Obama megoldja az éhezés világgondját

A recesszió elvonta a gazdag országok élelmiszersegélyekre fordított pénzeit, az élelmiszerárak növekedése pedig továbbcsökkentette a ráfordított összegek vásárlóerejét. Obama úgy akarná orvosolni a harmadik világbeli éhínséget, hogy az ottani termelőktől szereznék be az alapanyagokat.

A megoldás pofonegyszerű. A szállítás költségei több millió dollárral mérsékelhetők így, s a szállítmányok hamarabb juthatnának a célországokba. Csak hát az amerikai termelőknek és agrárvállalatoknak így nem hajtana hasznot az éhínségbiznisz.

George W. Bush már előállt egy hasonló elgondolással 2007-ben, de a mezőgazdasági vállalkozók ellenkezése nyomán a kongresszus nem fogadta el a tervezetet. Tulajdonképpen az összes fontos „élelmiszerdonor” ország helyi termékekkel és terményekkel látja el azokat a régiókat, ahol humanitárius válságok állnak elő. Az USA maradt az egyetlen kivétel.

A washingtoni kormány a – hidegháború alatt még Élelem a Békéért nevet viselő – program keretében mintegy 60 éve hazai földön szerzi be az alapanyagokat az élelmiszersegély-szállítmányokhoz, és ennek 75 százalékát amerikai hajózási vállalatokkal juttatja el a világ távoli tájaira. Az államkassza évente 1,4 milliárd dollárt költ e programra. Az Oxfam szerint a jelenlegi módszer nem „küldetésvezérelt”, és „nem a szegényekről szól”, hanem a nyugati termék/termény terítéséről új piacokra.

Számos polgárháborútól sújtott országban a helyi áruk beszerzése az egyetlen megoldás, mivel a gerillák által uralt, veszélyes területeken az amerikai konvojok áthaladása aligha kivitelezhető. Szíriában és az afrikai országokban nagyobb segélyre lenne szükség, mint amennyit jelenleg nyújtani képesek a donor országok. Az amerikai USAID jelenleg csak Szíriában fordítja helyi élelmiszer vásárlására a rendelkezésre álló 1,4 milliárdos keret egy kis hányadát.

Ellenzik az amerikai termelők

Az amerikai szállítmányozási, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok persze azonnal mozgásba lendültek, és lobbizni kezdtek Washingtonban (még a reformjavaslat felterjesztése előtt) azt hangoztatva, ha megvonják tőlük a megrendeléseket, az ront az amerikai gazdaság egészén – írta az International Herald Tribune. Csatlakozott hozzájuk 22 szenátor is, akik az USA kukorica- és gabonatermelő tagállamait képviselik (az ország eme részét hívják corn beltnek).

Az Obama által javasolt élelmezési reformnak köszönhetően az USA az eddigi létszámnál 17 millióval több rászorulót tudna ellátni élelemmel a szegény országokban (néhány nappal a bejelentés után Rajiv Shah, az USAID vezetője már csak 4 milliót emlegetett az AP hírügynökségnek!). A változtatások a 2014-es állami költségvetéssel lépnének életbe.

A reform kritikusai felvetették, hogy a helyi termény vásárlása felverheti az árakat a harmadik világban, vagyis újfent kevesebb élelmet kap ugyanazért az összegért Amerika.

Mi az esélye, hogy a reformot megszavazzák, és nem bukik el úgy, mint ifj. Bush idején?

  • Obamáék arra számítanak, hogy a keresztény hitvallású – és hívő szavazókat képviselő – politikusok lelkiismereti kérdést csinálnak abból, hogy az elesettek nem hagyhatók élelem nélkül.
  • A szenátorokon nagy a nyomás, hogy csökkentsék az állami kiadásokat az amerikai államadósság mérséklése érdekében. A hatékonyabb költésnek bármilyen módja kedvezőbb fényben tűnik fel ma, mint 2007-ben. A javasolt reform ugyanis 10 év alatt 500 millió dolláros megtakarítással járna.
Nem üzérkednek tovább
Nem üzérkednek tovább A Fehér Ház a tervek szerint megszüntetné azt a gyakorlatot is, melynek keretében „pénzesítették” a búzát: a nemzetközi segélyszervezetek gabonát kaptak az államtól, melyet a szegény országokban pénzért eladtak, a befolyó összeget pedig saját éhínség elleni programjaikra fordíthatták (természetesen a saját működési költségeiket is fedezve ezáltal).
A módszer azonban konkurenciát és árversenyt jelentett a szegény országok termelőivel szemben.A washingtoni kongresszus kutatócsoportja, a Government Accountability Office (Kormányzati Elszámolási Iroda) már 2011-ben hangsúlyozta, ez a megoldás „nem hatékony”, és a folyamat során kézen-közön mintegy 300 millió dollárt vesztenek el a felek.

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo