Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

A nyári melegben különösen nagy az élelmiszer eredetű megbetegedések kockázata, ám a legtöbb problémát kétségtelenül a szalmonella baktérium okozza.  

A magyarországi Kelet Food és két másik, szintén az év elején megvásárolt konzervgyár újrafinanszírozására 300 millió eurós összegben ötéves lejáratú, megújítható hitelt vett fel a Bonduelle - jelentette be Párizsban a francia vállalatcsoport.

A nyár nemcsak a szabadidő eltöltéséhez kínál jó lehetőséget, de a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával egészségesebben is táplálkozhatunk. Ugyanakkor a nyári meleg kedvez az élelmiszerekből eredő megbetegedéseknek is, ezért legyünk körültekintőbbek a vásárlásnál.

A lakosság növekvő húsigényét mesterségesen, sejttenyésztéssel előállított hússal elégítenék ki a biomérnökök. Egy őssejtből ideális esetben száztíz kilogramm "állatmentes" húst is létre lehet hozni.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

900 millió ember éhezik világszerte, miközben a fejlett országokban megvásárolt ételek 30-50 %-a a szemétben végzi. Ám e pazarlás megfékezése csak az egyik lehetséges alternatíva a 2050-re 9 milliárd főre duzzadó emberiség élelmezésügyi gondjainak orvoslásában. Új, a klímaváltozás zordabb körülményeihez alkalmazkodó növények, talaj nélkül termesztett fajták, takarékosabb öntözés, gondosabb logisztikai szervezés is szükségesek az élelmek egyenlőbb elosztásához.

Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) játékot hirdet közösségi oldalán, melynek során élelmiszer alapanyagokat ábrázoló fotó montázsokat vár. A hatóság célja, hogy megismerje, milyen összetevőket találnak biztonságosnak, minőséginek a fogyasztók. A NÉBIH olyan összeállításokra számít, amelyek elsősorban hazai kötődésű élelmiszer alapanyagokat ábrázolnak.

Az alapvető élelmiszereket előállító ipar kulcsszereplői olyan ad hoc koalíciót hoztak létre „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért" néven, melynek célja az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 10 százalék alá csökkentése. A résztvevők emellett gátat kívánnak vetni az ágazatot egyre növekvő mértékben sújtó áfacsalások terjedésének, s fellépnek a csalások által fenyegetett nagyszámú élelmiszeripari munkahely megőrzése érdekében.

Ciprus és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, elsősorban a további magyar exportlehetőségek feltárása érdekében a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) támogatásával 12 magyar vállalkozás vesz részt május 18. és 27. között a 37. Ciprusi Nemzetközi Vásáron Nicosiában.

Apáink-nagyapáink idejében az első, fóliasátorban, üvegházban termett zöldségekre használtuk a primőr fogalmát. Mivel ma már csaknem egész évben kapható friss zöldség, ez a fogalom szinte érvényét vesztette. Azonban ezekkel kapcsolatban is felmerülhetnek élelmiszerbiztonsági kockázatok - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Kína magas feldolgozottságú, egészséges élelmiszereket szeretne importálni, s kész arra, hogy magyar termékeket vásároljon - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési keddi pekingi tárgyalásait követően az MTI-nek.

Alapjaiban akarja megváltoztatni egy önkéntes csapat azt, amit az ételmaradékok újrahasznosításáról gondolunk. Pet it néven nyílt mozgalmat indítottak, hogy a helyi éttermek konyhai maradékai eljussanak a közelben lakók háziállataihoz, ezáltal csökkentve a környezet és a gazdik pénztárcájának terhelését. A pet it mozgalom a fenntarthatóságra és a könnyű terjesztésre törekszik, így a „kecske" jól lakik, a „káposzta" pedig nem kerül a kukába.

Miközben a szegény országokban közel egymilliárdan éheznek a fejlett világ társadalmaiban az étkek felét kiöntik. Szakértők kiszámolták, pontosan mennyi élelmiszert pocsékolunk.

Csaknem 40 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból a tavaszi kiemelt élelmiszerlánc ellenőrzésen, a vizsgálatok során 25,3 millió forint bírságot szabtak ki. A március 19. és április 9. között az ország teljes területére kiterjedt ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálta.

A magyarországi és határon túli régiók jellegzetes ízeinek megkóstolása mellett a látogatók a Nemzeti Fogyasztói Kosárba is ajánlhatják kedvenceiket a budapesti Millenárison március 9-11. között, a 3. Kézműves Magyar Ízek Vásárán.

