A dokumentum végkövetkeztetése szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékot meghaladó mérséklésére mindegyik tagállam esetében nagy pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel járna, ideértve a kormányok éves bevételének 7 milliárd eurós növekedését, köszönhetően a felélénkülő európai kibocsátás-kereskedelmi piacnak. (Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság döntése ellen, melynek értelmében 2013 után csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátási kvóták számát.) A dokumentum emellett egy sor lehetőséget is javasol a tiszta energiába történő befektetések felgyorsítására és megkönnyítésére Közép- és Kelet Európában.
A Bizottság dokumentuma három lehetséges utat vázol fel Európa kibocsátás-csökkentési céljának 20-ról 30százalékra való emelésére, miközben a jelenleg gyengélkedő kibocsátás-kereskedelmi piacot is felserkentené. A dokumentum emellett egy sor lehetőséget javasol a tiszta energiába történő befektetések felgyorsítására és megkönnyítésére Közép- és Kelet-Európában. A Greenpeace üdvözli ezeket a javaslatokat, mivel úgy véli, ezek valóban alkalmasak rá, hogy a zöld befektetések nagymértékű megugrásához vezessenek. A Bizottság dokumentuma hasonló eredményekre jutott, mint a Greenpeace által tavaly januárban bemutatott Ecofys elemzés, amely ugyanígy a magasabb klímavédelmi cél gazdasági hatásait vizsgálta. Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse szerint: "Az elmúlt év során ismét Európa-szerte jelentős árvizeket, futótüzeket és egyéb szélsőséges időjárási jelenségeket tapasztalhattunk meg, amely életekbe és euró milliárdokba került a kontinensnek. Európa és hazánk nem késlekedhet tovább!Komoly lépéseket kell tenniük a klímavédelem területén, amíg még nem túl késő. A Bizottság dokumentuma a kulcsot adja ahhoz, hogy hogyan valósítható ez meg, miközben még a gazdaság is bővülhet." (A világ legnagyobb multicégei közös nyilatkozatban álltak ki a zöld célok mellett.)
A civil szervezetek (Climate Action Network Europe, a WWF és a Greenpeace) szerint az elmúlt években a kibocsátási egységek nagyvonalú szétosztása és a gazdasági visszaesés miatti alacsonyabb mértékű ipari termelés az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (ETS) rekord mértékű alacsony árakat eredményezett. A bőséggel rendelkezésre álló ETS egységek miatt a cégek külön erőfeszítés nélkül képesek megfelelni a kibocsátás-csökkentési kötelezettségeiknek. Az Európai Bizottság munkadokumentuma figyelmeztet: az alacsony kvótaárak megnövelték annak a kockázatát, hogy Európa magas szén-dioxid-kibocsátású beruházások - például pazarló erőművek és ipari létesítmények - mellett köteleződik el hosszú távra. (Az emberi szén-dioxid-kibocsátás miatt később köszönt be a következő jégkorszak.)
A Bizottság szerint az uniós országok kétharmada kitűzött céljait túl fogja teljesíteni, figyelembe véve a jelenlegi és tervezett intézkedéseket. A döntés által érintett ágazatokban, például az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban rejlő alacsony költségű kibocsátás-csökkentési lehetőségek így lehet, hogy kiaknázatlanok maradnak.
Segítség az alacsonyabb jövedelmű országoknak
A Bizottság három gazdasági modellt (a PRIMES, a GAINS és a CAPRI modelleket) használva mérte fel az EU-s szén-dioxid-piac megerősítésének és az egyes tagországok ETS-en kívüli további (például az energiarendszerek költségeit, az üzemanyagköltségeket, a levegőszennyezés korlátozását és az egészségügyet érintő) intézkedéseinek gazdasági hatásait. Arra a következtetésre jutott, hogy a 2020-as kibocsátások 20 százalékot meghaladó mérséklését szolgáló befektetések nagyobb erőfeszítéseket igényelnek az alacsonyabb jövedelmű országok esetében, különösen Közép- és Kelet Európában. Ezek az országok ugyanakkor megfelelő ellentételezést kapnának a Bizottság által javasolt három pénzügyi eszköznek köszönhetően:
1. A Bizottság azt javasolja, hogy a magasabb célok kitűzését követően csak a magas jövedelmű országok csökkentsék az árverezésre kerülő ETS egységeik mennyiségét. Ez felhajtja a kibocsátási egységek árát, és 1,9 milliárd euróval nagyobb bevételt eredményezne a kormányzati árverésekből a magas jövedelmű országok, illetve 5,4 milliárd euróval többet az alacsony jövedelmű tagországok esetében 2020-ig.
2. Az ETS-en kívüli ágazatokra vonatkozóan a Bizottság a kibocsátási egységek tagállamok közötti kereskedelmének engedélyezését javasolja. Mivel a közép- és kelet-európai országok máris túlteljesítették a rájuk kiszabott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket, további forrásokhoz juthatnának azáltal, ha eladják a felesleges kibocsátás-csökkentési egységeiket más országoknak.
3. A Bizottság továbbá 13,7 milliárd eurónyi befektetési támogatás biztosítását helyezi kilátásba az uniós kohéziós politika keretében a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan Közép- és Kelet-Európa éghajlatvédelmi és energetikai intézkedései számára.
Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy e három mechanizmus együttesen gyakorlatilag nullára (a GDP 0,02 százalékra) csökkenthetné Közép- és Kelet-Európa fokozott éghajlatvédelmi lépéseinek költségeit, ugyanakkor maximalizálná a befektetések, a foglalkoztatás, a tiszta levegő és az egészségügyi hasznok társadalmi és gazdasági előnyeit.
Mindenki jól járna
A 20 százalékos célkitűzés megemelése minden ország számára nagy előnyökkel járna. A 30 százalékos cél azt jelentené, hogy 2016 és 2020 között az országok fosszilis energiahordozókra fordított költségei évente 31,3 milliárd euróval csökkennének (konzervatív 88 dolláros hordónkénti olajárral számolva 2020-ra). A megemelt célkitűzés miatt szükségessé váló befektetéseket pedig ellensúlyoznák az üzemanyagköltségek terén jelentkező megtakarítások. Európa ezáltal az üzemanyagárak ingadozásainak jobban ellenálló gazdaságot alakítana ki. A Bizottság becslése szerint a levegőszennyezés korlátozásának költsége évi 3,6 milliárd euróval mérséklődne, az egészségügyi haszon pedig évi 3,3-7,6 milliárd eurónak felelne meg.
