A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult számviteli törvény. E mellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát – mondta Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője.

Még életbe sem lépett, december végén máris módosították az új Polgári Törvénykönyvet, amely komoly változásokat hoz a magyar jogrendszerben. Változik a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozás, emelkedik a kft.-k törzstőkéjének kötelező minimuma, és módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is március 15-étől. A Piac & Profit konferenciáján szakemberek ismertetik a részleteket.

Módosult a munkahelyi visszaéléseket bejelentő rendszer szabályozása, most már szigorúbban védik a bejelentők adatait, és akár tízmilliós bírsággal is sújthatják a szabályozást megszegő cégeket.

A hazai felnőtt lakosság 14 százaléka tart attól, hogy olyan munkahelyi problémája adódik, melyet jogi úton lehet csak megoldani. Azonban, ha ilyen helyzetbe kerülnének, a megkérdezettek több mint fele fogadna ügyvédet saját védelmében, és 47 százaléka indítana pert.

A gazdálkodók még nem minden esetben alkalmazzák megfelelően a földhasználatot érintő megváltozott szabályokat, nem teszik meg a kötelező nyilatkozatot. Április 30-ig emiatt még nincs szankció, de azután hoppon maradhatnak a termelők.

A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.

A közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó új uniós szabályozás révén az állami, önkormányzati szervek jobb minőségű, olcsóbb szolgáltatásra, árura, munkára köthetnek szerződést. Ezentúl a kis- és közepes méretű vállalatok is könnyebben pályázhatnak, az alvállalkozói szerződésekre pedig szigorúbb előírások vonatkoznak.

Lakóházban és üdülőben kizárólag a háztartásban képződött veszélyes hulladékot és csak a közös helyiségekben lehet gyűjteni – egyebek mellett ezt tartalmazza a hulladéktörvény végrehajtási rendeletének tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.

A márciustól életbe lépő új Ptk-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, kevesebbszer kell taggyűlést tartani és a cégbe történő pótbefizetések körül is lesz némi könnyítés.

Több ponton változott az illetéktörvény január 1-jétől: mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás, szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodószervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.

Megkönnyítheti azoknak a hazai vállalatoknak a dolgát az új Ptk., amelyek külföldi székhelyű banknál szeretnének hitelhez jutni. A hitelező, vagyis a külföldi bank szempontjából nyilvánvalóan elsődleges jelentőségű, hogy mennyire átlátható a hitelbiztosítéki rendszer magyarországi szabályozása, milyen hatékonyan képes lehívni a rendelkezésre álló garanciákat, illetve hogy mekkorák az adminisztratív terhei és költségei. Az új Ptk. pedig komoly változásokat hoz e téren.

Új fogalmak, pontosabb definíciók és bezárt kiskapuk a megváltozott környezetvédelmi termékdíjat szabályozó törvényben. Íme, a legfontosabb változások és a 2014-től élő új lehetőségek!

Aki élelmiszeriparban dolgozik, már most igényeljen nyilvántartási számot, mert jövőre ellehetetlenülhet! 2015-től ugyanis csak olyan vállalkozótól lehet rendelni, aki rendelkezik FELIR azonosítóval.

Magyarországon 2004 óta állíthatnak ki és fogadhatnak be elektronikus számlákat a vállalatok. A tavalyi év elején módosult a hazai jogszabályi környezet egy európai uniós irányelv alapján, amelynek célja az elektronikus számlázás megkönnyítése, illetve terjedésének elősegítése. A piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, a legtöbb szervezet számára továbbra sem egyértelműek a változtatások, illetve az alapvető követelmények és a lehetőségek. Segítünk!

A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolnia a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

A munkaviszony megszüntetésével foglalkozó sorozatunk első részének témája a közös megegyezés és részben a felmondás volt. Ebben a cikkben pedig a Piac & Profit szakértő partnere a felmondással kapcsolatos további kérdéseket tárgyalja.

A magyar gazdaság fojtogató rákfenéje a körbetartozás. Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba. Egyszerűbb lesz ezentúl átvinni a jövő évre a szabadságunkat.

A privát mobileszközök céges környezetben való használatát nem kezelik a hazai vállalkozások, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak ezzel, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben.

Számos, horgászokra vonatkozó változás lép életbe 2014. január 1-jétől. A módosítások érintik többek között az állami horgászjegyeket, a fogási naplókat, de egyes halfajok kifogható méretét és napi kifogható mennyiségét is.

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Az internetes áruházak forgalma az ünnepek előtt ugrásszerűen megnő, ugyanakkor a vásárlásokkal összefüggő kötelezettségekkel, buktatókkal sokan nincsenek tisztában. Érdemes tisztában lenni a szabályokkal – a vásárlás és az eladás terén egyaránt – annak érdekében, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.

Könnyebben juthatnak olcsó forráshoz a jövőben az őstermelők és a családi gazdaságok, mivel a továbbiakban ők is kedvezményezettjei lesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának.

Alig két hónap múlva minden piaci szereplőnek, köztük az energetikai és ipari vállalatok döntő többségének jelenteniük kell az általuk kötött határidős és opciós ügyleteket.

Négy esetben áttolható a tárgyévi megmaradt szabadság, illetve annak meghatározott része a következő évre. A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni. Ha azonban a szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő évben legfeljebb öt munkanap kiadható.

Kevés jogszabályt kísért akkora tiltakozás, mint az új földtörvényt, ami miatt még az egyébként hagyományosan összezáró kormánypárton belül is ellentétek robbantak ki. A most hatályba lépett jogszabály ugyanis teljesen átszabhatja a jelenlegi birtokviszonyokat, miközben a magyar - és az uniós - állampolgárok jelentős részét kizárja a földvásárlók köréből.

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói - munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.

A házi készítésű termékek reneszánszát éljük. Jobb szeretjük a házi lekvárt, a kézzel készült bútort vagy épp kozmetikumot. Szerződéseket írni jogász szakember segítsége nélkül viszont számos veszélyt is rejthet. Szakértőnk segít, hogy mire figyeljünk.

Sok vállalkozás olyan rendelkezik ingatlannal, melyet maga nem használ napi szinten. Szakértőnk szerint az eladás helyett inkább kiadni érdemes ezeket, viszont fontos, hogy védjük magunkat a bérlővel szemben!

A parlament elfogadta az új földtörvénnyel összefüggő rendelkezéseket és átmeneti szabályokat rögzítő törvénycsomagot hétfőn. Az új földtörvény egy része már december 15-én hatályba lép, a most elfogadott jogszabály egyes rendelkezései így egy nappal korábban, december 14-én hatályosulnak.

A jövőre hatályba lépő új Ptk. enyhít a részvénytársaságokra vonatkozó pénzügyi segítségnyújtás tilalmán, elhárítva az adminisztratív akadályt egy tervezett cégfelvásárlás speciális, belső forrásból történő finanszírozása elől.

A cégeknek jelentős többletköltséget, az ügyfeleknek viszont számos előny jelent majd, ha életbe lép a telefonos ügyfélszolgálatokat érintő fogyasztói törvénymódosítás, amely szerint öt percen belül élőhangos bejelentkezésnek kell történnie.

A közbeszerzési törvény július 1-jén hatályba lépett módosításai miatt újabb banánhéjakra is léphetnek az ilyen eljárásokban érdekeltek. Jogi szakértők néhány gyakorlati buktatóra, hiányosságra hívják fel a figyelmet, amelyek közül némelyik már korábban is nehézségeket okozott

A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal. Számos közvetítő milliós bírságok kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.

Számos ponton módosítja a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozást a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. A korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legjelentősebb változás, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz. Emellett módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is.

Több mint 200.000 hazai kft-t érint a 2014. március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv törzstőke emelésével kapcsolatos változása – derül ki a Céginfo.hu által közölt adatokból.

2014. február 12-től a derivatív ügyleteket kötő cégek egy napon belül kötelesek bejelenteni a megkötött ügyletet az Európai Unióban engedéllyel rendelkező adatgyűjtő szervezeteknek. A szigorú formai szabályok szerint elkészítendő jelentés több ezer magyar vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet, amitől legfeljebb banki költségeik számottevő emelkedésével szabadulhatnak meg.

Az Országgyűlés elfogadta a versenytörvény módosítását. Csökken az ügyintézési határidő, egyértelműbb lesz az engedélyezési eljárás a jövőben. A GVH személyes adatokhoz is hozzáférhet majd.

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet.

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

Az outsourcing egyfajta új paradigma a vállalkozások számára, amelynek célja a hatékonyság javítása és a költségek csökkentése. De mi a jogi háttér és hogy néz ki egy ilyen szerződés? Ügyvéd szakértőnk segít!

Manapság elég sűrűn hallhatjuk, hogy érvénytelen, vagy semmis egy szerződés. A Piac&Profit szakértője segít, hogy pontosan mi történik, mit kell tenni, ha egy szerződést a bíróság érvénytelennek minősít.

A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

A zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvényt hétfőn az Országgyűlés. A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

2013. július 1-től jelentős változások léptek életbe a pénzfizetésre vonatkozó szabályok területén. Megváltoztak a fizetési határidőkre vonatkozó szabályok is, melyek több vállalkozás napi működését is befolyásolhatják. Szakértőnk szerint lehet, hogy sajnos csak elviekben. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

Tisztességtelen a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés - mondta ki a Kúria jogegységi tanácsa.

Az irodavásárlás nem könnyű feladat még egy tapasztalt vállalkozónak sem. Célszerű-e forgatókönyvet készíteni az adásvételhez és milyen varázsszavak szerepeljenek az adásvételi szerződésben? Szakértőnk segít megválaszolni ezeket a kérdéseket!

A versenytörvény módosítási tervezete pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára, a szöveg egyebek mellett módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is.