A tárcavezető a kínai mezőgazdasági minisztériumban Nju Tunnal (Niu Dun), a magyarországi kapcsolatokat is felügyelő miniszterhelyettessel tekintette át a két ország együttműködését az agrárium területén. A mintegy kétórás megbeszélésen véglegesítették egy kínai-magyar tudományos és technológiai együttműködési promóciós központ létrehozásának tervét is. (A BKIK és a Piac & Profit közös konferenciáján 2012. május 14-én szakértőktől, tanácsadóktól, sikeres üzletet bonyolító menedzserektől, a mindennapi üzleti gyakorlatot ismerőktől megtudhatjuk, mit, hogyan kell tennünk, hogy a feltörekvő, hatalmas ázsiai országgal megtaláljuk üzleti számításaikat.)
A központ közvetlen kapcsolatot, adatszolgáltatást biztosít majd a kutatóintézetek és az állami hivatalok között - mondta a miniszter, aki kiemelte, hogy a kínai mezőgazdasági tárca is támogatja az elképzelést, hogy Magyarországon közös tulajdonú, vállalati formában működő kereskedőház létesüljön. Fazekas Sándor a megbeszélésen felvetette a szarvasmarha embriók értékesítésének, valamint a baromfitartási technológia átadásának lehetőségét. Mint mondta, az előbbinek rendkívüli a jelentősége a genetikai állományjavításban, a hús, vagy a tejhozam fokozásában. A magyar szakértelem mindkét területen eséllyel keres magának piacot Kínában - vélte a tárcavezető. (Kormányzati cél, hogy a magyar cégek meghódítsák a keleti piacokat.)
Viszik a magyar cégeket
"Magyarországot meghívták több kiállításra és fórumra, így a sanghaji szakkiállításra, a SIAL-ra is, ahol közösségi standdal fogjuk képviseltetni magunkat mintegy ezer négyzetméteren" - mondta Fazekas Sándor. Peking egy kelet- és közép-európai borászati kiállításra, továbbá az őszi mezőgazdasági termékvásárra is várja a magyar résztvevőket - tette hozzá. (Május 23-25-én kerül megrendezésre Magyarországon a 3. Kínai Márkák Kiállítása, amelyen 12 kiemelt ipari szektorból, közel 200 kínai gyártó jelezte előzetesen részvételét.)
Fazekas Sándor és delegációja kedden találkozott Belső-Mongólia Tungliao (Tongliao) városának nyolctagú, városvezetőkből, mezőgazdasági szakemberekből és vállalkozókból álló küldöttségével. A miniszter szerint a magyar-kínai kapcsolatokban a konkrét együttműködést érdemes térségi kategóriákban tervezni. A magyar termelési kapacitásokat is figyelembe véve a 2,5 milliós Tungliao, valamint a 20 milliós Belső-Mongólia kiváló terepe a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kooperációnak. Debrecen testvérvárosának szakemberei ezúttal leginkább a szőlőtermesztés és borkészítés területén keresték az együttműködés lehetőségét, s a miniszteri delegáció ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszi számukra a területen jártas magyar borászok közreműködő támogatását.
Fazekas Sándor kedden egy piacot is meglátogatott, korábban pedig a főváros egyik Carrefour áruházában vette szemügyre az árukínálatot, s igyekezett a vásárlói szokásokra következtetni.
Lenne hova fejlődni
A magyar gazdaság éves exportja mintegy 15 ezer milliárd forintra rúg, de ennek csak a 18 százalékát adják a kkv-k, és az exportáló vállalkozásoknak mintegy 40 százaléka külföldi tulajdonban van. A kormányzat külgazdasági stratégiájában szereplő adatok sem derűsebbek. 2006-2009 között a kkv-k mindössze 18 százaléka adott el legalább egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön, míg az Európai Unió tagországainak átlaga 25 százalék. Pedig a hazai növekedést az exportpiacok húzhatnák, amennyiben a magyar kkv-k tömegesen képesek lennének termékeikkel átlépni a határt. Ennek azonban jelenleg számos, de talán két alapvető akadálya van: az egyik, hogy a cégek többsége nem tudja, hogyan induljon el, a másik pedig a pénzhiány.
Egy nem reprezentatív kutatás szerint a hazai cégek vezetői azonban inkább pluszfeladatnak érzik a külpiacra lépést, nem pedig lehetőségnek. A magyar kkv-szektort még mindig egyfajta piaci kishitűség uralja: a vállalkozások egy része a növekedés lehetőségeit kizárólag a határokon belül keresi, és kapcsolatok, biztonságot jelentő piaci ismeret nélkül fel sem merül bennük, hogy nyissanak az európai piacok felé. Ezért a húzóágazatnak minősülő export tényleg csak néhány hazai iparágat érint. Sokakat eltántorít a saját vagy más cégek kudarca is. Szakemberek szerint azonban a sikertelenség mögött sokszor nem a termék minősége vagy a pénzszűke áll. A külföldi piacszerzéshez ugyanis speciális marketingre is szükség van. Bizonyos színek, szlogenek, minták egészen más jelentést hordozhatnak egy másik országban, mint a mi kultúrkörünkben, és a médiafogyasztási szokások is országonként egészen eltérőek lehetnek. (Hogy mire figyeljenek a cégek a külpiacra lépés kapcsán, arról itt olvashat bővebben.)
