Harmad annyi acélból építenék fel ma az Eiffel tornyot
„Ha az Eiffel-tornyot ma újra felépítenénk, akkor a mérnököknek a modern acélból már csupán harmad annyira lenne szüksége. Azzal, hogy vékonyabb lemezekből képesek az autógyártók ugyanazt az ütközési ellenállást biztosítani, vagyis kevesebb acélt használva könnyebb autókat gyártanak, egy személygépkocsi CO2 kibocsájtása 2,2 tonnával csökkent az életciklusa során. Két olyan globálisan meghatározó iparágban, mint az építő- és az autóipar az acél fejlődése ilyen hatalmas pozitív változásokat hozott csak a fenntarthatóság terén.” – mondta el Dr. Móger Róbert a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója a szervezet november 9-én megtartott energetikai szimpóziumán. A szakember szerint az elmúlt 40 évben mérhető 40%-os energiafelhasználás csökkenése, ha nem is teljesen egyedülálló, de mindenképpen figyelemre méltó egy olyan iparágban, amelyet a közgondolkodás talán elsőre kevésbé tart környezettudatosnak.
Gazdasági érdek és fenntarthatóság: kéz a kézben?
„Tény, az acélgyártás rendkívül energiaigényes. Akár 1%-os energia megtakarítás 100 milliós költségcsökkenést eredményezhet. Ilyen tekintetben a gazdasági és fenntarthatósági érdekek egyáltalán nem ellentétesek, sőt bizonyos szempontból egymást segítő folyamatokat generálnak. Nincs ez másként a hazai acéliparban sem: a Dunaferr és az ÓAM Ózdi Acélmű is hatalmas lépéseket tettek az energiatudatos fejlesztésekkel a fenntarthatóbb, környezettudatosabb működés felé.” – összegezte a szakember. Az igazgató idézte a világ legnagyobb globális szakmai szervezete, a World Steel Association tanulmányát, mely szerint egy tonna acél előállítása ma annyival kevesebb energia felhasználással jár, amennyivel egy átlagos személyautó kétszer, parttól-partig keresztülhajthatna az USA-n közel 20 ezer kilométert megtéve.
Hatalmas nyomás az uniós acéliparon
Bár a hazai acélipar fellendülőben van, az uniós CO2 kibocsátási szabályozás hatalmas nyomást helyez az iparágra. A törvény 2020-ig 20 %-os CO2 kibocsátás csökkentést irányoz elő miközben 20 %-os energiahatékonyság-javulást vár el a cégektől. Az unió 2030-ra még szigorúbb feltételeket szab: 40 %-os CO2 kibocsátás csökkentéssel és további 27%-os energiahatékonysági javulással. Az MVAE vezetője szerint jó, hogy erősen fókuszba kerül a zöldebb működés, de véleménye szerint nagyobb hangsúllyal lenne érdemes figyelembe venni a világpiaci trendeket és más területeken is változtatni az iparágat érintő szabályozást. „Az unió célja előremutató, azt szeretnék, hogy ne a CO2 kvóta
Átlag feletti bérek és hosszútávú karrier a hazai acéliparban: nemcsak mérnököket keresnek
A szakember előadásában kitért rá, hogy a hazai acélipart is érinti a szakember hiány, miközben számos területen átlag feletti béreket kínál az iparág. „Az acélgyártás, a fém megmunkálása az egyik legősibb mesterség, és bár a régi korok kohász-kovács mestereinek szakértelmét mára átszőtte a tudomány és a technológia, gyárainkban - ahol 80-20 % a fizikai és a szellemi dolgozók aránya - még mindig kimondottan fontos a kiváló szakmunkás szakemberek tudása.” – mondta el az igazgató, aki szerint az acélipar kimondottan jó lehetőség kínál egy szakmunkás vagy akár szakmával nem rendelkező fiatalnak is. „Sajnos hazánkban jelenleg nincs – vagy csupán elvétve – acélipari szakmunkás képzés. Éppen ezért, ha valaki bármilyen szakmunkás iskolát végez, az acélgyárban megkapja a szükséges továbbképzést, vagyis nem csupán biztos megélhetést, de egy új szakmát is kaphat a jelentkező.”–mondta el a Dr. Móger Róbert.