Co2 cikkek
400 vállalaton múlik a világ sorsa
A világ ezer legnagyobb szén-dioxid kibocsátású ipari eszköze négyszáz vállalat tulajdonában van és együttesen évente mintegy 8 gigatonna szén-dioxidot bocsátanak ki.
Ennyivel alacsonyabb a hazai agrárium CO2 kibocsátása
Nemcsak globális és uniós szinten, hanem már a hazai termelőkre vonatkozóan is látunk adatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
A Volánbusz tavaly csökkentette széndioxid kibocsátását
A kibocsátás 7 ezer tonnával kisebb lett.
A cégek kezében a túlélés kulcsa
A nettó nulla kibocsátás elérése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás mérséklése és a globális felmelegedés korlátozása szempontjából.
Óriási lemaradásban az agrárcégek
Habár több tényező is környezetet kímélő megoldások irányába tolják az agráriumot, csupán minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája.
Globális lehűlést okozhatott Amerika gyarmatosítása?
Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.
Google és Netflix: óriási az adatforgalom ökolábnyoma
Minden Google-keresésünk erőforráshasználattal jár és károsítja a bolygónkat. Nem a felhőben zajlik a netes életünk és üzletvitelünk, hanem a Földön: az adathasználat és adatforgalom igenis szennyező, mint bármely más termelő tevékenység.
Tavaink és folyóink is savasodnak, nemcsak az óceánok
Köztudott, hogy az óceánok nagy széndioxid-elnyelők, ám a túlzott CO2-elnyelés savasodást is előidéz bennük, ami miatt elpusztulnak a korallzátonyok és sokféle mészvázú élőlény. Tudósok most azt állítják, hogy az édesvizeket is szennyezi a légkör túl magas üvegházgázkoncentrációja.
Egyre zöldebb az acélipar
Elsősorban az új technológiai megoldások, a környezettudatos üzleti gondolkodás és a szigorodó szabályozás vezetett ahhoz, hogy az acélipar 40 %-al csökkentette az energiafelhasználását és ennek megfelelően a CO2 kibocsátást az elmúlt 40 évben. Azonban nem csupán a gyártás során keletkező károsanyag kibocsátásban mérhető mindez, az acélipar fejlődése szinte minden iparágra kihat a fenntarthatóság vonatkozásában.
Hatástalan a párizsi klímaegyezmény: rekordmértékű a légszennyezés
Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.
Tápanyaghiányos étrendünk lesz a klímaváltozás miatt
A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.
Nem szabad összekapcsolni a kvótapiacokat?
Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.
Kimérnökösködhetjük magunkat a klímaváltozásból?
Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet "megbuherálása" beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.
Titkos tengere van Kínának
A földfelszín alatt helyezkedik el a feltételezett tenger, méghozzá a Takla-Makán sivatag alatt. Nem az a fajta hely, ahol vizet remélne az ember.
Veszélyesebb az agrárium, mint az erdőirtás
Az erdővédelmi programok működnek és hatékonyak, az agrárium klímabaráttá tétele azonban egyelőre nem kecsegtet sok sikerrel.
Új módszer a környezetszennyezés ellen: kővé váló széndioxid
Nemcsak a mondák és mítoszok hősei dermednek kővé, hanem a légkört szennyező emisszió is. Tudósok rájöttek arra, hogyan változtathatják a széndioxidot ásvánnyá a talaj mélyén. A módszer nem olcsó, de elnyelheti az összes légkörbe juttatott üvegházgázt.
Fenntarthatósági szakértők: irány Európa
A Climate-KIC, Európa legnagyobb klímainnovációs közössége 2015. március 23-ig várja fenntarthatósági szakértők és fogadó szervezetek jelentkezését a Pioneers into Practice (PiP) elnevezésű, 12 EU régió részvételével zajló, nemzetközi szakértőcsere programra.
Már most küszöbérték felett van a légköri szén-dioxid-koncentráció
Alig kezdődött el az év, de már most a 400 ppm (milliomod térfogatrész) lélektani határ feletti értéket mutat a szén-dioxid légköri koncentrációja, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy akár hónapokon keresztül küszöbérték felett maradhatnak a mutatók.
Bíróságon támadják Obama klímavédelmi rendeleteit
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.
A szénsav miatt nem lehet 100 százalékban lebomló a kóláspalack
A Coca-Cola norvég leányvállalata bio- és újraplasztikból készült műanyag palackokba tölti italait. A cég saját fejlesztésű találmányáért díjat vehetett át az 1. Európai CSR-gálán Brüsszelben.
Rejtett CO2: termékekbe préselik a káros emissziót
Azt már elérték a piaci szereplők, hogy a föld alatti, kiürült földgázmezőkbe juttassák a gyárak kéményeiből áramló üvegházgázokat a carbon capture technológia révén, de hogy termékekbe is préseljék a széndioxidot, az új kezdeményezés. Két olajmulti, a BP és a ConocoPhillips egy ilyen megoldásba fektetnek közösen.
Itt az idő!
10 ország civil szervezetei - köztük a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége - az EU találkozók kapcsán arra hívják fel a külügyminiszterek figyelmét: most van lehetőség az EU napirenden levő új költségvetését az alacsony anyag- és energiafelhasználású, jobb teljesítőképességű és rugalmasabb gazdaságba való átmenet szolgálatába állítani. Minden további görcsös ragaszkodás a múlt századi, fosszilis alapú gazdasághoz végzetesen a gazdasági hanyatlás felé lökné Európát. Több civil szervezet hasonló tartalmú levelet írt az EU-csúcsra készülő kormányfőknek is.
Talajregenerálás, mint üzlet: az erodált földek mérgeznek
Nemcsak az autók és a gyárkémények bocsátanak ki üvegházgázokat. A termőföldek is. Gondatlan kizsigerelésük, túllegelésük és ezáltal bekövetkező erodálódásük miatt világszerte kétszer annyi széndioxidot jutattak a légkörbe, mint azt az emberek teszik a bensőégésű motorokkal.
Kivágott esőerdők: katasztrofális emisszió
Indonézia, ahol olajpálma-ültetvényekkel váltottak fel egész őserdőket, hogy margarinunk és kozmetikai szereink számára előállítsák a pálmaolajat, behozhatatlan hátrányokat szenvedett az ország: 2005-ben a világ legnagyobb ÜHG-kibocsátójának kiáltotta ki a Világbank. A megkötött széndioxid ugyanis a kivágott fákból a légkörbe távozik. A norvég védnökségű globális erdővédelmi program figyelmeztetett: az ország erdővédelmi programjai sem garantálják, hogy elérje a 2020-ra kitűzött kibocsátás-csökkentést.
Befuccsolt az emissziókereskedelem
Túl sok a kibocsátási engedély, kicsi az igény, következésképp alacsony a "karbon-árfolyam". A frankfurti német tőzsde bejelentette: június végén felfüggesztik az emissziós kvóták kereskedelemét. A döntés oka: a piaci kereslet hiánya.
Túl olcsó a szén – nem hat a zöld energiapolitika
Az Európai Unió 2020-ra azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, 20 százalékkal növeli a megújuló energiahordozók arányát az energiatermelésben, és a hatékonyság fokozásával 20 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást. Nyolc évvel a kitűzött határidő előtt még mindig kérdéses e célok elérése. A széntüzeléses erőművek ugyanis továbbra is gazdaságosan működnek, sőt profitot is termelnek. Így nem igazán áll érdekében a piaci szereplőknek, hogy váltsanak.
Hamisítottak a minisztériumban
Hamis miniszteri aláírásokat talált hivatalos dokumentumokon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) belső ellenőrzése - értesült az MTI Hírcentrum.
Pénz a föld alatt maradó olajért
Lehetséges-e az olaj nélküli jövő? Pontosabban, hogyan lehet ezt a koncepciót keresztülvinni napjaink nemzetközi politikájának és diplomáciájának labirintusában? Ennek lehetőségeit kutatja A Future Without Oil című dokumentumfilm. Laetitia Moreau kamerája előtt egy ecuadori delegáció lobbizását követhetjük nyomon, ahogy az ökológiai befektetések egy új rendszerét próbálják meghonosítani. A francia rendezőnő alkotását a Thesszaloniki Dokumentumfilm-fesztiválon láttuk.
A klímaváltozásnak is ellenáll egy moszat
A tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton egyre fogy, feltehetően az éghajlatváltozás következtében. Egyes moszatok azonban hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - fedezték fel német kutatók.
Mi legyen az évi 30 milliárd karbonforinttal?
Hazánk 2013-tól évente 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből. A beáramló karbonforintok elköltésének legjobb módja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint, ha a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be.
Megadóztatják a bioetanolt?
Hamis ábrándokra alapozta Brüsszel a bioüzemanyag-arányt szabályozó 2009-es törvényt. Az alapanyagaik termesztésekor előálló "közvetett földhasználat", vagyis erdőkivágás, ugyanis nagyobb mennyiségű üvegházgáz-kibocsátással jár, mint amivel kevesebb széndioxidot enged ki a járművek kipufogójánál, így önkéntelenül is szennyezőbb módja a jármű-meghajtásnak, mint ahogy azt eleinte gondolták a szakemberek. Megváltoztatja-e felismerés a támogatási politikát? 2020-ra az Unión belül 10 százalékosnak kellene lennie a megújuló üzemanyagok arányának a dízelkeverékben.
Klímavédelem génmódosítással: elnyelnék az összes füstünket
A növények megkötik és leveleikben, száraikban, törzsükben tárolják a széndioxidot. Tudósoknak sikerült úgy megváltoztatni egyes fajták génállományát, hogy növeljék vele a növény széndioxid-megkötő képességét. Újabb eszközt nyertünk ezzel a klímaharchoz?
Összeomlik az emissziókereskedelem?
