A nemzetközi élelmiszerpiac feszült, a kínálat nehezen tart lépést a kereslettel, míg a készletek történelmi mélyponton vannak. Aszályok és áradások pusztítanak a kulcsfontosságú termelőterületeken, tovább emelve az árakat. A mezőgazdaság nem képes elég gyorsan reagálni, növelve a termelést, hiszen hosszú ideje elmaradnak a kutatásra, fejlesztésre, jobb technológiára, gépesítésre és infrastruktúrára fordítható befektetések. A növekvő életszínvonal eredményeképpen világszerte több húst és tejterméket fogyasztanak az emberek, ami a takarmányok árnövekedését eredményezi. Évente mintegy nyolcvan millióval gyarapszik a föld lakossága, amely az élelmiszerigény folyamatos növekedésével jár. Újabb jelenség az határidős élelmiszer termékpiacon a nagy befektetők megjelenése, akik óriási tőkével rendelkeznek. Végezetül a torzító agrárpolitikai és kereskedelmi politika is okolható a bajokért.
Az élelmiszerimportra szoruló szegény országok esetében a kiugró árak súlyos nehézséget okoznak, mert sokkal drágábban vásárolják meg a szükséges élelmiszert. A gazdálkodók helyzetét rontja, hogy nem tervezhető előre, mennyiért értékesítik majd terményeiket. Ha az árak előreláthatóan magasak lesznek, többet termelnek, de ha alacsony árakra számítanak, akkor kevesebbet vetnek vagy ültetnek, és takarékoskodni próbálnak a költségeikkel. A gyors árváltozások nagyon megnehezítik a tervezést.
Rosszabb minőséget kapunk importból?
Régóta tartja magát a pletyka, miszerint a multinacionális vállalatok alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába. Az Európai Bizottság tagadja ezt, állásfoglalásuk szerint ugyanakkor a vállalatoknak megengedett, hogy a különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket.
A vállalatokat nem kötelezik arra, hogy ugyanolyan termékeket dobjanak piacra azonos márkanév alatt az EU országaiban - jelentette ki tavaly nyáron Frederic Vincent, John Dalli egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos szóvivője az EurActivnak. A szóvivő elmondta, a Bizottság állásfoglalása szerint amíg a vállalatok betartják az uniós szabályokat a címkézésről és az élelmiszer-biztonságról, a termékek akár különbözőek is lehetnek az egyes országokban. Ez azt jelenti, hogy akár különböző összetevőket is használhatnak és eltérő áron is kínálhatják őket.
Kampány a helyi élelmiszerekért
Itthon egy online adatbázist, a www.keresdahelyitkampany.hu-t hozták létre, amely a VAN alapítvány "Keresd a helyit!" elnevezésű közösségi programjának egyik eleme. Az alapítvány közleményében azt írta: a szemléletformáló, komplex kommunikációs kampány a helyi élelmiszerek fogyasztására ösztönöz Magyarország hat vidéki régiójában. A 2011 decemberében elindított "Keresd a helyit!" program fő célja, hogy informatív és szemléletformáló módon - a fogyasztók, a termelők és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva - hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára.
A kampány elsődleges célja, hogy változatos és a közvéleményt széles körben elérő kommunikációs eszközök és csatornák bevonásával ismertesse meg a helyi termékek fogyasztásának előnyeit, például munkahelymegtartó és gazdaságélénkítő hatásukat, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár.
Fejér megye már lépett
Tavaly májusban indította útjára Fejér megye közgyűlése a Fejér Termék Programot, amely a szervezők szerint rövid idő alatt nagyon sikeres lett. Az azóta négy alkalommal megrendezett Megyekorzón és legutóbb a székesfehérvári adventi vásáron is beigazolódott, hogy a térség kézművesei, termelői piacképes, kapós holmikat, finom élelmiszereket készítenek. A megye lakossága pedig egyre inkább megismeri és megkedveli a "Fejér termék" márkát.
Hogy miért lettek gyorsan kapósak a helyi termékek? Az egyik Megyekorzón megszólított székesfehérvári Kovács Antalné ezt mondta egy dégi sajtkészítő mester standja előtt : "Tudom, hogy odafigyeléssel, tartósító szerek hozzáadása nélkül készülnek, és bár nem kerülnek többe, mint a bevásárlóközpontban kínált sajtok, sokkal finomabbak és tovább eltarthatók" Ő mindegyik Megyekorzóra elment eddig, és üres kézzel egyszer sem tért haza. "Mézet, mézeskalácsot, mézes szörpöt, Pusztaszabolcsról származó gyönyörű gyöngyékszereket, az unokámnak faragott fajátékokat, az uramnak pedig valami fenséges, csákvári készítésű száraz kolbászt vettem eddig. Kíváncsian várom, legközelebb milyen újdonságot fedezek fel."
Itthon lassan terjednek a bioélelmiszerek
A biotermékek vezető világvására, a Biofach Nürnberg Messe projektvezetője, Udo Funke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara egy rendezvényén elmondta: tapasztalataik szerint a gazdasági válság csak kismértékben vetette vissza a környezetbarát élelmiszerek, kozmetikai termékek és ökotextilek iránti keresletet. A termékcsoport forgalma 2010-ben globális szinten elérte a 60 milliárd dollárt - ennek közel fele az Egyesült Államokban realizálódott -, míg 2000-ben ez az adat csak 18 milliárd volt. A szakemberek további folyamatos növekedésre számítanak. Az Organic Trade Association - a biotermékek amerikai szövetsége - beszámolója szerint a bioélelmiszerek piacán 2009-ben 5 százalékos növekedést könyvelhettek el, míg a hagyományos élelmiszerek piaca alig 2 százalékkal bővült. A válság előtt a szektor világszerte két számjegyű - Magyarországon 10, a biokultúrában előrébb járó Nagy-Britanniában és Németországban közel 20 százalékos - növekedést produkált, és a mérleg még mindig pozitív.
A biotermékek éves forgalma itthon 20-25 milliárd forintot tesz ki Németh Viktor, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának az Elelmiszer.hu-n közzétett becslése szerint, a vásárlók jelentős része 25-40 éves nő, jellemzően édesanyák. A hazai kereslet nagyon lassan nő, összefogás és integráció hiányában a termelők kis mennyiségeket állítanak elő magas költséggel. A Magyarországon termelt bioélelmiszerek nagy része alapanyagként külföldre kerül. Ezzel is magyarázható, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncok sok importterméket kínálnak. Pontos adatokkal a bioélelmiszerek és -kozmetikumok magyarországi forgalmáról az ellenőrzést és tanúsítást végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. sem rendelkezik. Roszik Péter, a társaság vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a magyarok az összes értékesített biotermék felét áruházakban vásárolják, bioboltokban és egyéb kisebb üzletekben a negyedét, a fennmaradó rész pedig házaktól, termelőktől és ökopiacokon, továbbá közvetett értékesítési csatornákon, például wellness-szállodákon vagy reforméttermeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.
