Co2 cikkek
Kvóták: egyre többen kereskedhetnek
A március 4-én újrainduló három ország nemzeti forgalmi jegyzékeivel tizenháromra emelkedik az ismét működő regiszterek száma. Az Európai Bizottság a biztonsági követelmények ellenőrzése után folyamatosan indítja újra a nemzeti emisszió-kereskedelmi jegyzékeket.
Kiotóval vagy anélkül: mi lesz a kvótarendszerrel?
Március 3 és 8 között 200 ország klímaképviselője ül tárgyalóasztalhoz Bangkokban, hogy kidolgozzák a kiotói jegyzőkönyvben foglalt emissziós kvóta-rendszer jövőjére vonatkozó tervet. A kvótarendszer lényege, hogy megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziókat.
Energia-áremelést vált ki az emissziós kvótarendszer
Az elmúlt két hétben számottevő előrelépések történtek afelé, hogy a világ minél több országát fedje le emisszió-kereskedelmi rendszer, mely megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziót.
Széntüzelésből és erdőirtásból profitál az ifjú Rothschild
A neves, történelmi múltú bankárcsalád új reménysége, Nathaniel Rothschild fosszilis erőforrások elégetéséből kívánja gyarapítani a családi vagyont. A dédnaganyja révén magyar származású és Demján Sándor TriGránit vállalátában is érdekelt üzletember "jó úton" van ahhoz, hogy a világ legnagyobb szénipari moguljá váljon - vagy inkább rossz úton? Az óriási energiaigényű Kínát készül ellátni indonéz szénnel. S így annak az ázsiai nagyhatalom üvegházgáz-emissziójának növekedését segíti, mely nemrég lehagyta Amerikát, mint a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója.
Károly herceg: "rulettet játszunk"
Károly walesi herceg is felszólalt az Európai Parlamentben rendezett klímavédelmi csúcstalálkozón. A királyi fenség szerint a rulett vakmerő játékát játszuk a bolygónkkal. Barroso bizottsági elnök szerint a hercegi beszéd a kevésébé fogékony publikumhoz is utat találhat, és az energiahatékonyság ügye az, ami a nagy európai célok közül a leginkább veszélyben van.
Kaliforniai kvóta-piac: egyelőre ingyen osztogatják
Kalifornia lesz az EU után a legnagyobb karbonkvóta-piac. Nem vártak rá, hogy kiderüljön, mi lesz a kiotói egyezmény sorsa, mely meghonosította a kvótakereskedelem intézményét. A kaliforniai törvényhozók a karácsonyi szünet előtt jóváhagyták az emissziókereskedelem beindítását az államon belül, mely önmagában is a G20-ak ligájába tartozó gazdaság.
Veszélyesebb a fajpusztulás, mint a klímaváltozás?
A Földön létező 380 000 féle növényfajnak közel egyötöde áll a kihalás szélén. Ezt állítják a Londoni Természettörténeti Múzeum Botanikus Kertje és a Természetvédelmi Nemzetközi Egyesülés (IUCN) szakértői, akik 5 évig tartó kutatás eredményeit tárták a nyilvánosság elé.
"Akár 8 milliárd forint bevétel is lehet"
2012 végéig összesen mintegy 6-8 milliárd forint bevétel folyhat be a költségvetésbe az úgynevezett EUA típusú szén-dioxid kibocsátás-csökkentési egységek értékesítéséből - közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Szabó Imrének, az MSZP szocialista képviselőjének - volt környezetvédelmi és vízügyi miniszternek - írásbeli kérdésére adott válaszában. A dokumentum az Országgyűlés honlapján olvasható.
Ezek voltak 2010 nagy zöld eseményei!
Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.
Karbonmérleg: ki, hol, mennyit szennyez?
A december 9-én lezárult Cancúni Klímacsúcs margóján tekintsünk meg néhány érdekes adatot világunk emissziójáról. Ki, hol, mennyit szennyez, és azzal mit okoz a bioszférának?
Részleges sikerrel zárult a Cancúni Klímacsúcs
Az elmúlt két hetet inkább a kiszivárogtatás uralta, mintsem a kibocsátás: a WikiLeaks diplomáciai botrányai háttérbe szorították a cancúni klímacsúcs fejleményeit. De az ENSZ csúcstalálkozóján résztvevő országoknak sikerült dűlőre jutniuk több fontos kérdésben, s még a két legnagyobb kibocsátó, Kína és az USA álláspontja is közeledett egymáshoz. Bolívia tiltakozását pedig egyhangúlag kikerülte az összes tárgyaló fél. Általános megítélés szerint fontos "építőkövét" sikerült létrehozni egy jövőbeli globális egyezménynek.
