Pénteken tartották Budapesten a II. Magyarországi Klímacsúcsot, ahol a politika, a tudomány, a gazdasági szektor és a civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák az éghajlatváltozás elleni
cselekvés, a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés legfontosabb kérdéseit.
"Változnak az éghajlati viszonyok és ezáltal a környezeti feltételek - nálunk is! A világszerte tapasztalt rendkívüli időjárási események egy globális mértékben veszélyes folyamat tünetei. Ezekre a környezeti
változásokra fel kell készülni, a káros hatásokat megelőzni. Ez különösen érvényes a szélsőséges események, mint az árvizek vagy vízhiányos időszakok gyakoriságára, intenzitására. A globális klímaváltozás
kockázatának mérséklése érdekében Magyarországnak is arányos felelősséget kell vállalnia az érintett gázok légköri kibocsátásának csökkentésében", fejtette ki előadásában Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. "Egyúttal cél az energiaimport-függőségünk csökkentése is, és általában a kevésbé környezet-terhelő társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése".
Az épületek adják a CO2-kibocsátás 30 százalékát
"A Nemzeti Éghajlatváltozási Programban (NÉP) megfogalmazott intézkedések az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) akcióterveiből kerültek ki, melyek kapcsolatban állnak a klímaváltozással.
A kvótabevételekből kiírt Zöld Beruházási Rendszer az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30 százalékát. A Környezet és Energia Operatív Program megújuló energia- és energiahatékonysági projektekkel a 'klímabarát technológiákat' támogatja", szól a zöld tárca ismertetése.
"Magyarország feladatai közé tartozik a jövőre nézve többek között az emisszió-kereskedelmi rendszer megújítása, az éghajlatváltozás stratégia végrehajtása, a klíma és az energia stratégia ellentmondásainak feloldása, a nemzetközi és az EU-szintű tárgyalásokon a hazai álláspont határozott képviselete (például a kvóta-többletre vonatkozóan), a Nemzeti Kiosztási Terv elkészítése a 2012 utáni időszakra, nemzetközi jelentéstételek a hazai intézkedésekről, a klímatörvény végrehajtásának segítése és a klímatudatosság erősítése."
- energiatakarékosság
- a környezeti szempontoknak megfelelő energiaszerkezet kialakítása
- az energiahatékonyság javítása
- a megújuló energiahordozók részarányának növelése
- a közlekedési, szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése
- a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
- a széndioxid nyelő- és tároló kapacitások erősítése vagy az emisszió-kereskedelmi rendszer működtetése.