A munka törvénykönyve szerint kötelező egybefüggően 14 nap szabadságot kiadni a munkavállaló részére. Erre a karácsonyi szünet az utolsó lehetőség. De mikor és hogy lehet ettől eltérni?

Megszavazták a kormánypártok kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. Csak a 200 négyzetméternél kisebb boltok lehetnek nyitva.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt. Ennek jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kiadta a 2015. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseinek az irányelveit. A munkaügyi ellenőrzések kellemetlen meglepetést okozhatnak azon vállalkozások számára, akik nem készülnek fel előre.

Mától szigorodnak az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai, mert az átmeneti időszakot követően hatályba lép a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet.

Minden év végéhez közeledve általában „napirendre” kerül néhány, tipikusan ehhez az időszakhoz kapcsolódó munkaügyi feladat. Írásunkban – a teljesség igénye nélkül – e teendők ellátásához kívánunk munkajogi segítséget nyújtani.

Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni dolgozója? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Íme a legfontosabb tudnivalók.

2014. december 13-án hatályba lép a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 számú EU-rendelet. A szabályozás még a precíz uniós keretek között is roppant szigorú, a jelölésben még a betűméretben sem szabad eltérni.

Mikor nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe a munkabérrel nem díjazott időszaka a dolgozónak? Mi a szabály, ha a munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatónak róható fel? Összefoglaltuk a lényeget.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. A plázaépítéseket is újraszabályozták.

A márciusban hatályba lépett új Ptk. egyik fontos újítása a bizalmi vagyonkezelő (BVK) intézményének bevezetése a hazai jogba. A bizalmi vagyonkezelés nyugaton széles körben ismert és elterjedt. Magyarországon viszont, ahol a piacgazdasági keretek jóval később alakultak ki, mostanában válik aktuális problémává a jelentős értékű cégvagyonok generációk közötti átadása. A BVK többek között ebben az esetben is védelmet jelent a vagyonnak és a kedvezményezetteknek.

Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve? Szakértőnk segít!

Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

A munkajogban a kártérítési felelősség szigorúan szabályozott és – a munkavállaló kártérítési felelősségét illetően – erősen korlátozott. Ám vannak olyan esetek, amikor a jog nem köti meg a munkáltató kezét.

Az Európai Bizottság új irányelv elfogadására tett javaslatot az üzleti adatok védelme körében, így a jelenlegi tagállamonként eltérő szabályozást egy egységesebb védelem válthatná fel az Európai Unióban.

A végrehajtás segítségével optimális esetben akár három hét alatt a pénzéhez juthat a vállalkozás. Érdemes hát szükség esetén élni ezzel az eszközzel. De hogyan?

Pár éve egy brit bíróság LinkedIn kapcsolatainak átadására kötelezett egy munkavállalót - vagyis azok a döntés szerint a munkáltató tulajdonát képezik. De mi a helyzet itthon?

Jelentősen csökkentették a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében.

Az Ausztriában megtelepedett magyar vállalkozások zöme inkább a szolgáltató-szektorban van jelen, mint az iparban. E jelenség leginkább a hazainál jóval drágább munkaerővel magyarázható, mely az osztrák piacra helyben gyártó cégek számára jelentősen megdrágítaná a termékek előállítását. Kereslet ennek ellenére lenne exportképes termékeket kínáló, az osztrák piaci sajátosságokat ismerő és felismerő cégekre. Volner-Szenci Ildikó, a bécsi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja Ausztria üzleti környezeti specialitásairól és a kkv-k számára adódó osztrák piaci lehetőségekről beszélt a Piac & Profit Piacbővítés külföldön címmel tartott konferenciáján.

Az egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás követelésünk érvényesítésére az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás. Ellentmondás hiányában hónapokig tartó bírósági eljárás nélkül, akár három hét alatt jogerős végzéshez juthatunk.

Határozott idejű munkaviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni, próbaidő után csak indoklással lehet felmondani a dolgozónak, próbaidő alatt viszont nem célszerű indokolni a munkaviszony megszüntetését. Mire érdemes még ügyelni?

Időről-időre hallani lehet egyes munkáltatóktól a munkavédelemről szóló törvény olyan értelmezését, hogy a munkavállaló a munkavédelmi oktatás elvégzését megelőzően is dolgozhat, amennyiben azt felügyelet mellett teszi. Vajon mit mond erről a munkavédelemről szóló törvény?

Mire figyeljünk,ha terhelt ingatlant vásárolunk? Mit tehet a NAV, ha a tartozás a régi tulajdonosé, aki közben eladta? Íme a legfontosabb tudnivalók.

Tízből hét munkaadót rajtakaptak valamilyen szabálytalanságon a munkaügyi ellenőrök az idén. Tízből hét szabálytalankodó vállalkozás megússza anyagi retorzió nélkül a büntetést – és egyre kreatívabbak a jogsértések.

Az év vége felé közeledve mind a munkáltató mind a munkavállaló leltározni kezd, mennyi szabadság maradt még az idén kivehető napokból, s mit is kezdhet ezekkel. Átvinni a jövő évre már nemigen lehet a szabadnapokat.

A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek, a GVH pedig azért is bírságolhatott, ha valaki hallgatóként részt vett egy találkozón. Az Alkotmánybíróság döntése azonban felülírta ezt a gyakorlatot.

Sok cégvezető már csak legyint és inkább a homokba dugja a fejét, ha az egyre újabb és újabb adminisztrációs kötelezettségekről hall. A lapunknak nyilatkozó könyvelő szerint még az sem tud minden előírásnak tökéletesen megfelelni, aki akarna.

