A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

Beolvadás vagy kiválás? Bt-ből Kft? Kinek jó ez? Bárkinek lehet! Előfordulhat, hogy vállalkozásának cégformája korlátozza üzleti terveit, de a változás akár az üzletfelek bizalmát is növelheti. A szervezeti forma változásának praktikus vonatkozásairól szólt a Piac&Profit KKV-Akadémiájának legutóbbi napja.

Az irreálisan olcsó munkaerő igénybevétele egy munkaerő-kölcsönző cégtől komoly kockázatokat hordoz, mivel az alacsony vállalási ár arra is utalhat, hogy a vállalkozás nem fizeti meg a közterheket és az áfát alkalmazottjai után.

A vállalkozók többsége általában túl van egy vagy több ingatlanvásárláson, tehát nem tapasztalatlanok, azonban mindenkit érhet meglepetés. Szakértőnk felhívja a figyelmet néhány buktatóra.

A jogi személyek várhatóan legfeljebb két év türelmi időt kapnak, hogy létesítő okirataikat összhangba hozzák a jövő márciustól életbe lépő új polgári törvénykönyvvel. 160-170 ezer kft.-t érint az a rendelkezés, amely szerint 2016. március 15-ig a törzstőkét a jelenlegi 500 ezerről 3 millió forintra kell megemelni.

Azok a cégek, amelyek több országban is fejtenek ki tevékenységet, esetleg valamilyen okból országok között szeretné költöztetni a vállalkozást a tulajdonos, már a cégforma kiválasztásával is egyszerűbbé tehetik a dolgukat.

Nem szabályozzák a hazai vállalkozások a privát mobileszközök céges környezetben való használatát, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben – mutat rá a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda. A jogi iroda közleménye szerint egyedi szabályozás nélkül még adatlopás gyanúja esetén sem feltétlenül vizsgálható át a privát eszközök tartalma.

Szerződések által meghatározott világban élünk, egyre többször találkozunk azonban olyan esettel is, amikor nem egyedi a megállapodás. Az „Általános Szerződési Feltételekről” és még inkább azok apró betűs részeiről a legtöbbünknek vannak kellemetlen élményei. A Piac&Profit szakértője segít áttekinteni, mi is ez.

Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a céges domain név tényleg az Öné-e. Most azt a kérdést járjuk körbe, hogy vajon kié az azon futó weboldal? Ha esetleg azt gondolná, hogy az Öné (vagy a cégéé), hiszen fizetett érte, akkor lehet, hogy meg fog lepődni. Szakértőnk rámutat, mire kell figyelnie a fejlesztővel kötött szerződés megkötésénél.

Van jogi lehetőség a vissza nem térítendő uniós támogatást nyert projektek átadására. Ha van, aki nem használná ki a nyertes pályázatot, más cég viszont vállalja a vele járó kötelezettségeket, a nyertes projekt átadható. A Piac&Profit szakértője elmondja, hogyan.

A jövőben minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyegzővel ellátott matrica kerülne, így a korábban, dátumozás nélkül készített szerződéseket, a zsebszerződéseket sem lehetne felhasználni.

Változnak a távkereskedelem jogszabályai, decembertől szigorúbb szabályozás vár a webáruház-üzemeltetőkre, többek között a vevő 14 napig állhat el a szerződéstől és jóvá kell hagynia az ellenértéket is.

Néhány napja egy „kiskapu” lehetősége merült fel az online pénztárgépek bevezetésének kötelezettségével kapcsolatban. A Piac&Profit szakértője, Dr. Kocsis Ildikó segít átlátni, hogy mi a valóság ez ügyben.

Az idei évtől a vállalkozásoknak hivatalosan is lehetősége van arra, hogy elektronikusan, egy külföldi szerveren vagy akár ”felhőben tárolják” a bizonylataikat, azonban ez még nem jelenti azt, hogy az adóhatóság ezekhez az iratokhoz nem férhet hozzá.

Előfordulhat, hogy szabadságról visszatérve a cégvezető azzal szembesül, hogy vállalkozásának adótartozása merült fel, holott fizetési kötelezettséget megállapító levelet nem kapott. Szakértőnk segít, mi a magyarázat!

Nem csak elméleti kérdés, hogy egy vállalkozás a kis- és középvállalatok kategóriájába tartozik-e. Több területen – adózás, támogatások, pályázatok, statisztikai adatszolgáltatás – fontos szerephez jut a „kkv-ság”. Szakértőnk néhány példán keresztül bemutatja, hogy a kkv-definíció hogyan jelenik meg a magyar adótörvényekben.

Fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A közelmúltban immár harmadik alkalommal vizsgálta felül az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága (DG Enterprise and Industry) a kkv szektor definícióját. Jó lesz figyelni a változásokra, különösen, ha például pályázaton szeretnénk indulni, vagy kérdéses, hogy jogosultak vagyunk-e a kedvezményes kamatozású hitelre. A Piac&Profit szakértője segít átlátni a jogi hátteret!

A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek kedveznek. Biztonságosabb és olcsóbb lesz az internetes fizetés és alacsonyabbak lesznek a bankközi díjak.

Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri – hívja fel a figyelmet a Balázs&Holló Ügyvédi Iroda.

Tágíthatja az ingatlanfejlesztők lehetőségeit, hogy az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt. Az új szabályozás így élénkítheti az ingatlanfejlesztéseket.

Egy adóhatósági levélnek néha már az értelmezése is gondot okoz, így nem is csoda, ha egy adóhatósági iratot látva az adózó első gondolata, hogy kit is hívjon segítségül a helyes megfejtéshez, és ki lesz az, aki segítheti a helyes megoldásban. Szakértőnk, Juhász Andrea cikkéből választ kaphatunk erre a kérdésre!

Milyen eljárás alkalmazandó akkor, amikor a munkaviszony megszüntetésére kerül sor? Meddig kell kifizetni a munkabért, mikor kell átadni a munkaviszony megszüntetéséről szóló igazolásokat?

Január elsejétől azon egyéni vállalkozók is választhatják az átalányadózást, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy ilyen esetben a járulékokat a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az ingatlan-adásvételi szerződések esetében a jogi közreműködő ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző megkerülhetetlen. Ráadásul sok egyéb kötelező kelléke is van egy ilyen szerződésnek. Ezeket ismerteti a Piac&Profit jogi szakértője.

Érdemes átgondolniuk a cégvezetőknek a munkavállalókkal kötött versenytilalmi megállapodásaikat, az új munka törvénykönyve ugyanis ebben is hozott változást. Egyrészt a megállapodás időtartama lerövidült, másrészt immár a jogszabály mondja meg, hogy a versenytilalmi kötelezettségvállalásért mi tekinthető a megfelelő ellenérték legalacsonyabb összegének.

Ha egy cég egy alkalmazottja munkaviszonyának megszüntetése mellett dönt, fontos tisztában lenni a szükséges dokumentumokkal és határidőkkel.

Jelentős átalakulás indulhat meg a magyarországi cégpiacon, mivel a kft.-k működtetéséhez szükséges tőkekövetelmény jövőre a többszörösére, 3 millió forintra emelkedik. Ha már működő cégekre is vonatkozik majd a szabály, akkor több 100 milliárdos tőkeigény keletkezik. Ez hatalmas teher, de a szabályváltozás pozitív eredményt is hozhat a valós tevékenységet nem végző cégek bezárásával.

Az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt és a jövőben a tulajdonos a földdel és a rajta álló felépítménnyel egymástól függetlenül, szabadon rendelkezhet. Az épület tulajdonjoga továbbra is alapvetően a földtulajdonost illeti meg, aki jövő márciustól dönthet úgy, hogy a földet és a rajta álló, vagy tervezett épületet önálló helyrajzi szám alatt jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy azok külön-külön is forgalomképesek legyenek. Ez a megoldás nem idegen a nemzetközi gyakorlatban és új teret nyithat a hazai ingatlanfejlesztések előtt is – emeli ki a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.

Ismét változik a munka törvénykönyve, melynek a bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. A jövőben a munkabér kiszámítása során az órabéres munkavállalók havi munkabérét nem a 174 órás átalányértékkel, hanem hónapról hónapra változó óraszámmal kell majd elszámolni munkaidőkeret alkalmazása esetén. Mindez nagyfokú körültekintést követel meg a cégek bérelszámoló munkatársaitól annál is inkább, mivel a távolléti díj számítási szabályaival ellentétben, ezen szabályok betartását továbbra is vizsgálhatja a munkaügyi ellenőrzés – figyelmeztet a BDO.

Hozzávetőleg 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet. A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő. – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.

Az alkotmányozáson kívül kevés törvénytervezetet kísért annyi indulat, mint a pénteken elfogadott földtörvényt, ami nem is csoda, hiszen a jogszabály gyakorlatilag kizárja a magyar állampolgárok túlnyomó részét a földvásárlók köréből.

Régen szükség volt már valamilyen szabályozásra annak érdekében, hogy az építőipari tervező-kivitelező vállalkozások megfelelő garanciát kaphassanak arra, hogy szerződésszerűen elvégzett munkájukért valóban hozzá is jussanak a díjukhoz. A Piac&Profit jogi szakértő partnere a lánctartozások megakadályozását célzó új törvénnyel megalkotott új lehetőségekkel foglalkozik. A jogszabály egyes részleteiben július 1-jén, teljességében pedig 2014. január 1-jén lép hatályba.

Elfogadta az Országgyűlés a távolléti díj számításával kapcsolatos törvényjavaslatot, vele együtt pedig több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is. Többek között csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozóknak és változnak szabad vállalkozási zónákra vonatkozó szabályok is.

A bizottság az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében kollektív jogorvoslati mechanizmusok kialakítását ajánlja a tagállamoknak. A nem kötelező erejű elvek célja, hogy a polgárok és a vállalkozások az uniós jog által biztosított jogaik sérelme esetén fel tudjanak lépni azok érvényesítése érdekében.

Manapság az üzleti életben egyre nagyobb gond a likviditás hiánya. A cégek többsége a kifizetések halogatásával igyekszik kezelni ilyen jellegű problémáját. Lassan mindenki tartozik mindenkinek. Mit tegyünk a kintlévőségeink behajtására? Ehhez ad gyakorlati eligazítást a Piac&Profit jogi szakmai partnere.

Több ponton is módosul a 2012. január elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) a kormány által a Parlament elé benyújtott tervezet szerint. A számos kiigazító intézkedés között van néhány meghatározó változtatás is, ami alaposan felforgathatja a költségvetési szervek kis értékű beszerzéseit.

Az osztalék kifizetéséhez a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését. Kft-k esetében ezt kötelező 30 napon belül a cégbíróságnak elektronikusan benyújtani. A Piac&Profit szakértője segít a részletekkel!

Fordulatot hozhat az áfalevonási joggal kapcsolatos bírósági gyakorlatban az a nemrég közzétett kúriai döntés, amely – igaz, az Európai Bíróság állásfoglalása nyomán – immár nem az adóhatóságnak, hanem az adózónak adott igazat: az adólevonási jog csak akkor tagadható meg, ha az adóhatóság bizonyította, hogy a számla befogadója tudta, vagy tudnia kellett, hogy a számlakibocsátó csalárdul járt el. A Piac&Profit jogi szakértője ezt az esetet ismerteti.

Egyre több munkáltató számára lehet vonzó lehetőség megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatni. 2013-ra változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, így amellett, hogy ez felelős döntés, a költségek csökkentésében is segíthet.

A Piac & Profit jogi szakértőjének témája a szerződések írásba foglalása, a formakényszernek nevezett, sokak számára magától értetődőnek tűnő probléma. A téma banálisnak is nevezhető. De lehet, hogy mégsem az? Az új Ptk. e téren is hozott némi újdonságot.

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

Idén április végéig 50 827 oldalnyi jogszabály látott napvilágot a Magyar Közlönyben. Ez több mint tízezer oldallal több, mint amennyi tavaly egész évben megjelent, és nagyjából a négyszerese annak, ami az elmúlt években az év első harmadában jellemző volt. Pedig a magyar vállalkozások már eddig is nehezen tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó jogi környezethez.

2014-től megváltoznak a kft. kötelező minimális jegyzett tőkéjére vonatkozó szabályok. A módosítás érintheti a már létező kft.-tulajdonosokat is.A Piac&Profit szakértője segít, hogy lehet a legjobban megoldani!

Mégis mindegy a fizetés szempontjából, hogy mikor megy szabadságra a munkavállaló az év folyamán. A kormány ismételten módosította ugyanis a munka törvénykönyvét, eltörölve a távollétidíj-számítás januárban bevezetett új módszerét.

Sok cégnek május 31-ig kell letétbe helyeznie beszámolóját. Azzal, hogy ismertek lesznek a beszámolóval lezárt üzleti év adatai, lehetőségünk lesz rá, hogy megvizsgáljuk könyvvizsgálatra kötelezett–e társaságunk.

Közel egy éve lépett életbe az új munka törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseit, a pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.

Merőben új alapokra helyeződik a Cseh Köztársaság eddigi magánjogi szabályozása. A 2014. január 1-jén hatályba lépő új cseh Polgári Törvénykönyv és Kereskedelmi Kódex az üzleti élet szinte valamennyi területét érinti.