Az egyes szélsőséges időjárási jelenségekről természetesen lehetetlen teljes bizonysággal megmondani, hogy az éghajlatváltozás áll-e mögöttük. Ám Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse emlékezetett: a tudósok túlnyomó többsége szerint az éghajlat emberi tevékenység okozta változása már nem kérdés, valamint az is teljes biztossággal jelenthető ki, hogy az éghajlatváltozás elsősorban az extrém szélsőségek gyakoribbá válását jelenti.

Minden idők legnagyobb magyar esőzése

Magyarországon amióta csak léteznek meteorológiai mérések, még nem hullott olyan rövid idő alatt akkora mennyiségű csapadék, mint az elmúlt hónapban. Az elmúlt hetek tragikus eseményei megmutatták, mennyire ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, és hogy mennyire sérülékeny a társadalmunk.

A klímaváltozás ellen nem nagy szavakkal kell tenni, hanem gyors, konkrét és bátor lépésekkel. A klímaváltozás elleni legfontosabb lépés a CO2 kibocsátásunk  csökkentése. Nyyilvánvalóvá vált, hogy a felelős politikus nem gondolkodhat újabb szénerőművek nyitásáról, nem tervezhet több fosszilis energiaforrással, annál is inkább, mert ezek az energiaforrások kifogyóban vannak a világban. A megújulók viszont mindig rendelkezésre fognak állni, ezért el kell hárítani a terjedésük előtt álló akadályokat. A megújulók használata mellett pedig jelentősen javítanunk kell az uniós viszonylatban legrosszabbak közé tartozó energiahatékonysági mutatóinkon.

A következő lépésnek a Greenpeace azt látja, hogy olyan, az Európai Bizottságnak leadandó Nemzeti Cselekvési Terv szülessen a megújulókról, amely a meglehetősen alacsony, kötelező 2020-as 13 százalékon túlmutat. Ennek megvitatására még néhány napunk  van, miután egy különálló és ambiciózus megújuló energia törvényt kell létrehozni Magyarországon is. Ezért a Greenpeace  jelenleg is aláírásokat gyűjt, miközben aktivistái országszerte jelen vannak a gátakon.