A projekt elszámolási rendjét rögzítenünk kell a könyvelésünkben, gondoskodnunk kell arról, hogy az elszámolásra benyújtott tételek megfeleljenek az alaki és formai követelményeknek és csak kifizetett tételeket számoltassunk el. Mire kell még figyelni a támogatások elszámolásánál? Összefoglaltuk.

Kering az interneten olyan hirdetés, amely szerint akár 1 forinttal is megoldják nekünk egy kft. alapítását. A hirdetés szerint nem kell tartani az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett 3.000.000 forintos törzstőke minimumtól, mert azt elegendő akár 100 év múlva befizetni. Valóban lehetséges az 1 forintos cégalapítás? Milyen kockázatai lehetnek? Mi a tényleges „ára” az 1 forintos cégalapításnak? Szakértőnk segít!

Bár sokan tudják, hogy egy rossz felmondásból több milliós kára keletkezhet a cégnek, azzal mégis kevesen számolnak, hogy egyre nagyobb divat egészségromlás miatt beperelni a munkáltatót. Elég, ha azt bizonyítja a dolgozó, hogy a munka időtartama alatt romlott a szeme, vagy magasabb lett a vérnyomása.

Az új, november 1-jével életbe lépett Elszámolási törvény számos pontban hozott változást: az egyik újdonság, hogy törvénybe foglalja azt, miszerint a pénzügyi intézmények legkésőbb 2016. április 30-ig nem jogosultak egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre, a kölcsönszerződést csak a törvényben szabályozott elszámolás fogyasztó részére való megküldését követő hatállyal mondhatják fel, illetve a fogyasztóval szembeni hátralékos követelése csak ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé.

A közelmúltban napvilágot látott bejelentés szerint a GVH bírságot szabott ki egy gyaníthatóan versenyjogsértő magatartást tanúsító vállalkozással szemben, bizonyítékok megsemmisítése miatt. Bár ennek előfordulása nem gyakori, de ha mégis megtörténik, annak hatása lehet az eljárás végén hozott érdemi határozatra is.

Jelentősen kibővíti az adótörvények módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.

A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív - ezt is tartalmazza az Országgyűlésnek kedden beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról.

A munkahelyi működést a munkaszerződésen kívül számos egyéb szabály irányítja. A legjelentősebbek ezek közül azok a szabályzatok, amelyeket a munkáltató egyoldalúan alkothat meg. De utólag módosíthatja, vagy akár el is törölheti az általa alkotott szabályozást a munkáltató?

A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire és kire nem vonatkozik? Íme a legfontosabb tudnivalók.

Tudta-e, hogy koraszülött babák esetén az általánostól eltérően alakul a szülési szabadság és ezzel összefüggésben a terhességi-gyermekágyi segély jogosultság szabályozása? Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat a szabályozásban.

A japán előzetes GDP adat „kiverte a biztosítékot”. A harmadik negyedévben a várt 2,2 százalékos növekedéssel szemben 1,6 százalékos csökkenést mértek, ami részben a tavaszi áfaemelésnek köszönhető.

A régi Ptk. ideje alatt az alapítvány létrehozásának egyik alapvető feltétele volt, hogy közérdekű célra jöjjön létre, azaz valakinek a magánjellegű céljait nem szolgálhatta. Az új Polgári Törvénykönyv változtatott ezen a szabályozáson. Vajon milyenek e változások, és mit tesznek lehetővé az alapítvány létrehozásakor?

A munkaadóként jogunk van ellenőrizni, hogyan végzik dolgozóink a munkájukat, de azért vannak korlátok. A levéltitok például itt is szent.

A vállalatok az elmúlt évekhez képest gyakrabban élnek a jogszabály adta lehetőséggel, mely lehetővé teszi az új Ptk.keretein belül is az osztalék egy részének év közbeni kifizetését. Fontos azonban észben tartani az osztalékelőleg kifizetés megváltozott feltételeit!

Manapság már kevés olyan munkakör létezik, amihez nincs szükség internetre. Ahol van, ott ezt az eszközökkel együtt a munkáltatónak kell biztosítania. Hogy mire és hogyan használható a rendszer, azt érdemes szigorúan szabályozni.

Ingatlan értékesítésekor, ha nem egyből kapjuk meg a vételárat, akkor két dolgot tehetünk: függőben tartással bejegyeztetjük a vevő nevére az ingatlant vagy fenntartjuk a tulajdonjogot. Mikor, melyiket válasszuk? Összehasonlítottuk e két jogintézményt.

A régi Ptk. nem tett különbséget a szerződés megszegésével másnak okozott kár és a szerződésen kívüli magatartással okozott kár között a tekintetben, hogy a károkozó miként mentheti ki magát a felelősség alól. Azonban az új Polgári Törvénykönyv e területen is változást hozott.

Olyan munkahelyen, ahol egyidejűleg többféle kockázat is fennáll, a munkáltatónak úgy kell a védőeszközt biztosítania, hogy a munkavállaló az őt érő valamennyi kockázat ellen védve legyen. A védőeszközök biztosítása magában foglalja a meneküléshez és a mentéshez szükséges védőeszközök rendelkezésre állását is.

A Gazdasági Versenyhivatal egyik döntése nyomán újra kell értékelni a céges piackutatások tartalmát és gyakorlatát, annak eldöntésére, hogy azok nem versenykorlátozó hatásúak-e.

A munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja, az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén pedig igénybe veheti a rendőrséget. Mit vizsgál a munkaügyi felügyelő egy ellenőrzés során? Íme a legfontosabb tudnivalók.