„Sok cég van, aki nem engedheti meg magának, hogy ügyvédet tartson, de az új Ptk.-val jelentősen felértékelődik a szerződések szerepe, ezért egyre gyakrabban kell majd szaladgálnia a magyar vállalkozásoknak az ügyvédekhez” – hangzott el a BKIK és Piac & Profit közös rendezvényén, ahol a részvevők szerint a szerződések felértékelődése részben annak köszönhető, hogy megjelenik az ügyvezető felelősségének kérdésköre.
Vannak olyan eszközök, mint például az ügyvezetői tiltakozás, ami mentesítheti az ügyvezetőt a felelősség rá eső része alól. Ám ezeket fontos írásba foglalni. De milyenek legyenek azok a szerződések, amelyeket pajzsként használhat majd az ügyvezető? (De speciális biztosításokkal is védhetik magukat a vezető tisztségviselők, bár ezekkel kapcsolatban is vannak még bizonytalanságok.)
„Habár a régi szerződésekre még a régi Ptk. az irányadó, az újaknál már a nemrégiben életbe lépett kódexet kell használni, ami viszont teret ad a kreatív megoldásoknak” – emelte ki dr. Németh Gabriella ügyvéd, a Dr. Németh & dr. Haraszti Ügyvédi Iroda alapítója. Az új Ptk. ugyanis tartalmaz bizonyos általános rendelkezéseket, amiket mindig figyelembe kell venni, illetve a jogi személyekre, vagy a specifikus cégformára vonatkozó rendelkezésekre is ügyelni kell. (Az sem mellékes, hogy kire és mikor érvényes, a Piac & Profit szakértője segít tisztázni ezt a problémát!)
Ám ezen kívül a Ptk. csak akkor „lép be” egy esetleges jogvitába, ha olyasmi merül fel, amit a felek külön nem rögzítettek szerződésben. „Ezért minden lehetséges felmerülő kérdésre érdemes kitérni a szerződésben” – hangsúlyozta a jogi szakértő, aki szerint fontos akár a konkrétan felmerülő károkozási, akár a kimentési-kártérítési eseteket is részletezni a szerződésekben. „Minél konkrétabb a szerződés, annál inkább van lehetőségünk arra, hogy a mentesüljünk a felelősség alól” – mondta Németh Gabriella ügyvéd.
Vannak azonban olyan károk, amelyeket nem lehet kizárni: az élet, a testi épségben esett kár például. „Ebben az esetben a bíró ezt automatikusan kizárja, így ha ilyet látunk egy szerződésben, jó tudnunk, hogy az bizony érvénytelen lesz.” hangsúlyozta a szakértő.
A tipikus az, hogy az alapító okiratot, vagy a társasági szerződést egy nyilatkozattal elfogadja az ügyvezető. Előfordul még megbízási szerződés, és munkaszerződés is. Ezeken belül határozatlan vagy határozott idejű szerződés is felmerülhet, akár extrém rövid, egy-két hónapos határidővel, de a tipikus az öt évre kinevezett tisztségviselő. A határozott időtartamú szerződés esetén érdemes ügyelni a lejárati időre! Elméletben ugyanis ha túlcsúszunk a lejárati időn, elméletileg jogtalanul képviseljük a céget, már jöhet is a kártérítés.