Az Economist Intelligence Unit fél évente kiszámolja és közzéteszi azon nagyvárosok listáját, melyekben a legköltségesebb az élet. Az idei toplistán Zürich lekörözte a korábbi győztes Tokiót. Annyira költséges Svájcban az élet, hogy 20 éve először került Zürich az összesítés élére. Ha olcsón kíván élni, költözzön közel-keleti és közép-ázsiai országokba.

Egy friss megállapodás értelmében a magyarországi génbankok és tenyésztési ismeretek felhasználásával hazai pontyfajták sokasodhatnak majd Indiában.  

Új termékekkel gazdagodott a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyes választék: a gyártók képviselői a Foodapest szakkiállításon ünnepélyes díjátadó gála keretében kapták meg a védjegyviselési jogot. 

A helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésére több mint 2.600 hazai élelmiszertermelő elérhetőségeit tartalmazó nyilvános, helyi termelői adatbázist hoztak létre termelői szervezetek az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával.

Az élelmiszerek kiskereskedelmi eladása értékben 4 százalékkal emelkedett 2010. december és 2011. november között az előző év azonos időszakhoz képest - közölte a Nielsen piackutató kedden.

Sok mindent tehetnénk a környezetkímélőbb gazdálkodás érdekében, állapították meg a "Hol vannak az erős és gyenge pontjaink?" címet viselő panelbeszélgetés tagjai. De mind a fogyasztói tudatosság, mind a törvényi előírások hiányosak.

A figurás édességekből már a valódi csokoládét, szaloncukorból egyre-inkább az ismert márkát választjuk. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben azonban- bár a gyártók továbbra is odafigyelnek a minőségre, - fennáll a veszélye, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékek felé fognak fordulni.

A natúr joghurt, vaj, kompót, tészta, közönséges kenyér, méz, víz és a gyümölcslé semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat. A bizottság új rendeletei lehetővé teszik az európai lakosság számára, hogy tudatosabban étkezzen. 

Ugyan 2009-ben a válság idején az élelmiszeripar jól állta a sarat, tavaly június óta zűrzavaros piaci körülmények között kell teljesítenie, ami hatással van a globális élelmiszerárakra, s különösen erős nyomást gyakorol a feltörekvő gazdaságokra. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a befektetők egyre inkább ódzkodnak a kockázatvállalástól, illetve mindinkább jellemző világszerte a pénzszűke. Ez negatívan hat az ágazatban elérhető árrésekre. 

"Egészséges Élelmiszerek – közgazdasági és jogi szabályozásokkal egészségünkért…" címmel tartanak konferenciát és szakmai dialógust november 22-én, kedden Budapesten.

Az  élelmiszerárak változékonysága a legnagyobb probléma az éhezés megoldása ügyében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) elnöke a brazil José Graziano Da Silva szerint. Ez a szegény fogyasztói csoportokon kívül a kistermelőket, és széles körben a mezőgazdaság egészét sújtja.

A világon kidobott élelmiszer fele is elég lenne az éhezés megszüntetéséhez - október 16. az élelmezés világnapja. Ez a nap szeretné felhívni a kormányok és az állampolgárok figyelmét az emberiség jelentős részét sújtó szegénységre.

Mától éles a chipsadó, a népegészségügyi termékdíj gyakorlati hatását azonban még csak találgatni lehet. Az ÉFOSZ szerint félő, hogy az újabb adóteher ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyeket szüntet meg. Emellett inflációs nyomást gerjeszthet, csökkentheti az ÁFA bevételeket, erősítheti az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető feketekereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolhat.

A halálos áldozatokat követelő németországi E.coli-baktérium-fertőzés ráirányította a figyelmet: az élelmiszeripar és a tápláléklánc ma már olyannyira export-import alapú, hogy nehéz rövid időn belül megtalálni a kirobbanó járvány okát. Mennyire védenek minket a jogszabályok és a szabványok, s mit tehet a fogyasztó saját egészsége megőrzése érdekében?

A japán közegészségügyi hivatal képviselői igyekeztek elbagatellizálni a veszélyt, ám a héten felfedezett radiokakítv húsok forgalomban vannak Fukushimában és minden bizonnyal nem kis számmal vásárolták meg és fogyasztották el ezeket. A CNN hírtelevízió értesülése szerint 6 piacon is találtak az ellenőrök céziummal szennyezett marhahúst.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a kihalófélben lévő déli kékúszójú tonhal mellé két másik tonhalfajt is felvett a veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös könyvbe. A döntést globális felmérés előzte meg: e két faj létét túlhalászat fenyegeti.

