Az elektromos járművek átalakítják az autóipart

Az autógyárak többsége manapság stratégiai dilemmákkal szembesül: meg kell hozniuk azokat a döntéseket, melyek 10-15 éves távon is befolyásolják, a technológiai fejlődés melyik irányába mennek.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

"Az elektromos autó alapjaiban forgatja fel iparágunkat, de nincs választásunk, sem környezetvédelmi okokból, sem pedig a piaci versenykényszer miatt", mondta az Opel vezére, Nick Reilly. Hasonlóképp vélekedett tavaly decemberben Robert A. Lutz, a General Motors alelnöke: az autóipar többé nem engedheti meg magának, hogy a közlekedés üzemanyagigényének 98 százalékát olajból szerezze be - vagyis egy véges készletből, amely fokozatosan fogy. A földgázzal hajtott kocsik ugyan 30 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsátanak ki, mint a hagyományos járművek, de ennél zöldebb megoldások szükségesek.

Fogynak az autógyártók
Az autókereskedők után az autóipart is elérte a recesszió. Az év első felében majdnem annyi autóipari beszállító ellen indult csődeljárás (hét cégnél), mint tavaly egész évben (kilencnél), derült ki az Opten információs szolgáltató összegzéséből. Az öncsőd körkép sem szívderítőbb: tavaly hét céget szüntetett meg saját tulajdonosa, idén június végéig pedig már ötöt. Bár kevés e szektorban a céges entitás, mégis nagy termelőerejű ágazattal állunk szemben: 2008-as összes árbevétele 3500 milliárd forint volt.
Az ágazatban foglalkoztatottak összlétszáma azonban stabilizálódott: az elmúlt 12 hónapban 50 ezer ember körül mozgott. A nagy visszaesés 2009 januárja és júniusa között következett be, amikor 15,3 százalékkal csökkent az ágazatban dolgozók száma.

Akut akku-probléma

A belső égésű motorral rendelkező autók általában 500 kilométerre képesek elvinni utasaikat, az elektromos autók azonban ennél hamarabb lemerülnek. A Volkswagen "villanytaxija" 300 kilométert bír, a Tesla (leendő) Model S-je 420 kilométert bírna (lásd az alsó keretes anyagot). Állítólag létezik olyan prototípus, amely képes konkurálni a benzines járművek hatótávolságaival, de ezek a modellek még évekig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Ennek oka a magas árszint, véli a Boston Consulting Group (BCG).

Az elektromos meghajtás nagy problémája az akkumulátorok tömege. Egy akku 250-300 kilogrammot nyom (a BMW például a karosszéria könnyűvé tételével próbálja ezt ellensúlyozni). A BCG tanulmánya szerint 2020-ig az akkumulátor továbbra is 8-10 ezer dollárt (mintegy 1,8-2,5 millió forintot) jelent majd az elektromos autók vételárában.  Támogatások, adókedvezmények, illetve más állami beavatkozások híján a piac nem tud a szükséges tempóban fejlődni, ismertette az elemzés főbb állításait az MTI.

A kizárólag elektromos meghajtású autókat Nick Reilly csak városi használatra tartja alkalmasnak. Kedvezőbben vélekedtek a BCG szakértői az üzemanyagcellás és a villanymotoros hajtású járművek jövőjéről. E két technológia eladásai 2020-ra 26 százalékot hasítanak majd ki a vadonatúj autók piacából, vagyis évente 14 milliót adnak el belőlük akkortájt. A lítium-ion akkumulátorok világpiaca addigra megháromszorozódik és eléri az évi 25 milliárd dollárt.

Országos szintű kísérlet: Dánia és Izrael

A világ egyik leginkább környezettudatos szemléletű országa, Dánia nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy átalakítja áramszolgáltató hálózatát egy többségében elektromos autókból áll gépkocsiállomány ellátására (jelenleg alig 500 ilyen jármű furikázik az utakon), s ezeket a kocsikat csakis megújuló energiaforrásból tölti fel. Az autók működéséhez szükséges áramot a Dong Energy szélenergiával kívánja előteremteni, amely már most 20 százalékkal részesedik az összenergia-hálózatban, jóval megelőzve az EU által 2020-ra előírt 20 százalékos megújuló energia-részarányt.

