A válság kitörése óta olyan magasra szökött fel a felszámolás alatt álló, megszűnő cégek száma, hogy ennek részletes szabályozására az új Ptk. is kitér. A gazdasági kényszer mellett az üzleti etika alacsony szintje is növeli a cégfluktuációt. „A szabályozás különös figyelmet fordít arra, hogy ha úgy szűnik meg a cég, hogy fizetésképtelenné válik, tartozásokat hagy maga után. Ekkor elővehetik a vállalat ügyvezetőjét” – mondta Dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda alapítója a BKIK és a Piac & Profit közös konferenciáján.
A kényszertörlési, vagy a felszámolási eljárás esetére mondja ki az új Ptk., hogy azok a hitelezők, akiknek a követelése kielégítetlen maradt, azok igényeiket a vezető tisztségviselővel szemben érvényesíthetik. „A társasági jog ugyanis az ügyvezetőt fokozott gondossági kötelezettséggel ruházza fel. Ha a társaság felszámolás alá kerül, akkor viszont az ügyvezetőnek nem a cég, hanem a hitelezők érdekeit kell figyelembe vennie. Ilyenkor a vezető tisztségviselők akár még a tulajdonosok akaratával szemben is cselekedhetnek. Ha ezt a kötelezettségüket megszegik, akkor vonhatók a vagyonuk erejéig felelősségre” – hangsúlyozta a jogi szakértő. Az ügyvezető azonban ekkor is csak azért a kárért tehető felelőssé, ami előre látható volt.
Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!
Kényszertörlésre akkor kerülhet sor, amikor egy vállalkozás - akár többszöri figyelmeztetés ellenére – sem tartja be a vonatkozó törvényi, számviteli stb. előírásokat. Ekkor rendelheti el a cégbíróság a cég kényszertörlését. „Ezeknek az előírásoknak a betartása – és betartatása – azért fontos, mert így lehet leinformálódni a jövendő partnerünkről, vagy megrendelőnkről” – hangsúlyozta Nehéz-Posony Márton. A kényszertörlési eljárás után a hitelező egy perben kérheti az ügyvezető felelősségének megállapítását, 90 napos, jogvesztő határidőn belül. Ekkor a hitelező elsődlegesen annak a kimondását kéri, hogy az ügyvezető, amikor már törlés alatt állt a cég, nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a hitelezők érdekeit kielégítse, vagy tudatosan ellehetetlenítették a hitelezői igények teljesítették. Azt is ki kell mutatnia a hitelezőnek, hogy az ügyvezető tevékenysége következtében ténylegesen csökkent a cég vagyona.
„Ilyen esetben azonban az is vezető tisztségviselőnek minősül, azaz felelősségre vonható, aki ugyan nem tisztségviselő, de meghatározó befolyást gyakorolta cég döntéseire. Tehát a tulajdonos is felelősségre vonható” – hangsúlyozta a jogi szakértő. A károsult tehát a teljes tulajdonosi kör ellen érvényesítheti a követelését.