Koppenhágától Cancúnig: mik voltak az eddigi vállalások?
Vegyük sorra, hogy Koppenhága után milyen mértékű kibocsátás-mérséklésre határozták el magukat a fejlődő országok, amelyek először lépnek a légszennyezést csökkentő államok körébe. A 2012 után lejáró Kiotói Jegyzőkönyv ugyanis nem vonatkozott rájuk. E vállalások jelentik a kiinduló alapot, amelyről tovább lépnek a tárgyaló országok Cancúnban.
Idegméreg: hiba a vízi ökoszisztémák emberi szabályozásában
Nem is oly rég a "karbon-mérnökösködés", vagyis az üvegházgázok elnyelésének természetes folyamatait felgyorsító emberi beavatkozások egyik reménye volt az óceánok CO2-felszívó képességének katalizálása és növelése vas hozzáadásával. Mára kiderült, hogy a biológiai folyamatok sokkal sokrétűbb, mint gondolnánk, és az emberi input váratlan következményekkel jár.
Titkolta az EU az etanol káros környezeti hatásait!
Világszerte több mint 40 állam kötelezi törvényben etanol-gyártásra a gazdaságot. Az Unió etanol-politikája azonban nem kívánatos mellékhatásokkal járhat, derült ki az Európai Bizottság által eltitkolt anyagokból. Az EB 1,5 milliárd tonna üvegházgáz-kibocsátásról hallgatott, ami az európai etanol-gyártás következményeként kerülne a légkörbe évente. Ez a mennyiség egyenlő Oroszország és India éves emissziójával.
Mindenütt probléma az energiaszegénység
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint évente 36 milliárd dollárt kellene költeni arra, hogy az emberiség 1,2 milliárd áram nélküli lakójának 2030-ra legyen hozzáférése elektromos áramhoz az otthonában.
CO2-bevallás: titkolják légszennyezésüket a cégek
Az európai társaságokkal ellentétben az amerikai cégek egyáltalán nem igyekeznek átláthatóvá tenni üzleti tevékenységük ökológiai aspektusait, derült ki egy új felmérésből. Márpedig a természet károsítása egyre több költséggel jár abban a korban, amikor szaporodni fognak a klímavédelmi, légszennyezési és másfajta zöld adónemek, illetve díjfizetési kötelezettségek.
Az elektromos járművek átalakítják az autóipart
Az autógyárak többsége manapság stratégiai dilemmákkal szembesül: meg kell hozniuk azokat a döntéseket, melyek 10-15 éves távon is befolyásolják, a technológiai fejlődés melyik irányába mennek.
Támogatják és felmatricázzák a környezetbarát autókat
Az energiatudatos Obama-adminisztráció üzemanyagfogyasztás és üvegházgáz-emisszió szerint tervezi osztályozni az autókat és 2012-től erre vonatkozó két címkével látná el az új gépkocsikat. Kínában októbertől új technológiai követelményeket vezetnek be az elektromos autók feltöltését szolgáló üzemekre és a kommunista kormány 2020-ig 14,8 milliárd dollárt fordít a környezetbarát autók vásárlásának szubvencionálásába.
Újabb botrány: üvegházgáz-túltermelés és kvóta-harácsolás
Igazukat bizonygatják a Világbank tisztségviselői, akik pénzt adtak 19 kínai és indiai üzemnek, melyek elégetik a hűtőrendszerekből származó gázokat. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében ezek az üzemek emissziós kvótákat kapnak az ENSZ 2,7 milliárd dolláros Tiszta Fejlődés Mechanizmus (CDM) programjának keretében. A zöld csoportok azonban káros légszennyezéssel vádolják az erőműveket és helytelenítik a Világbank támogatását is, jelentette a Reuters.
Zöldülő építőipar: CO2-elnyelő beton és bioaszfalt
A cement és betongyártás a legnagyobb ökológiai lábnyomot produkáló ipari tevékenységek egyike: egy tonnányi beton gyártása egy tonna CO2-kibocsátással jár! Vezető építőipari vállalatok ezért környezetkímélőbb megoldásokhoz folyamodtak. Az új aszfaltfajták állítólag képesek megkötni a levegőből a CO2-t!
Földgáz = ivóvíz-szennyezés + energiaveszteség?