A dán energiaszolgáltató a Szilikon-völgyben lévő Better Place céggel együtt 100 millió dollárt költ az elektromos töltőállomások kiépítésére. A kormány 40 000 dollárnyi adókedvezmény-csomagot biztosít az elektromos autókat vásárlóknak - továbbá ingyenes parkolást Koppenhága belvárosában. A projektben Izrael is partner, hiszen a Better Place alapítója az izraeli Shai Agassi, aki hazájában szintén ki akarja építeni az elektromos autók működtetéséhez szükséges hálózatot (egy állomás megépítésére egymillió dollár is rámehet). Az állomás robotkarja a hírek szerint hamarabb kicseréli az autó akkumulátorát, mint ahány percbe a tankolás telik.

Az akkumulátor feltöltése 5 órába telik és Dániában -ahogy a világon mindenütt- azt szorgalmazzák, hogy az autótulajdonosok esténként töltsék fel, nehogy a túlzott fogyasztás áramkimaradásokat okozzon napközben. Többen azt látják a Better Place-projekt gyenge pontjának, hogy az elektromos autók tulajdonosai a járművet magát veszik meg, ám az akkumulátor nem száll át a tulajdonukba, azt a cégtől kapják, és a megtett kilométerekre bizonyos összeget fizetnek. A bökkenő az, hogy az autógyárak ezt a megoldást nem favorizálják, eddig kizárólag a Renault Nissan csatlakozott a kezdeményezéshez.

Termékpaletta: a holnap autócsodái

  • A Daimler kísérleti projekteket végez elektromos hajtású B-osztályú modellekkel, melyek -úttörő módon- üzemanyagcellás technológiával vannak kiegészítve.
  • A kétszemélyes elektromos kupé, a Smart Fortwo második generációja 115 kilométert halad egy feltöltéssel. Az átlagosnál hosszabb a feltölési idő: 8 óra.
  • Az 1999 óta piacon lévő Honda Insight második generációja tavaly jelent meg. Az ötajtós hibridautó elektromos módozaton is működik.

2010-től kapható:

  • A Prologue Hybrid4-et eddig csak tesztelésre használták. A HDi motor és a villanymotor váltakozó működtetése mindig a pillanatnyi haladási viszonyoktól függ.
  • Az első hibridautó, amely tömegtermelésre került (először Japánban, 1997-ben), a Toyota Prius volt. Európában 139 000 darabot adtak el belőle 2000 óta. Új modelljében a klímát napenergia hajtja. Egy tankkal -a cég állítása szerint- nem kevesebb, mint 1145 kilométert képes megtenni.
  • Az elektromos meghajtású Peugeot Iont és a szerkezet-azonos Citroen C-Zero-t az év végétől árulják Európában - mindkettő a Japánban már kapható Mitsubishi Imiev európai verziója. Vagyis három márkanév alatt ugyanaz a szerkezet fut. Négyüléses, otthon feltölthető, 160 kilométeres hatótávú autó, végsebessége 130 km/óra. Ára: 47 580 dollár (10,6 millió forint).
  • A General Motors nem döntött radikális fejlesztés mellett. Először egy viszonylag kisebb, az akkumulátorok feltöltését szükség esetén elvégző, belsőégésű motorral is rendelkező elektromos autót tervez piacra dobni. A Chevrolet Volt már ezt a megoldást tartalmazza és idén kerül boltokba. Az akku 24 kilométert bír.
  • A Nissan is idén jelentkezik első elektromos autójával.
  • A hidrogéncellás autók gyártásában már jártas Daimler az elektromos eSmart második generációját teszteli, melyet franciaországi üzemében gyárt a német vállalat. A modell 2012-től lesz elérhető a piacon nagy példányszámban, de a cég képviselői azt nyilatkozták, hogy idén 1000 darabot már kibocsátanak lízingelésre. Az akku 115 kilométert bír majd egy feltöltéssel, vagyis városi használatra lesz a legalkalmasabb.
  • A BMW Mini elektromos változata, a Mini E háromajtós, 240 kilométer megtételére képes és maximális sebessége 95 km/óra. Az akkut 3 óra alatt lehet feltölteni.

