Veszélyesebb az agrárium, mint az erdőirtás

Brazíliában annyira elege lett a hatóságoknak a feltartózhatatlan erdőirtásból, hogy 2005-ben az Alta Floresta vidékén katonai erőket vetettek be az illegális favágók tetten érésére. 2004-ben ugyanis közel 24 281 hektárnyi erdőség tűnt el a föld színéről a fákat tizedelő hétköznapi emberek és bűnözők miatt. A razziáknak meg is lett az eredménye: 2010-ben már mindössze 404 hektár lett illegális favágás áldozata. Mezőgazdákat és alvilági figurákat egyaránt letartóztattak a rajtaütésszerű akciókon. De nem állt itt az erdővédelmi program.

A brazil nemzeti bank 35 régiót nevezett meg, ahol nagyban folyik az erdőpusztítás. Azok az ingatlan- és telektulajdonosok, akik ezeken a területeken élnek és üzletelnek, bizonyítékot kellett felmutatniuk arra nézvést, hogy védik az erdőt, különben nem vagy csak nagyon nehezen kaphattak bankkölcsönt. Az ENSZ égisze alatt működő erdővédelmi program (REDD) sikere nagy részben a brazíliai eredményeknek köszönhető, hiszen -Indonézián kívül- itt volt a legnagyobb az erdőpusztítás.

Az agrárium a "főbűnös"

Ökológusok ma már úgy látják, az agrárium vette át az első helyet a szárazföldi légszennyezés módszereinek toplistáján, írta a Scientific American magazin. A tanulmányt, mely rávilágít ennek tényére, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentette meg a Global Change Biology nevű kiadványban. A pontos számokra azonban még várni kell, ezeket az év folyamán hozzák majd nyilvánosságra. A FAO azt ígéri, hogy ezentúl minden évben számosítják az agráriumból és az erdőirtásból eredő emissziót.

Nem csak tűzifa

Az erdőirtás nem mindig -sőt az esetek nagy részében nem- tűzifa szerzését jelenti. Nagy kiterjedésű területeket dózerolnak le, hogy olajpálma-ültetvényeket vagy külszíni bányákat is létesítsenek.

Az erdővédelem terén elért látványos eredmények ellenére az összkép azért közel sem rózsás: több olyan közép-afrikai országban lett nagy probléma az erdőirtás, ahol korábban ezzel nem kellett számolni, írta a The New York Times.

Az agrárium üvegház-kibocsátása csak nőni fog a jövőben, mivel a feltörekvő országok (India, Kína) középosztálya egyre inkább átszokik a nyugati étrendre: ugyanolyan nagy mennyiségben szeretnének húst fogyasztani, mint amit mi a fejlett világban eszünk évtizedek óta. Az állattenyészésnek azonban óriási az ÜHG-vonzata, főleg a szarvasmarhák kérődzéséből és az ürülékük rothadásából eredő metán miatt. (A metán köztudottan hússzor erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid.) De a vízzel elárasztott, bűzölgő rizsföldek is nagy légszennyezők, a nitrogénoxid-tartalmú trágyákról nem is beszélve.

Az ezekből eredő éves ÜHG-mennyiség ma 13%-kal nagyobb, mint 1990-ben. A klímavédelmi konferenciákon viszont a feljövő és a szegény országok nem hajlandók a mezőgazdaság légszennyezéséről beszélni, mert attól tartanak, ha emissziócsökkentési célokat kellene ráerőltetniük az agráriumra, az tovább nővelné az éhezést a helyi lakosság körében.

Szakértők úgy látják, az agrárium légszennyezése jelentősen csökkenthető lenne, ha a műtrágyák túlzott használata helyett organikus anyagokkal élnének, komposztot használnának a talaj tápanyagdúsabbá tételére, így az élelmiszernövények termesztése sem csökkenne. A leghatékonyabb persze az lenne, ha nagy néptömegek fanyalodnának rá a kevésbé húsigényes étrendre.

Megmentené a Földet? Legyen vegán!

Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.

Véleményvezér