Kevésbé szennyező, mint a szén: feleannyi káros anyagot bocsátunk ki a használatával. Ezért első lépésben a földgáz fogja kiváltani a szén használatát az áram-előállításban. De ahhoz, hogy az üvegházgáz-emisszió 2050-re vállalt -1990-es bázisévhez mérve- 80 százalékos csökkentését véghezvigye a világ, a földgáznál is zöldebb forrásokra, vagyis kevésbé karbon-intenzív megújuló energiákra van szükség.
A héten elfogyasztjuk a Földet...
Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint kilenc hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését", a kaliforniai székhelyű, kutató szervezet, a Global Footprint Network kutatásai alapján.
Karbonsemleges rendezvény lett a filmfesztivál
Egyre több létesítmény, vállalkozás, rendezvény igyekszik piaci előnyt és reputációt kovácsolni abból, hogy karbonsemlegessé teszi magát. A mezőnyhöz csatlakozott Svájc legnagyobb kulturális rendezvényeinek egyike, a most zajló 63. Locarnói Filmfesztivál, mely Európa legidősebb filmes seregszemléi közé tartozik.
Hogyan változtassunk fogyasztói szokásainkon?
10 praktikus ötlet ahhoz, hogyan csökkentsük ökológiai-, víz- és energia-lábnyomunkat. Al Gore klímaváltozást szemléltető előadása, illetve az azt rögzítő dokumentumfilm, a "Kellemetlen igazság" életvezetési tanácsokat is adott. Az alábbi listát és az üvegházgáz (ÜHG) megtakarítások összegeit az Oscar díjas film brosúrájából vettük.
Hogyan tárolhatjuk a szén-dioxodot?
Amióta az éghajlatváltozás elleni harc megkezdődött, egy permanens vita is kíséri a szakérők munkáját: használjunk-e különféle mérnöki megoldásokat, például használhatjuk-e szén-dioxid megkötés és tárolás (CCS) technológiát, vagy sem? Természetesen miután a kérdés is összetett, nem számíthatunk arra, hogy a válasz egyszerűbb lesz. - tájékoztat az Energia Klub hírlevele.
Nem kell mindenhez pénz
A kormány is csatlakozott a 10:10 elnevezésű szén-dioxidcsökkentésre irányuló nemzetközi kezdeményezéshez, melynek célja, hogy - komoly befektetések nélkül - egy éven belül csökkentsék a károsanyag-kibocsátást.
Megújuló energia: magas számlák vs. hatékony gazdaság
Az American Power Act nevű törvényjavaslat kritikusai úgy tartják, az olcsó fosszilis energiaforrásokról drágább, megújuló energiákra való áttérés áremelkedést és inflációt gerjeszt majd - leginkább a szegényebb családokat, háztartásokat érinti majd hátrányosan, az üzleti szférában pedig kényszerű költségcsökkentésekhez, következésképp tömeges elbocsátásokhoz vezet. Igaz ez?
A nagy álom: szén helyett atom és megújulók
A GDP minden egyes dollárjára jutó szénégetésben a második legaktívabb ország az Egyesült Államok. Így elengedhetetlen az USA-nak a megújuló energiaforrásokra való átállás, ha teljesíteni akarja emisszió-csökkentési vállalásait. Az olajimporttól és a közel-keleti politikai helyzettől való függőség felszámolása is szükségszerű feladat.
Nálunk erősebb lesz a felmelegedés is
A Greenpeace és más zöld szervezetek régóta hangoztatják: a klímaváltozás nem távoli és bizonytalan veszély, hanem a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával mindannyiunk életét befolyásoló valóság. Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2 fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.
Közel a jövő: Íme, a napelemmel működő repülőgép!
A repülőgépek adják az üvegházgáz-kibocsátás jelentős részét. De lehetséges-e a zöld légiközlekedés? Egyelőre gyerekcipőben járnak a fejlesztések, ám áprilisban Svájcban felemelkedett az a napenergiával működő repülőgép, amely megnyithatja a repülés történetének és egyben a környezet védelemének új fejezetét.
Nem kereskedhet szén-dioxiddal Bulgária
Bulgáriát június 30-án kizárják abból a szén-dioxid-kereskedelmi rendszerből, amelynek keretében az egyes országok eladhatnak felesleges kibocsátási kvótájukból - közölte a bolgár környezetvédelmi miniszter egy energetikai fórumon csütörtökön.
