Mitől ilyen drága az étel?

Az  élelmiszerárak változékonysága a legnagyobb probléma az éhezés megoldása ügyében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) elnöke a brazil José Graziano Da Silva szerint. Ez a szegény fogyasztói csoportokon kívül a kistermelőket, és széles körben a mezőgazdaság egészét sújtja.

"Élelmiszerárak - a válságtól a stabilitásig" a témája az idei Élelmezési Világnapnak. A témaválasztás célja az, hogy rávilágítsunk arra a folyamatra, amely a szegény fogyasztói csoportokon kívül a kistermelőket, és széles körben a mezőgazdaság egészét sújtja: az évtizedeken át stabil élelmiszerárak az utóbbi években egyre változékonyabbá váltak. (De az is igaz, hogy a fogyasztók által kidobott étel fele is elég lenne az éhezés megszüntetéséhez.)


José Graziano Da Silva
Fotó: fao.org

Ha komolyan törekszünk az éhezés problémájának megoldására, többet kell törődnünk az élelmiszerárak változékonyságának kérdésével elsősorban azoknak az érdekében, akik jövedelmük túlnyomó részét élelmiszerre költik. A cél az, hogy ezeknek az embereknek lehetősége legyen arra, hogy családjuk számára elegendő és megfelelő minőségű élelmiszert vásárolhassanak. Az élelmiszerárak változékonyságának okai ismertek, a megoldáshoz azonban politikai elkötelezettség szükséges.

Ismert okok 

A nemzetközi élelmiszerpiac feszült, a kínálat nehezen tart lépést a kereslettel, míg a készletek történelmi mélyponton vannak. Aszályok és áradások pusztítanak a kulcsfontosságú termelőterületeken, tovább emelve az árakat. A mezőgazdaság nem képes elég gyorsan reagálni, növelve a termelést, hiszen hosszú ideje elmaradnak a kutatásra, fejlesztésre, jobb technológiára, gépesítésre és infrastruktúrára fordítható befektetések. A növekvő életszínvonal eredményeképpen világszerte több húst és tejterméket fogyasztanak az emberek, ami a takarmányok árnövekedését eredményezi. Évente mintegy nyolcvan millióval gyarapszik a föld lakossága, amely az élelmiszerigény folyamatos növekedésével jár. Újabb jelenség az határidős élelmiszer termékpiacon a nagy befektetők megjelenése, akik óriási tőkével rendelkeznek. Végezetül a torzító agrárpolitikai és kereskedelmi politika is okolható a bajokért.

Az élelmiszerimportra szoruló szegény országok esetében a kiugró árak súlyos nehézséget okoznak, mert sokkal drágábban vásárolják meg a szükséges élelmiszert.  A gazdálkodók helyzetét rontja, hogy nem tervezhető előre, mennyiért értékesítik majd terményeiket. Ha az árak előreláthatóan magasak lesznek, többet termelnek, de ha alacsony árakra számítanak, akkor kevesebbet vetnek vagy ültetnek, és takarékoskodni próbálnak a költségeikkel. A gyors árváltozások nagyon megnehezítik a tervezést.

Mit lehet tenni?

A nemzetközi élelmiszerkereskedelem nagyobb mértékű szakpolitikai koordinációja az áruk szabad mozgásának biztosításával csökkentheti az áringadozásokat. A FAO támogatja a gazdag országok kereskedelemtorzító szubvencióinak eltörlését. A spekulációval kapcsolatban a FAO kutatási eredményei azt jelzik, hogy ezek nem generálnak ármozgást, de felnagyítják az áringadozás mértékét és időtartamát. Több és pontosabb információ szükséges a határidős tőzsde kereskedelem átláthatóságához. Ez segítené a kormányzatokat és a kereskedőket a megalapozott döntések meghozatalában  és ezáltal elkerülhetővé válna a pánik vagy az irracionális cselekvés.

Az árváltozások hatásának mérséklésére nemzeti és regionális biztonsági hálók, válsághelyzetre élelmiszertartalékok szükségesek, amelyek lehetővé teszik a rászoruló csoportok élelmezését válságos időszakokban. A szegények számára készpénz vagy élelmiszerjegy formájában is lehet segélyt adni, míg a termelőket olyan eszközökkel lehet támogatni, mint a műtrágya vagy a vetőmag. Különböző pénzügyi mechanizmusok segíthetnek, hogy a kormányzatok megvédjék a fogyasztókat az áremelkedésektől. Ezek egyike lehet a lehívási opció, ami lehetővé teszi, hogy előre rögzített áron vásároljanak élelmiszert hónapokkal előre, függetlenül attól, hogy a piac milyen módon változik időközben. Az élelmiszerpiacok stabilitása alapjában véve az agrárbefektetések növekedésén múlik, főként a fejlődő országokban, ahol az éhezők 98 százaléka él, és ahol az élelmiszertermelést 2050-ig meg kell duplázni.

A 2011. évi Élelmezési Világnapon vizsgáljuk meg alaposan  az áringadozások valódi okait és azt, hogy mit kell tennünk annak érdekében nemzeti, regionális és globális szinten, hogy ennek hatásait mérsékelni tudjuk, és ezáltal  csaknem egymilliárd éhezőn segítsünk.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo