Izlandon 2012 óta folytatnak fúrásokat: 450 méter mélységben a Hengill vulkánhoz közeli porlékony kőrétegekben vizsgálják, miként viselkedett az odajuttatott széndioxid. A megszilárdult lávarétegekben vájkálnak a University of Iceland kutatói. A legújabb fúrások azt mutatják, hogy a korábban lejuttatott üvegházgáz kölcsönhatásra lépett a bazaltrétegekkel és kalcittá vált, írta a The New York Times.
Ez a kristályszerű ásvány fehér színű és ha valóban igaz, hogy a föld mélyéről előhúzott minták egyes darabjai részben CO2-ből jöttek létre, akkor remény van rá, hogy új módszert találtak légszennyezésünk eltemetésére.
A carbon capture (CC, azaz karbonelnyelés) módszere már ismeretes, ennek lényege, hogy a kiürült mély földgáz-üregekbe préselik a gyárkémények füstjéből a szennyező atomokat. A módszer széles körben történő elterjedését azonban hátráltatja túlzottan költséges és energiaigényes volta. Az eljárás során ugyanis olyan nagy nyomással préselik össze a széndioxidot, hogy az folyadékként viselkedik, így fecskendezik be a kőrétegek közé.
Ezért mindössze tucatnyi nagyméretű karbonelnyelő projekt van folyamatban világszerte, melyek összesen évi 30 millió tonna üvegházgázt nyelnek el, derült ki a Global CCS Insitute adataiból. Ezek közül is csak egy található erőmű mellett (a kanadai Saskatchewan területén). A technológia egyszerűen nem gazdaságos.
(képek: freeimages.com, wikipedia)
Állampolgári tiltakozások is övezik a módszert. Szakemberek elismerik, hogy bár vastag kőrétegek alá juttatják a széndioxidot, a gáz az apró repedéseken mégis utat találhat magának a felszín felé. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy földrengésnél nagyobb repedések keletkezhetnek, amiken keresztül sebesen szivároghat ki a gáz.
Az izlandi projekt abban tér el a hagyományos karbon elnyelési technológiától, hogy itt vizet is használnak a mélységekbe fecskendezés során, mert a karbonált víz, mint savas közeg megbontja a kőzetet, kalcium és más anyagok szabadulnak fel, amik kölcsönhatásba lépnek a CO2-ből azzal a bizonyos C-vel meg az O-val. A kutatók arra számítottak, hogy a kémiai reakció hosszút időt fog igénybe venni. De a legújabb minták arra engednek következtetni, hogy erről szó sincs. Alig másfél évtized alatt végbement a folyamat. (Az első fecskendezéseket 2000 táján végezték Izlandon.)
Igaz, Izland is azért lett a kísérlet otthona, mert mély talaja vulkanikus bazaltból áll, ami felgyorsítja ezt a kristályosodást. A bazalt erősen reakcióképes kőzetfajta, másutt a kölcsönhatás jóval lassabban menne végbe. De a gyorsaság felülmúlta a szakemberek várakozásait.
Egy süllyedő pumpa, amit egy ilyen fecskendező kút mélyére helyeztek, kétszer is elromlott. Amikor felhúzták, hogy megszereljék, mészpát, vagyis kalcit díszelget rajta. A tudósok ezt bizonyítéknak tekintik a folyamat sikerére vonatkozóan. Mégis a felhozott minták alapos laboratóriumi vizsgálata után mondhatják csak ki, hogy új eszközt kaptunk a klímaváltozás elleni küzdelemben, a -még nehezen magyarítható- geoengineering segítségével.
