Hivatalosan is magyar a csabai kolbász

A csabai kolbásszal, a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a hungarikumok gyűjteményét a Hungarikum Bizottság a keddi, székesfehérvári ülésén – jelentette be a bizottság elnöke.

2013. szeptember 25.

Piac&Profit

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy a magyarság kiemelkedő termékei, a hungarikumok gyűjteménye mellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült. Az értéktárba felvették a szikvizet, a Kürt-adatmentést, a magyar operettet, Puskás Ferenc életművét és a fröccsöt.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a bizottság kiválasztotta a hungarikumot tanúsító védjegy megalkotására kiírt pályázat nyertesét, akinek alkotása a jövőben védjegyként fog szolgálni. A védjegy a magyar értékeket és csúcsteljesítményt, az 1100, Kárpát-medencében töltött évet és a magyar alkotásokat képviseli. Továbbá segít a hungarikumok megismertetésében és megjelölésében is – fogalmazott.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a választás előtt a beérkezett pályázatokat, javaslatokat a szakbizottságok véleményezték, és azokat tárták a bizottság elé, amelyek megfeleltek a hungarikumok kritériumainak. A négy új hungarikummal a gyűjtemény jelenleg húsz tagot számlál.

Bárki javasolhat hungarikumot

Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható.

Itt olvashat részleteket

Horváth Zsolt értéktár-koordinációs megbízott jelezte, az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak, és az értéktárbizottságok is működnek. A feltáró munkát segíti a Hungarikum Klub mozgalom is, ahol magánszemélyek, baráti társaságok és civil szervezetek kutatják az értékeket, és a helyi és a megyei értéktárba vagy a hungarikumok gyűjteményébe delegálják ezeket – tette hozzá.

Gyaraky Zoltán, a bizottság titkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tavasszal meghirdetett védjegypályázatra mintegy 370 pályamű érkezett. A többszintű szűrést követően nyolc került a Hungarikum Bizottság elé. Ezek közül választották ki a nyertest, aki Szent Korona 1000 jeligével pályázott. A védjegyet a védjegyszabályzat elfogadását követően vezetik be.

A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszer-gazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagította a hungarikumok körét.