A hivatal közleménye szerint három hét alatt 5.162 ellenőrzést végeztek, amelyek eredményeként 25,3 millió forintnyi bírságot szabtak ki és mintegy 39,5 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból az ellenőrök. A kiemelt ellenőrzés célterületei között szerepeltek a húsok és húskészítmények, az édesipari-, borászati termékek, a takarmányok előállítása és forgalmazása, a tojáscsomagolás és forgalmazás, a zöldség- és gyümölcs-forgalmazás, továbbá az élőállat, bárány, nyúl szállítások, illetve az élelmiszerhulladékok kezelése. A szakemberek kiemelt figyelmet fordítottak az ünnephez köthető gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó élelmiszerekre is, például a pácolt, füstölt, nyers vagy főtt húskészítményekre, a tojásra és a különféle borokra. (Régóta tartja magát a pletyka, miszerint a multinacionális vállalatok alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába.)
Az élelmiszer-előállító helyeket és az élelmiszer-forgalmazókat egyaránt érintő ellenőrzések során leggyakrabban higiéniai, illetve a nyomon követhetőségre vonatkozó hiányosságokat, valamint a termékek minőségével és összetételével kapcsolatos szabálytalanságot tapasztaltak a hatóság szakemberei.
Az ellenőrök a közlemény szerint összesen 36.586 magyarországi és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak meg, amelyek 2,3 százalékát kellett kivonni a forgalomból. Míg tavaly elsősorban a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta volt a forgalomból történő kivonás leggyakoribb oka, addig az idén a jelölési hiba volt a legjellemzőbb probléma. Az ellenőrzések során új problémaként jelentkezett a citrusféléken az élő kártevővel való szennyezettség. A citrusfélék pajzstetvei közül négy fajt azonosítottak, s főleg a görög és spanyol import termékek voltak fertőzöttek - olvasható a közleményben. A feltárt szabálytalanságok miatt a tavalyinál kevesebb figyelmeztetésre, ugyanakkor több bírság kiszabására volt szükség.
A helyi a menő
A helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésére több mint 2.600 hazai élelmiszertermelő elérhetőségeit tartalmazó nyilvános, helyi termelői adatbázist hoztak létre termelői szervezetek az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával.
A növekvő életszínvonal eredményeképpen világszerte több húst és tejterméket fogyasztanak az emberek, ami a takarmányok árnövekedését eredményezi. Évente mintegy nyolcvan millióval gyarapszik a föld lakossága, amely az élelmiszerigény folyamatos növekedésével jár. Az élelmiszerimportra szoruló szegény országok esetében a kiugró árak súlyos nehézséget okoznak, mert sokkal drágábban vásárolják meg a szükséges élelmiszert. A gazdálkodók helyzetét rontja, hogy nem tervezhető előre, mennyiért értékesítik majd terményeiket. Ha az árak előreláthatóan magasak lesznek, többet termelnek, de ha alacsony árakra számítanak, akkor kevesebbet vetnek vagy ültetnek, és takarékoskodni próbálnak a költségeikkel. A gyors árváltozások nagyon megnehezítik a tervezést.