2011-től kapható:

  • Az ötajtós, négy üléses Opel Ampera a Chevrolet Volt európai megfelelője, 60 kilométert képes villanyautóként emissziómentesen megtenni, mielőtt bekapcsol a belső égésű motorja, hogy áramot termeljen: azzal 500 kilométerig bírja. Az akkut otthoni konnektorban is fel lehet tölteni.

2012-től kapható:

  • Az Audi az E-tron elektromos sportkocsival áll elő. Az anyavállalat, a Volkswagen 2013-ra jelezte, hogy bemutatja az E-Golfot.
  • A Mercedes-Benz S400 hibrid szedán lítiumion-akkumulátorral működik, végsebessége 250 km/óra. Elektromos verzióját októberben kezdik gyártani Németországban. Első menetben 500 példányt készítenek, melyeket a cég ügyfelei kapják meg tesztelés céljából.
  • Részecskeszűrős dízelmotorból a PSA Peugeot Citroen állítja elő a legtöbbet a világon. Az emisszió csökkentés érdekében a -dízelmotort különösen kedvelő európai piacokon- jövő tavasszal vezeti be a cég az első dízel-elektromos hibrid hajtáslánccal ellátott modelljeit.

2013-tól kapható:

  • A BMW teljes mértékben elektromos meghajtású autó kifejlesztésén dolgozik: a Megacity Vehicle-be saját fejlesztésű elektromos hajtás-láncot építenek be, s azt egy új karosszéria-építési eljárás révén szénszálas anyagú, könnyűszerkezetes karosszériával fedik le.
  • A Daimler kínai partnerével, a BYD autó- és akkumulátorgyárral közösen fejleszt elektromos modellt.
  • A Volkswagen szintén Kínában fejlesztette ki a Lavida elektromos verzióját. Másik terméke, a Milano Taxi névre hallgató "villanytaxi" 300 kilométert tud megtenni.
  • A Ford két év múlva öt autótípusából háromban honosít meg hibrid-megoldást, kettőben elektromos meghajtást. Utóbbit először az áruszállító járműveire terjeszti ki, mivel az Európai Unió szorgalmazza az elektromos teherszállítást. A Transit Connect hatótávolsága 130 kilométer lesz és hálózati kábelről is feltölthető 6-8 óra alatt.
  • A Porsche 918 Spyder a vállalat hibrid-sportkocsija és most nyáron került a gyártósorra. 25 kilométert képes villanymeghajtással megtenni és 124 kilométert egy teli tankkal. Árát 65 000 dollár körül tervezi a vállalat, ami 146 millió forint!
Bajlódik a Tesla
A Toyota a Teslát választotta partneréül elektromos autók fejlesztésére és 50 millió dollárt fektetett a cégbe, mely több éven át az alapító Elon Musk saját befektetéséből működött. A vállalat idén végre tőzsdére ment, hogy grandiózus terveihez tőkéhez jusson. A részvénykibocsátás 226 millió dollárt eredményezett a cégnek – annak ellenére, hogy a Tesla 2009-ben 55,7 millió dolláros veszteséget könyvelt el, azt is mindössze 111,9 milliós forgalomból!
A borsos árú, 57 400 dollárba kerülő (12,9 millió forintba) Model S még nincs készen. Amin az sem segít, hogy Amerikában adókedvezményekkel együtt "csak” 49 000 dollárba kerül, az üzemanyagmegtakarítást is hozzávéve pedig ”csekély” 35 000-be. A tervek szerint 2012-ben piacra kerülő autó gyártása még meg sem kezdődött – ez lehet az oka, hogy a részvénykibocsátás óta az árfolyam harmadával esett. Ráadásul a Tesla aktuális modellje, a 2008 óta megvásárolható Roadster értékesítését jövőre leállítja, és csak akkor tesz szert ismét bevételre, ha a Model S piacra kerül. A vállalat meghajtó berendezések beszállítója a Daimler-Mercedesnél és a Toyotánál. Musk állítása szerint ebből nyereséges lehetne, ha nem ölne annyi pénzt a Model S megalkotásába.

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo