Jelentős mértékben változnak az iparűzési adó szabályai 2013. január 1-jétől. A új előírások közötti eligazodásban Kovács Andrea okleveles adószakértő segíti a Piac&Profit olvasóit.

Az év első két hónapjában a 2012. március 1-től esedékes egyszerűsített cégeljárási illeték mértékének emelkedése a vállalkozásokkal – ezen belül is a cégalapítással, módosítással vagy megszüntetéssel – kapcsolatos ügyvédkeresések számának növekedését eredményezte. A vállalkozásokat érintő, közeljövőben esedékessé váló bejelentési és módosítási kötelezettségek hatására a cégjogi megkeresések száma nagyarányú emelkedést mutatott októberben és novemberben.

Azoknak a kkv-knak, amelyeknek eddig sem az eva, sem a társasági adó nem volt igazán kedvező, jó választásnak bizonyulhat a kisvállalati adó. Ha alkalmazottaik és költségeik is vannak, likviditásuk és tartalékaik viszont korlátozottak, érdemes megpróbálkozniuk ezzel az új adónemmel, amely néhány közterhet is kivált. A kiva néven ismertté vált adózási formáról szóló törvényt október elején fogadta el a parlament, november 19–20-án azonban néhány ponton módosították az új jogszabályt.

Az utolsó órákban is folyamatosan módosultak az adótörvények változásairól szóló kormány-előterjesztések, ami előrevetíti, hogy még érheti meglepetés a közeljövőben a piac szereplőit.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek.

Talán a legkevésbé vitatott 2013-as új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója, becenevén a kata. Valóban sokak számára megkönnyítheti az adózást, sőt arra késztethet, hogy a fekete vagy a szürke zónából átlépjenek a fehérbe. Arra viszont, hogy a kata szebb-e, jobb-e, mint az eva, már nehéz egyértelmű választ adni. Van, akinek az új többet ígér, van, akinek az elmúlt évek viszontagságai után is érdemesebb az evánál maradnia.

A cafeteria adója nőtt majdnem öt (4,76%) százalékkal az elfogadott adótörvények értelmében, ami a cégek többségénél nem jelent drasztikus mértékű tehernövekedést. Ezen kívül a béren kívüli juttatások számos eleme változik. A legnagyobb nóvum: már devizahitelt és rezsit is fizethetünk a kedvezményesen, 35,7 százalékkal adózó juttatásból.

Több valós, a reálfolyamatok által igényelt problémára is választ ad ugyan a jövő évi adóváltozásokról az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott jogszabálycsomag, de az adóteher és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő adminisztráció is érdemben nőhet 2013-tól. – mondta el a Piac&Profit megkeresésére Gerhát Mihály a KPMG szenior menedzsere.

Megjelent a közműcégek adójáról szóló törvény a pénteki Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében a jövő évtől a közmű- és telekommunikációs cégek méterenként 125 forintot fizetnek a vezetékek után. A friss jogszabályhoz már megjelenése napján módosító indítványt nyújtott be a kormány, amely értelmében az FGSZ és a Mavir sem mentesülne az adó alól.

Az eddigi adóhatósági gyakorlattól eltérő, szigorú ellenőrzésekre számíthatnak azon külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek anyavállalataik dolgozóit foglalkoztatják. A NAV elsősorban azt vizsgálja majd, hogy a külföldi vagy a hazai társaság a dolgozó gazdasági munkáltatója – utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló teljes munkabére Magyarországon adóköteles.

Jelentősen változik 2013-tól az áfa szabályozás. Az újdonságok egyike, hogy minden kétmillió forint vagy afeletti áfa összegű számláról tételes nyilatkozattételt kell adnia a vállalkozásoknak vevőként és eladóként is. Szakértőnk Pósa Lívia, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője pontokba szedte, hogy mire kell figyelni.

Akkor is igazolni kell 2013. február elsejéig a cégeknek a székhelyhasználatuk jogszerűségét, ha abban nem történik változás. Az eljárás ugyan illetékmentes, aki viszont elmulasztja, tetemes bírságra számíthat.

Az Országgyűlés hétfői döntésével enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest.

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését.

Kétharmados lesz a földtörvény, Orbán Viktor még az Alaptörvényt is módosíttatja annak érdekében, hogy a sokat vitatott és kritizált jogszabállyal hosszú időre megváltoztassa és bebetonozza a magyar birtokviszonyokat. Külső kritikusai szerint az új törvény több pontja is komoly aggályokat vet fel, miközben a botrányokkal terhes, haszonbérletbe adott állami földekre nem vonatkozik a szabályozás. A törvényt azonban a kormánypárton belülről is puhítgatnák: elsősorban Ángyán József és Bencsik János igyekszik módosító indítványokkal használhatóbbra pofozni a jogszabályt.

A Magyarországi vállalkozások adóadminisztrációs terhe többszöröse az EU-átlagnak. Bár az egyszerűsítés hosszú évek óta napirenden van, a jövő évre vonatkozó, várhatóan ma elfogadásra kerülő adótörvénnyel nem hogy javulna a helyzet, az új adózási módok, adónemek egyre bonyolultabb eljárásokat, többletfeladatokat követelnek meg a vállalkozásoktól. A BDO Magyarország összegzése a jövő évi változásokhoz kapcsolódó főbb pótlólagos adminisztrációs feladatokat mutatja be.

A DJ-k és a vendéglátóhelyek a másolt hangfelvételekért is büntetés kapnak, ha nem fizetik be a jogdíjat.

Ahhoz, hogy sikeresen vezényeljünk le egy nemzetközi kiküldetést – legyen szó akár egy emberről, akár egy egész csoportról – rendelkeznünk kell alapvető bevándorlási ismeretekkel. Könnyű ugyanis elcsúszni egy-egy apróságon, ami aztán meghosszabbítja az egész ügyintézést.

Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy elviszi a vállalkozását, jogilag ennek nincs akadálya, csak meg kell találnia a költség és adminisztráció szempontjából a optimális módot.

Részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség és bővebb adattartalom – ez vár a magyarországi cégekre jövő év elejétől áfabevallásuk során.

Jövő évtől elektronikus ügyintézést tesz lehetővé az építésügyi engedélyezési eljárásokban az építésügyi, a területrendezési és a településfejlesztési törvényt módosító javaslat, amelyet hétfőn 244 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadott el a Ház.

Számos vállalkozás dönt úgy, hogy pénzügyi nehézségek miatt végelszámolás útján befejezi tevékenységét; ennek a döntésnek a fényében fontos tudni, hogy az addigi cégvezetőt, illetőleg a végelszámolót milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik.

A kormány szerdai ülésén elfogadta a zsebszerződések elleni küzdelem fejleményeiről, illetve az idén március végén létrehozott tárcaközi bizottság eddigi munkájáról és eredményeiről szóló jelentést - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön. A jelentés kiemelte, hogy a zsebszerződés fogalmi körébe tartozó jogi aktusok a hatályos magyar jog szerint semmisek.

Az új munka törvénykönyve lényeges és ésszerű változásokat hozott a vezető állású munkavállalók vonatkozásában, nem árt azonban odafigyelni rájuk. Egyes menedzserek státusa a munkaszerződés módosítása nélkül a szabályozás változása értelmében vezető állásúnak minősül, ezzel együtt munkajogi felelősségük megnő és munkaviszonyuk - bizonyos esetekben - akár felmondási idő vagy indoklás nélkül felmondhatóvá válik. Az új helyzet a cégen belüli irányítási és helyettesítési jogkörök átgondolását és (újra)szabályozását igényli – mutat rá a Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője.