Természetesen a munkaviszony megszűnése nem jelenti azt, hogy a munkavállaló magával viheti munkáltatójának teljes adatállományát, üzleti és egyéb titkait. Az üzleti titokra, szerzői jogokra és egyéb titkokra vonatkozó szabályokat a volt dolgozónak külön megállapodás nélkül is tiszteletben kell tartania, ezeket nem használhatja fel.
Azonban magával viheti a tapasztalatait, a munkáltató működésről szerzett ismereteit, és azt, hogy az adott területen már őt is ismerik az ügyfelek, üzlettársak. Önmagában ezekkel is jelentős konkurenciát jelenthet a volt munkáltatónak és veszélyeztetheti gazdasági érdekeit. Márpedig a munkavállaló csak a munkaviszony alatt köteles arra, hogy munkáltatója jogos gazdasági érdekét tiszteletben tartsa. Tehát a munkaviszonyt követően maga is teremhet konkurenciát, ill. el is helyezkedhet ilyen versenytársnál. Ennek kivédésére szolgál a versenytilalmi megállapodás.
A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.
A megállapodás terjedelme
A felek szabadon állapodhatnak meg abban, hogy a versenytilalom mire terjed ki. Ez lehet egy földrajzi terület, illetve bizonyos szakmákat, szakterületeket érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tiltása.
A Munka Törvénykönyve megszabja a megállapodás maximális időtartamát, amely 2 év. Így a munkáltató és a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított 2 évre vonatkozóan korlátozhatják a volt dolgozó versenytevékenységét.
Ellenszolgáltatás
A versenytilalom kikötésére természetesen nem ingyenesen kerül sor. A munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen a munkavállalót ért korlátozás miatt. Az ellenértéknek arányosnak kell lennie a korlátozás mértékével, hiszen az adott esetben jelentősen megnehezítheti a volt dolgozó elhelyezkedését. A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát, ami nem lehet kevesebb, mint a versenytilalmi korlátozással érintett időszakra számított alapbér harmada. (Itt olvashat róla, hogy mi a teendő, ha a megállapodás megszegése miatt munkáltatóként kártérítést követelne.)
Az ellenszolgáltatás kifizetése sokféleképpen történhet. Az ellenérték fizethető egy összegben, vagy részletekben. Nem feltétel, hogy a kifizetés a munkaviszony megszűnésekor vagy azt követően történjen, a munkaviszony alatt is fizethető a versenytilalmi összeg. Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a Kúria legutóbbi döntésében egyértelművé tette, hogy a versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Azaz nem köthető olyan megállapodás, hogy pl. a havi 400.000,-Ft összegű alapbéréből 150.000,-Ft-ot versenytilalmi ellenértékként kap a dolgozó. Az alapbérnek és a versenytilalmi összegnek el kell különülnie egymástól, és utóbbi nem is munkabérként adózik.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
