Magyar ételt enne Kína

Kína magas feldolgozottságú, egészséges élelmiszereket szeretne importálni, s kész arra, hogy magyar termékeket vásároljon - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési keddi pekingi tárgyalásait követően az MTI-nek.

A tárcavezető a kínai mezőgazdasági minisztériumban Nju Tunnal (Niu Dun), a magyarországi kapcsolatokat is felügyelő miniszterhelyettessel tekintette át a két ország együttműködését az agrárium területén. A mintegy kétórás megbeszélésen véglegesítették egy kínai-magyar tudományos és technológiai együttműködési promóciós központ létrehozásának tervét is. (A BKIK és a Piac & Profit közös konferenciáján 2012. május 14-én szakértőktől, tanácsadóktól, sikeres üzletet bonyolító menedzserektől, a mindennapi üzleti gyakorlatot ismerőktől megtudhatjuk, mit, hogyan kell tennünk, hogy a feltörekvő, hatalmas ázsiai országgal megtaláljuk üzleti számításaikat.)

A központ közvetlen kapcsolatot, adatszolgáltatást biztosít majd a kutatóintézetek és az állami hivatalok között - mondta a miniszter, aki kiemelte, hogy a kínai mezőgazdasági tárca is támogatja az elképzelést, hogy Magyarországon közös tulajdonú, vállalati formában működő kereskedőház létesüljön. Fazekas Sándor a megbeszélésen felvetette a szarvasmarha embriók értékesítésének, valamint a baromfitartási technológia átadásának lehetőségét. Mint mondta, az előbbinek rendkívüli a jelentősége a genetikai állományjavításban, a hús, vagy a tejhozam fokozásában. A magyar szakértelem mindkét területen eséllyel keres magának piacot Kínában - vélte a tárcavezető. (Kormányzati cél, hogy a magyar cégek meghódítsák a keleti piacokat.)

Viszik a magyar cégeket

"Magyarországot meghívták több kiállításra és fórumra, így a sanghaji szakkiállításra, a SIAL-ra is, ahol közösségi standdal fogjuk képviseltetni magunkat mintegy ezer négyzetméteren" - mondta Fazekas Sándor. Peking egy kelet- és közép-európai borászati kiállításra, továbbá az őszi mezőgazdasági termékvásárra is várja a magyar résztvevőket - tette hozzá. (Május 23-25-én kerül megrendezésre Magyarországon a 3. Kínai Márkák Kiállítása, amelyen 12 kiemelt ipari szektorból, közel 200 kínai gyártó jelezte előzetesen részvételét.)

Fazekas Sándor és delegációja kedden találkozott Belső-Mongólia Tungliao (Tongliao) városának nyolctagú, városvezetőkből, mezőgazdasági szakemberekből és vállalkozókból álló küldöttségével. A miniszter szerint a magyar-kínai kapcsolatokban a konkrét együttműködést érdemes térségi kategóriákban tervezni. A magyar termelési kapacitásokat is figyelembe véve a 2,5 milliós Tungliao, valamint a 20 milliós Belső-Mongólia kiváló terepe a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kooperációnak. Debrecen testvérvárosának szakemberei ezúttal leginkább a szőlőtermesztés és borkészítés területén keresték az együttműködés lehetőségét, s a miniszteri delegáció ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszi számukra a területen jártas magyar borászok közreműködő támogatását.

Fazekas Sándor kedden egy piacot is meglátogatott, korábban pedig a főváros egyik Carrefour áruházában vette szemügyre az árukínálatot, s igyekezett a vásárlói szokásokra következtetni.

Lenne hova fejlődni

A magyar gazdaság éves exportja mintegy 15 ezer milliárd forintra rúg, de ennek csak a 18 százalékát adják a kkv-k, és az exportáló vállalkozásoknak mintegy 40 százaléka külföldi tulajdonban van. A kormányzat külgazdasági stratégiájában szereplő adatok sem derűsebbek. 2006-2009 között a kkv-k mindössze 18 százaléka adott el legalább egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön, míg az Európai Unió tagországainak átlaga 25 százalék. Pedig a hazai növekedést az exportpiacok húzhatnák, amennyiben a magyar kkv-k tömegesen képesek lennének termékeikkel átlépni a határt. Ennek azonban jelenleg számos, de talán két alapvető akadálya van: az egyik, hogy a cégek többsége nem tudja, hogyan induljon el, a másik pedig a pénzhiány.

Egy nem reprezentatív kutatás szerint a hazai cégek vezetői azonban inkább pluszfeladatnak érzik a külpiacra lépést, nem pedig lehetőségnek. A magyar kkv-szektort még mindig egyfajta piaci kishitűség uralja: a vállalkozások egy része a növekedés lehetőségeit kizárólag a határokon belül keresi, és kapcsolatok, biztonságot jelentő piaci ismeret nélkül fel sem merül bennük, hogy nyissanak az európai piacok felé. Ezért a húzóágazatnak minősülő export tényleg csak néhány hazai iparágat érint. Sokakat eltántorít a saját vagy más cégek kudarca is. Szakemberek szerint azonban a sikertelenség mögött sokszor nem a termék minősége vagy a pénzszűke áll. A külföldi piacszerzéshez ugyanis speciális marketingre is szükség van. Bizonyos színek, szlogenek, minták egészen más jelentést hordozhatnak egy másik országban, mint a mi kultúrkörünkben, és a médiafogyasztási szokások is országonként egészen eltérőek lehetnek. (Hogy mire figyeljenek a cégek a külpiacra lépés kapcsán, arról itt olvashat bővebben.)

Véleményvezér

Zalaegerszegen lenyúlta a civilek pénzét a Fidesz

Zalaegerszegen lenyúlta a civilek pénzét a Fidesz 

A pénzelosztás mintha részrehajló lenne, nem kicsit.
Már Bulgária is faképnél hagyott minket

Már Bulgária is faképnél hagyott minket 

Dobhatják a levát a bolgárok.
Eszkalálódik az ukrajnai háború

Eszkalálódik az ukrajnai háború 

Immár akár Moszkvát is elérheti az ukrán hadsereg rakétákkal.
Jönnek az oroszok, nem állnak meg az ukrán határnál

Jönnek az oroszok, nem állnak meg az ukrán határnál 

Új keményvonalas katonai parancsnok irányítja az orosz szárazföldi erőket.
A Romániában élő magyarok által is támogatott új elnök teljesen szembe megy Orbán Viktorral

A Romániában élő magyarok által is támogatott új elnök teljesen szembe megy Orbán Viktorral 

Lengyel-magyar barátság helyébe, lengyel-román került.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo