Munkaügyi ellenőrzés esetén fontos, hogy a kiérkező ellenőrrel ki és hogyan beszél. Minél rendezettebbek az anyagok, minél jobban látja, hogy foglalkozik a munkáltató a munkaügyi szabályok betartásával, az ellenőr annál kevésbé „köt bele” a dolgokba, érdemes tehát rendesen vezetni az adminisztrációt akkor is, ha ez jelentős papírmunkát igényel. A bírság elkerüléséhez azonban valóban mindennek hibátlannak kell lennie. (A próbanap, próbaidő, vagy épp a bérlevonás kapcsán gyakoriak a bírságok, sokszor nem is tudják a munkáltatók, hogy hibáznak.)
1. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ez a munkáltató feladata és felelőssége. Ennek elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak 30 napon belül. (Ha kíváncsi, mi az a 3 dolog, amit feltétlenül érdemes rögzíteni alkalmazottak szerződésébe, olvassa el korábbi cikkünket!)
2. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét (minimálbér- a FEOR 9..., illetve garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben), munkakörét és munkahelyét. A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Így több, vagy változó munkavégzési hely esetén a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal határozhatja meg a munkavégzés helyét.
4. A bejelentést az adóhivatal felé (ezt kapja meg az OEP - és így lesz egészségügyi ellátásra és így lesz egészségügyi ellátásra jogosult "érvényes TAJ kártya") az első napot megelőzően, de legkésőbb az első napon, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni.
5. Bejelentés hiányában történő foglalkoztatás feltárása esetén az ellenőröknek kötelező bírságot kiszabniuk!
6. A munkaügyi ellenőr feladata a jogviszony minősítése valódi tartalma alapján, így a színlelt szerződések feltárása is. Színlelt szerződés esetén azt munkaviszonnyá minősítik át. Hogy ezt elkerüljük, fontos, hogy az alkalmazottakat is megfelelően tájékoztassuk, hogy az ő foglalkoztatása miért, milyen formában van, és az mit jelent. (Például ne mondja egy megbízási szerződéssel dolgozó, hogy jelenléti ívet ír alá.)
7. A munkavállaló a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni munkaviszonya megszűnésekor. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon.
8. A munkáltató köteles (ezért ezt igazolnia kell) a járandóságokat kifizetni (munkabér, pótlékok, szabadság pénzbeli megváltása) az igazolásokat kiadni (személyesen vagy postán).
9. Az ellenőrök nagy hangsúlyt fektetnek a munkaidő nyilvántartásra (Jelenléti ív) és a szabadság kiadását is fokozottan ellenőrzik. A szabadság kiadásával kapcsolatos kötelezettségekről itt olvashat részletesen.
Az esetleges félreértések, jogtalannak érzett bírságok elkerülése érdekében ellenőrzés esetén mindenképp a helyszínen ellenőrizzük a jegyzőkönyveket, ahhoz van lehetőség hozzátenni. Ha például egy alkalmazott szerintünk valótlan dolgot állít, jobban járunk, ha már a helyszínen jegyzőkönyveztetjük, hogy szerintünk nem igaz.
Hogy kit vizsgálnak idén különösen a munkaügyi ellenőrök, arról itt olvashat.