Az csak a kezdet volt, hogy botrányos svindlikkel adócsalásra használták a kibocsátási engedélyek adásvételét. A recesszió miatt visszaesett az ipari termelés és nem veszik az emissziós kvótákat. A "karbon árfolyam" jó ideje rekordmélységeket döntöget. Befellegzett a zöld gazdaság felívelését elősegítő emissziókereskedelmi rendszernek?
”Tiszta” tűzhelyeket adnak szegény családoknak
Első ránézésre a tűz felett kondérban rotyogó gulyásleves nem tűnik különleges, felettébb káros jelenségnek. Kevesen kötik össze azonban a tűzrakást azzal, hogy valójában újabb adagot olvasztunk el vele a Föld jégtakarójából. Az égetéssel keletkező korom légkörbe kerülése ráadásul nemcsak felgyorsítja az éghajlatváltozást, de gyakran végzetes hatással van az elektromos vagy gáztűzhelyek nélkül főző emberek egészségére.
A mezőgazdaság is csökkentheti a CO2 kibocsátást
Új javaslatot fogadott el az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázkibocsátás elszámolásáról, amivel megtette az első lépést annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó kibocsátással és gázfeldolgozással is számolni tudjon az uniós éghajlatváltozási politika.
Pénzt hozna, ha zöldebb lenne Magyarország
Kifejezetten profitálhana a gazdaság abból, ha magasabb kibocsátás-csökkentési érték mellett kötelezné el magát Magyarország. Ez áll az Európai Bizottság jelentésében, amely arról szól, hogy az Unió milyen módokon tudná a 2020-ra vonatkozó klímavédelmi ambícióját emelni, és ezzel a gazdaságát erősíteni.
Akaratlanul késleltetjük az újabb jégkorszakot
Az emberi szén-dioxid-kibocsátás miatt később köszönt be a következő jégkorszak - idézte kutatók megállapítását a BBC hírportálja. Az előző jégkorszak körülbelül 11,5 ezer évvel ezelőtt ért véget, azt azonban nem tudni pontosan, hogy mikor számíthat az emberiség a következőre.
A metán miatt meglódulhat a klímaváltozás
A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.
Rémes jövőkép: megállíthatatlan a globális felmelegedés?
Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.
Nem várnak sokat a klímacsúcstól
A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.
Kiszívnák a levegőből az üvegházgázokat
Új éghajlatvédelmi technológiát dolgoztak ki Angliában a széndioxid és más üvegházgázok eltüntetésére légkörünkből. Eddig főleg a gyárkéményeken kiokádott füst földalatti üregekben való tárolásán (carbon capture) fáradoztak a mérnökök világszerte. Az air capture azonban új távlatok nyithat a klímavédelemben.
Gyorsul a globális felmelegedés
Klímatológusok a Nature című szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint már ebben az évszázadban a várt 2 Celsius fokos melegedésnél nagyobb lesz a hőmérséklet változása Földünk egyes pontjain.
Klímaegyezményt sürgetnek a multik
November 28-án a dél-afrikai Durbanben kerül sor az éghajlatváltozási egyezményt övező tárgyalások következő fordulójára. A klímacsúcs előtt a világ legnagyobb multicégei közös nyilatkozatban álltak ki a zöld célok mellett.
Dacol Kínával az EU
Az Európai Bíróság csütörtökön ismertetett előzetes állásfoglalása szerint összeegyeztetető a nemzetközi joggal az európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer kiterjesztése a nemzetközi légi közlekedésre.
Kellemes meglepetés: több CO2-t köt meg az óceán
Az antarktiszi tápláléklánc alapját képező garnélaszerű krillek jelentős mennyiségű vasat juttatnak a Déli-óceánba, a vas trágyaként hat a fitoplankton növekedésére, ezáltal növeli az óceán szén-dioxid-megkötő képességét - fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Bírósági ügy: megvétózták az uniós kvótacsökkentést
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság döntése ellen, melynek értelmében 2013 után csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátási kvóták számát.
Rekordot döntött tavaly a széndioxid kibocsátás
Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Tavaly már 30,6 gigatonna széndioxidot bocsátottak a Föld légkörébe, ami csaknem 5 %-kal több, mint az előző rekordévnek számító 2008-ban tapasztalt 29,3 gigatonna és a 2009. évi 29 gigatonna.
Nem ért egyet a brüsszeli lobbi és az Orbán-kormány
Májusban Magyarország vezető vállalatai közül is többen csatlakoztak a Károly walesi herceg által életre hívott, környezettudatos üzleti tömörüléshez, a brüsszeli székhelyű és ott lobbizó EU Corporate Leaders Group on Climate Change-hez (EU CLG). De míg az EU soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország és az Orbán-kormány szívesen felkarolná az újabban zöldek által propagált 30 százalékos uniós kibocsátás-csökkentést, a vállalatok ellenzik ezt, és a korábban megállapított 20 százalékos mértéknél maradnának, derült ki a budapesti brit nagykövet, Greg Dorey rezidenciáján tartott sajtóbeszélgetésen.