de ez nem lehetséges a gazdasági kormányzás bizonyos szintű összehangolása nélkül - mondta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és a Friedrich Ebert Alapítvány közös rendezvényén. A biztos szerint a gazdaságpolitikák összehangolását segíti a nemrég elfogadott „hatos csomag", amelynek gyakorlati átültetése most kezdődik. Kifejtette: Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban megkezdett reformokat folytatni kell, mert azok versenyképesebbé teszik ezeket a tagállamokat. A biztos beszélt arról is, hogy erősíteni kell a szolidaritást az EU-ban, de ennek a tagállamok költségvetési politikájában is érződnie kell. Hangsúlyozta: szolidaritás nélkül a válságellenes intézkedések nem nyernek legitimitást az állampolgárok szemében.
Fotó: ec.europa.eu
Andor László a 2014-2020 közötti uniós költségvetése kapcsán hangsúlyozta: annak prioritásait a globalizáció realitásaihoz és az EU2020 stratégia céljaihoz kell igazítani. Szerinte elképzelhető, hogy a következő időszak költségvetési kiadásai meghaladhatják az összesített uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékát, a költségvetési tárgyalások során nem azt kell előtérbe helyezni, hogy mennyit, hanem azt, hogy milyen hatékonyan költhet az Európai Unió. Elmondta: új partnerség, új koordinációs keret kell a strukturális alapok és a regionális fejlesztési alap között.
A forrásokat a foglalkoztatás növelésére és a gazdaság bővülésének előmozdítására kell koncentrálni - emelte ki Andor László, hozzáfűzve, hogy ennek kapcsán szükség van a kohéziós politika reformjára, többet kell fektetni az emberi tőkébe, kutatás-fejlesztési és oktatási programokba, a közös agrárpolitikát pedig a környezetvédelem és a vidékfejlesztés szempontjai szerint kell mátalakítani. Hangsúlyozta: az Európai Szociális Alap a bizottság javaslata szerint legalább 10 százalékkal több forrásból gazdálkodhatna a következő költségvetési időszakban. Kérdésre válaszolva elmondta: a válság elhúzódása nem kérdőjelezi meg az EU2020 céljait, és az ahhoz kapcsolódó programokat, csak több segítségre lesz szükség ezek végrehajtásához, és külön hangsúlyt kell helyezni a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére.