Az erdőirtás az egyik legnagyobb ellenség
Az erdők a Föld tüdői. Ám a klímaegyezményt kezdeményezők eddig elsősorban az üvegház-kibocsátás csökkentésére helyezték a hangsúly. Az erdők és a tőzeglápok nélkülözhetetlen elemei a CO2 megkötésének, védelmük kulcsfontosságú. Hogy 2015-re mindössze 25 százalékkal fékezzék meg az erdőirtást, 22-29 milliárd dollár kellene e célra a leendő klíma-alapból.
Ötmilliárd eurós adócsalásra használták a kvótákat!
Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állította már decemberben az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat. Az ügyben jó ideje már folyamatosan tartottak házkutatásokat, a napokban pedig letartóztatási hullám söpört végig Európán. Eddig több tucatnyi személyt vettek őrizetbe.
Nem semmi: 11 százalékos visszaesés!
A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. Leginkább ott, ahol a gazdasági teljesítmény is visszaesett.
A választások áldozata lett a szén-dioxid adó
A francia kormánypárt népszerű(tlen)ségét orvosolva az első dolog, amit a kormány kiiktatott politikai csomagjából a választási vereségek utáni napokban, a CO2-adó volt. A hivatalos indok szerint addig nem vezetik be az új adóformát, amíg nincs egyetértés róla uniós szinten, indokolta a változtatást Francois Fillon miniszterelnök. Környezetvédő csoportok populista engedménynek ítélték a döntést: rövid távú érdekeket helyeznek a hosszú távú szempontok elé.
Légkör: az olvadó jég veszélyesebb, mint a gyártelepek?
A klímaváltozásról szóló olvasmányok gyakran emlékeztetnek rá, hogy a civilizált világ ipari tevékenysége mellett vannak természeti folyamatok, amelyek szintén nagy kibocsátók. Ilyen a globális felmelegedés miatt megolvadó szárazföldi jégtakaró a sarki égövben, valamint a tajgákon, amely fagyott halmazállapotát elveszítve metánt ereszt magából a légkörbe. A metán nagyságrendekkel veszélyesebb, mint a széndioxid. De mikor is kezdődött a folyamat?
Nincs szabálysértési eljárás Magyarország ellen
Nem szabálysértési eljárásban vizsgálja az Európai Bizottság a magyar szén-dioxid-kibocsátási kvóta ügyét, hanem elsősorban tapasztalatokat gyűjt az új uniós regisztrációs rendszer kialakításához.
Emisszió-csökkentés: trükköznek az országok!
A múlt héten beszámoltunk róla, hogy a sokáig kiváró Kína és India is csatlakozott a koppenhágai klímaegyezményhez. Az ENSZ közben egy tudományos vizsgálatra hivatkozva kijelentette, hogy az egyes államok önkéntes vállalásai az emisszió-csökkentés terén sem lesznek elegendők az éghajlatváltozás megállításához. Nézzük meg, pontosan mit vállaltak a világ országai? Itt is megfigyelhető a diplomáciában használt eufemisztikus, tompító nyelvezet: sokan megpróbálják elkendőzni, hogy valójában alig vállaltak valamit.
Másfél milliós állami támogatás elektromos autót vásárlóknak
Jövő évtől kezdve a londoni kormány maximum 5000 fontot, vagyis 1,4 millió forintnak megfelelő összeget kínál bármely brit állampolgárnak, aki elektromos autót vesz. Ezzel a kormány a jármű vételárának 25 százalékát állja, jelenti a Reuters.
A felelősségvállalásról szólt a Klímacsúcs
A pénteken tartott második Klímacsúcs üzenete egyértelmű volt: Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a klímaváltozás kockázatának mérséklésében. AZonban sok még a teendő a megújuló energiahordozók arányának növelésében.
Jön a harmadik ipari forradalom: Itt a szénmentes gazdaság!
"Soha nem tapasztalt kihívások elé állítja az európai társadalmakat a szemünk láttára kibontakozó harmadik ipari forradalom, a fosszilis energiahordozóktól független gazdaság létrehozása", fejtette ki Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője a II. Magyarországi Klímacsúcson. Az Európai Uniónak az energiahatékonyságot érvényre juttató technológiai fejlesztésekben kell utat mutatnia.
Mérgesen puffognak hazánk legnagyobb mérgesgáz-kibocsátói
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban ítélték irreálisnak a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetét. Szerintük a javaslat súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítő- és versenyképességét.
Harmadolta ökológiai lábnyomát a nyomtatógyártó
”Carbon Zero”” minősítést kapott az OKI Printing Solutions három legfontosabb gyártóbázisa. A thaiföldi Ayutthaya-ban, a kínai Shenzhen-ben és a japán Fukushima-ban található üzemek a tanúsítvány szerint radikálisan csökkentették széndioxid kibocsátásukat.
