Az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) még decemberben fogadta el, hogy a gazdasági válság miatt bajba jutott cégeknek mentőövet dobjon az Unió - ezt a tervezetet fogadta el most komoly többséggel a Parlament. A javaslat az első lépés lehet afelé, hogy a fizetésképtelenségi törvényeket a XXI. századi elvárások mentén modernizálják. Az új törvények nem a felszámolásra, mint inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogyan lehet az egyébként életképes cégeket megmenteni úgy, hogy egyben a hitelezők is a pénzükhöz jussanak.
- Segítő kezet kell nyújtanunk azoknak a cégeknek, amelyek kemény időkon mennek keresztül. Az életképes vállalatok számára a segítség kell, hogy legyen az első, ha pénzügyileg bajba kerülnek, nem a felszámolás - mondta Viviene Reding, az Unió igazságügyi biztosa. - A határokon túlmutató fizetésképtelenségi törvények modernizálására azért van szükség, hogy a becsületes vállalkozásoknak és dolgozóiknak adjunk még egy esélyt. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a Parlamenttel és a Tanács minisztereivel, hogy az új fizetésképtelenségi törvények minél hamarabb bevezetésre kerüljenek. A cégek ránk várnak, nincs vesztegetni való időnk - emelte ki a biztos. (A folyamat egyébként nem halad olyan gyorsan, hiszen az első tervek több mint egy éve megszülettek a szabályozásra.)
Az új szabályok egyszerre javítják a határokon túlmutató fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságát és eredményességét - ezek évente mintegy 50 ezer céget és 1,7 millió munkavállalót érintenek az EU-n belül. A lépés az első lesz az EU által meghonosítani kívánt "megmentés és talpraállítás" típusú céges kultúrában, mely felszámolás és likvidálás helyett segítene a cégeknek az újrakezdésben. A várakozások szerint az új törvények még az idén életbe léphetnek.
A jelenlegi gyakorlatban a csődeljárás szinte mindig a vállalkozás felszámolásához vezet, ám a gazdasági válság nyomán az európai országokban előtérbe került az a szemlélet, hogy adjanak még egy esélyt a csődbe jutott vállalkozónak a talpra állásra, cége újraszervezésére. Magyarországon egyelőre nem létezik sem az ilyen reorganizációs eljárás, sem a magáncsőd jogintézménye, amit szintén tartalmaz majd az eddigi helyébe lépő, kidolgozás alatt álló új európai szabályozás.
