Túl olcsó a szén – nem hat a zöld energiapolitika

Az Európai Unió 2020-ra azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, 20 százalékkal növeli a megújuló energiahordozók arányát az energiatermelésben, és a hatékonyság fokozásával 20 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást. Nyolc évvel a kitűzött határidő előtt még mindig kérdéses e célok elérése. A széntüzeléses erőművek ugyanis továbbra is gazdaságosan működnek, sőt profitot is termelnek. Így nem igazán áll érdekében a piaci szereplőknek, hogy váltsanak.

2012. május 31.

Klímablog

Az EU összkibocsátása tavaly 17 százalékkal esett vissza a korábbi évhez képest. Ám csak az energiahatékonysági célkitűzés tekintetében halad jó tempóban az Unió. 2012 eleje óta Németországban például 30 százalékkal nőtt a széntüzeléses erőművek által előállított villamos-energia profitrátája, állítja a Reuters. Ami jelenleg 9 eurót jelent megawattperóránként (a földgáz-alapú energiatermelés sem produkál ilyen nyereséget). Ez semmiképpen sem kedvez az emisszió-csökkentésnek.

Fuldoklunk a füstben

A szénkereskedelem szezonális, tavasszal és nyáron visszaesik a forgalom, de idén ez nem következett be. A szén tonnánkénti ára 120 dollárról 86-88 dolláros szintre esett, s az erőművek nem restek kihasználni ezt a piaci előnyt. Szénnel működnek, nem földgázzal.

A Reuters kalkulációja szerint a fosszilis iparág költségoldalát nehezítő kibocsátási kvóták árfolyamának 30 euróra kellene emelkednie (a jelenlegi 7 euróról), hogy az kedvezőbb lehetőséggé tegye a megújulókat, és e zöld energiák felé terelje a tőkét. A piaci szereplők e nélkül nem érzik kényszerítve magukat arra, hogy legalább földgázra, vagy akár megújuló energiákra váltsanak.

Széntérkép

Angliában túl magasak a gázárak, ezért maximális kapacitással működnek a széntüzelésű erőművek. A széntartalék 12 millió tonna.
Németországban idén folyamatosan nőtt a széntüzeléses energiatermelés, 53 százalékról 68 százalékra emelkedett aránya a nem megújuló (fosszilis és nukleáris) energiamixben, állítja a lipcsei European Energy Exchange (EEX).
Az Egyesült Államokban a villamosenergia-előállítás csaknem felét szénből fedezik. A kibányászott szénkészletek 90 százalékát áram-előállításra fordítják. Az országban 600 széntüzelésű erőmű működik, melyek az ország ÜHG-emissziójának harmadát adják.
Dan W. Reicher, a Google vezetője 2030-ig szóló stratégiát dolgozott ki a szénalapú energiatermelés kiiktatására az USA számára. A gyarapodó lakosság növekvő energiaigényéből eredő új erőművek létesítését az energiahatékonyság növelésével védenék ki. A meglévő létesítményeket pedig fokozatosan állítanák át megújuló energiahordozókra. A fosszilis energia-mentes jövőterv kritikusai szerint illuzórikus célokat fogalmazott meg Reicher és csapata, mert ez csak akkor lenne lehetséges, ha a szélkerekeket állandóan hajtaná a szél. A szélenergia azonban időszakos és dekoncentrált. Németországgal ellentétben, ahol a következő évtizedben bezárják az atomerőműveket, az amerikai stratégia nukleáris energiára is hagyatkozna.

Megszavazták a bánya-adót

Brüsszel máig szubvencionálja a szénbányaipart, s úgy látszik, az EU-n kívül is érvényesíti érdekeit a fosszilis iparág: legutóbb az ausztrál kormány dőlt be a nyomásnak, és kedvezőbb feltételeket szabott ki a szénbánya-adóra.

Eredetileg 50 millió ausztrál dolláros forgalmon felül adóztatták volna meg a vállalatokat, de az alsó limitet kitolták 70 millióra, így az ágazat kisebb szereplői mentesülnek az adófizetési teher alól, mely profitjuk 30 százalékát vonja el közcélokra. A módosítás miatt 20 millió dollárnyi bevételtől esik el az állam. Ám így is két év alatt 7,7 milliárd dollár bevételre tenne szert a helyi államkincstár. Az ausztrál Parlament felső házának még szavaznia kell a törvényről, mielőtt életbe lép.