Jó képet vág a nagy kibocsátók kritikájához a Klíma Klub
Szentendrén január 15-én rendezett vitafórumot hazánk legnagyobb légszennyezőivel a Klíma Klub a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetének várható hatásairól. Az eseményről most(!) nyilatkozó Klub az ipari szereplők érdekképviseleteinek minap megfogalmazott kemény hangú kritikájáról nem tesz említést: ehelyett hurráoptimizmussal az együttműködést hangsúlyozza a törvényalkotók és az érintett iparágak között.
Teherhajókkal monitorozzák az óceánok CO2-elnyelő képességét
A tudósok szállítmányozási vállalatok hajóira szereltek kémiai szenzorokat. Az általuk nyert adatokat a vízhőmérséklet-mérésekkel és a műholdas megfigyelésekkel kombinálva pontosabb képet alkothatunk arról: mikor ér el katasztrofális szintet a légköri szennyezettség. Az óceánok ilyen értelemben riasztórendszerként működhetnek az emberiség számára.
48 millió európai zöldebb városokban fog lakni
Becslések szerint a globális üvegházgáz-kibocsátás mintegy 75 százalékáért a nagyvárosok felelősek. 2050-re 80 százalékkal kívánják csökkenteni károsanyag-kibocsátásukat azok az európai városok, amelyek csatlakoztak az EUCO2 80/50 nevű klímavédelmi kezdeményezéshez. 18 nagyvárosi térség vesz részt a programban, melyek összesen 48 millió lakosnak adnak otthont.
Hogyan neveljük a füvet?
Nem adják ingyen a szépen zöldellő gyepet: egy új kutatás kimutatta, a megmunkálásához szükséges anyagok és gépek négyszer annyi széndioxidot juttatnak a levegőbe, mint amennyit a növény elnyelni képes. Az ökológiai egyensúlyt nézve a fűnyíró gép tulajdonképpen stornózza a gyep hasznosságát. Esztétikai és használati értéke marad.
Vállalták emisszió-csökkentésüket a fő szennyezők
Fontos hét volt ez a klímaharcban: a decemberi koppenhágai csúcstalálkozó záró egyezsége értelmében a széndioxid-kibocsátás nagy részéért felelős országoknak január 31-ig kellett benyújtaniuk a döntéseiket a 2020-ig esedékes emissziós önkorlátozásukról. A hétvégi dátum miatt végül egy nappal később, hétfő estig várták a vállalásokat. Az 55 nyilatkozó állam közül a legtöbb megerősítette korábban jelzett ígéreteit: közöttük van az USA, Kína, India, Japán, Brazil és az EU 27 tagországa.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Költségkímélés
Felesleges, több millió forintos kiadás a névjegykártya – a kapcsolatépítés új korszaka jön
Elérheti az 1,5 - 2 millió forintos tételt is egy átlagos hazai kkv éves névjegykártya gyártásának összköltsége.
Pénzszerzés
Vita bontakozott ki a kormány Otthonfelújítási Programjáról
Fűtőklímával lehetne a legtöbb ember rezsijét csökkenteni az új otthonfelújítási pályázaton.
Adózás
Nagy pénzt bukhatunk, ha nem figyelünk a május 21-i határidőre
Közeledik az szja-bevallási határidő, ne hagyjuk veszni a milliárdokat!
Jogi kisokos
Az évszázad tulajdonjogi vitája zárulhat le Olaszország és az USA között
Az EJEB megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt értékes görög bronzszobrot.
Cégblog
Gond volt a fogyasztók kompenzálásával, ment a bírság a cégeknek
A Gazdasági Versenyhivatal 40 millió forint bírságot szabott ki a 4Life Directre és biztosító-partnereire.
Klímablog
Hódítanak a balkon napelemek Bécsben
Míg 2022-ben nem egészen ezer, addig tavaly már több mint négyezer balkon napelemet telepítettek Bécsben.
Gazdaság
Pozitív meglepetést hoztak a márciusi kiskereskedelmi adatok
Jelentős emelkedés a kiskereskedelemben – ágazati kitekintő.
Társadalom
A levegőszennyezés, mint ok a második helyre került a megelőzhető csecsemőhalandóságoknál
A koraszülés okozza a legtöbb megelőzhető csecsemőhalált.
Infokom
Meglepő, miként használja már most a HR a mesterséges intelligenciát
A mesterséges intelligencia néhány éve valósággal ránk rúgta az ajtót, a technológia az élet számos területét igyekszik forradalmasítani.
