A szél- és napenergia pillanatnyilag az amerikai áramellátásnak mindössze 3 százalékát teszi ki. A John Kerry és Joseph Lieberman által benyújtott American Energy Power nevű törvényjavaslat 5 milliárd dollárra emelné a "tiszta energiákat" szorgalmazó adókedvezmény összértékét.

Az olajimport-függőség vége?

A törvény 2030-ra az olajbehozatal 40 százalékos csökkentését irányozza elő, amit elsősorban az autó(motoro)k üzemanyag-hatékonyságának fokozásával érnének el. Továbbá 54 milliárd dollárnyi kölcsönt nyújtanának a vállalatoknak új nukleáris erőművek építésére, hogy az atomreaktorok nagy részben kiváltsák a széntüzelésű erőműveket.

A legradikálisabb "energia-zöldítést" eddig Kalifornia iktatta törvénybe, ahol 2010 végére a közművállalatoknak energiatermelésük 20 százalékát kell megújuló forrásokból előteremteniük, 2020-ra pedig 33 százalékot. Az úgynevezett DOE-jelentés, amelyet a Nemzeti Fenntartható Energia Laboratórium (NREL) rendelt meg, (állítólag kidolgozói számára is) meglepő módon arra a következtetésre jutott, hogy három 3 év alatt hatalmas befektetések híján is jelentősen növelhető a szél- és napenergia aránya az ország nyugati felén: a megújuló források 27 százalékosa arány érhető el, ami az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás 25-45 százalékos visszaesésével járna.

A Reuters beszámolója szerint e csökkentésnek olyan hatása van, mintha 22-36 millióval kevesebb autó pufogna magából CO2-t. (Egy 2003-as adat szerint 204 millió amerikai tulajdonú jármű fut az ország útjain.)

A törvénytervezet értelmében 7 milliárd dollárt költenek majd az autópályák és a tömegközlekedés javítására (miután Amerika több nagyvárosában az 1940-es, 50-es években megszüntették a villamoshálózatot). Kormányzati támogatásokat fordítanak majd az elektromos autók és akkumulátorainak fejlesztésére is.

Bár a mezőgazdasági termelés szintén "prominens" szennyező a gyomirtószerek káros hatása és a gépesített termesztés/öntözés/aratás nagy olajigénye miatt, az agráriumot mégsem veszik egy kalap alá a nagy kibocsátókkal: kibocsátási megszorításokat nem szabnak ki az agrár-vállalatokra és a gazdákra. Egy program azonban támogatni fogja azokat, akik agrártevékenységükben "zöldülnek".

Olajipari megszorítások

A közműipart, a közlekedési szektort és a gyárakat CO2-kibocsátási korlátozások sújtják majd. De az olajipar nem vehet részt az emissziós kvóta-kereskedelemben. Az amerikai olajkitermelőknek és olajfinomítóknak olyan engedélyeket kell venniük, amelyek árát aukciókon alakítják majd ki - ezt a módszert először a közmű-cégeknél vezetik be, majd 2016-ban a nehézipari szereplőkre is kiterjesztik.

A törvénytervezet eredetileg engedélyezte a tengeri olajkitermelést az Atlanti-óceánon, de a Mexikói-öbölben történt (és hetek óta zajló) természeti katasztrófa ténye minden valószínűséggel az idevágó passzusok módosítására sarkallja majd a politikusokat. A javaslat az USA egyes államainak kezébe adja azt a jogot, hogy a parttól 120 kilométeren belüli vízterületen betilthassák az olajkitermelést. A működő, engedélyezett kitermelésből viszont 37,5 százalékos részesedésre jogosultak az államok.

A tervezet korábbi változatai nagyobb hangsúlyt fektettek a megújuló energiák fellendítésére. Mind a nukleáris energiának, mind a tengeri olajiparnak kedvező kitételeket kompromisszumosan -úgymond megalkuvó módon- foglalták bele az új verzióba, hogy az olajban gazdagabb államok képviselői, az olajipar által lekenyerezett republikánus politikusok is támogassák a törvényt, s ezzel a demokraták voksokat nyerjenek a fő cél elfogadtatásához: az pedig nem más, mint a klímaváltozás megállítása, a légkör védelme az emisszió-csökkentésen keresztül.