A jegybank tavaly ősszel publikálta első alkalommal Megtakarítási jelentését, mivel ennek a piacnak az ismerete összefüggésben van a jegybank árstabilitási és pénzügyi céljaival, és a kiadvánnyal a háztartások pénzügyi döntéseit is segíteni kívánják – mondta Banai Ádám.

A jelentés szerint a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi megtakarítása 2025-ben 4,6 százalékra csökkent, míg a nettó pénzügyi vagyon a GDP 117 százalékára emelkedett. A növekedés úgy valósult, meg hogy a GDP-arányos kötelezettségek öt év óta először emelkedtek, ami részben az Otthon Start Program miatti növekvő hitelkereslettel magyarázható.

Tavaly folytatódott a portfólió-átrendeződés a likvid pénzügyi vagyon irányába. A lakosság állampapírvagyona 2025-ben – a korábban magas kamatozást nyújtó PMÁP értékpapírok átárazódásához köthetően – csökkent, miközben emelkedett a befektetési alapok és – főként az év első felében – a devizaeszközök súlya. Utóbbiak részaránya az év második felében csökkent, és a forinteszközök súlya – a forint erősödésével párhuzamosan – nőtt.

Banai Ádám kiemelte, hogy 2025-ben a forintalapú befektetések összességében magasabb hozamot biztosítottak, mint a devizaeszközök, különösen az árfolyamhatások figyelembevételével.

A lakossági állampapírok továbbra is elsősorban a magasabb jövedelmű, képzettebb, jellemzően budapesti háztartások kezében koncentrálódnak. A 10 millió forint, vagy annál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százaléka rendelkezik állampapírral, ez az arány a legfeljebb 500 ezer forint megtakarítással rendelkezők körében 1 százalék – derül ki a jelentésből.