Közel háromszorosára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya Magyarországon, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el, véli a Magyar Biokultúra Szövetség. Javítani kell a feldolgozottság arányát, mert a bionövények 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot.

Magyarországi húsboltból származott az a füstölt kolbász, amelyben E.coli baktériumot mutattak ki júniusban Ausztriában, de más törzshöz tartozik, mint a járványt okozó, és megbetegedést sem okozott - közölte a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH).

A Világgazdaság úgy tudja, eltérő mértékű népegészségügyi termékdíjat vetne ki a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra, és a korábbi elgondolásokhoz képest szűkült a megadóztatásra javasolt terméklista, amelyre egyelőre nem kerültek fel a hamburgerek, a készételek és az alkoholféleségek.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Alaptalanok azok a vádak, melyek szerint a multinacionális vállalatok alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába - jelentette ki az Európai Bizottság, amelynek állásfoglalása szerint a vállalatoknak megengedett, hogy a különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket.

Spanyolország bejelentette, hogy kártérítést követel, miután német kutatók igazolták, hogy a spanyol uborkák nem tartalmazták a halálos E.coli baktériumot, amely 15 német és egy svéd állampolgár halálához vezetett.

Két -három hete tart a járvány, mára 16 ember halt bele a kólia-baktérium fertőzésbe, melyet vélhetően uborkák elfogyasztásából szereztek. E baktérium halálos különösen erős törzse halálos kimenetelű betegséget okoz: hasmenéshez vezet, vese-elégtelenséggel és idegrendszeri zavarokkal járhat. A haláleseteket Németországban regisztrálták. 39 fertőzött van Svédországban - mindegyikük Németországban járt nemrég. Egyelőre folyik a vizsgálat annak kiderítésére, vajon csak uborkák okozták-e a tragédiát, vagy saláták, paradicsomok is. Agrárminiszterünk tagadja, hogy a magyar boltokban lévő friss -tehát újonnan érkezett- zöldségek fertőzők lennének. Ám az európai Élelmiszerbiztonsági Hálózat biztosra veszi, hogy hazánk is kapott a fertőző szállítmány(ok)ból. A kérdés: mikor?

Az Európai Bizottság felszólította az EU élelmiszer-biztonságot ellenőrző szervezetét, az EFSA-t, hogy egy átfogó vizsgálat során értékeljék újra az aszpartám használatának hatásait. Az édesítőszer negatív hatásait bemutató tanulmányok már tavaly óta nyilvánosak, az Európai Parlament pedig évek óta szeretné elérni, hogy vizsgálják felül az aszpartám engedélyeit.

A fogyasztókat, a közérdeket védték, nem rágalmaztak a GMO-ellenes aktivisták, jelentette ki döntésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A Greenpeace aktivistái 5 évvel ezelőtt egy TESCO-áruházban a vásárlók figyelmezetésére darált sertéshús konzerveket címkéztek fel.  A környezetvédők a génmódosított összetevőt tartalmazó, jelölés nélküli konzervekre ragasztották a "'Génmódosított termék, nem kérünk belőle" feliratú matricákat.

Bár az élelmiszeripari cégek nemzetközi versenyhátránya csökkent, sokuk számára lehet sorsdöntő az elkövetkező időszak, hiszen a legtöbben a talpon maradás határán billegnek - véli a Coface.

Miközben világszerte egyre szűkösebb és drágább az élelmiszer, tonnaszámra romlanak meg a nem megfelelő csomagolás és szállítás miatt - idézett egy szakértőt a Handelsblatt.

"Ki gondolta volna, hogy a hamburgerek tönkretehetik a földgolyót?" tette fel némileg túlzóan a kérdést a Newsweek. A neves amerikai hetilap címlapsztoriban foglalkozott a környezetbarát hamburger gondolatával. Az állattenyésztés rettentően nagy üvegházgáz-kibocsátással jár. Nem is tujduk, hogy a hamburgerünk milyen nagy légszennyező.

Az egész észak-afrikai régióra átterjedhet a Líbiában tapasztalható élelmiszerhiány - közölte pénteken az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

Az ipari rendszerű haltenyésztés évente 6,6 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben. Az egy főre jutó 0,7 kilogrammos évi halfogyasztás ezért mára 7,8 kilóra emelkedett. De az erőforrások végesek. Az ágazatai volumen bővülésének is megvannak a határai.

Tovább növelheti a februárban történelmi csúcsra emelkedett élelmiszerárakat és veszélybe sodorhatja az ellátás biztonságát a klímaváltozás, a bioüzemanyagok használatának terjedése és a protekcionizmus - figyelmeztet hétfőn megjelent elemzésében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).