Csődeljárás cikkek


Bedőlt a nagy hajógyár - több mint ezer embernek mondanak fel Romániában

Bedőlt a nagy hajógyár - több mint ezer embernek mondanak fel Romániában  

Csődeljárás indult a Damen Shipyards Mangalia romániai hajógyár ellen.
Csődhullám Németországban

Csődhullám Németországban  

A felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabb számra emelkedett a személyi- és cégcsődök száma.
Magyarország az Európai Unió második-harmadik legszegényebb országa

Magyarország az Európai Unió második-harmadik legszegényebb országa 

A magyar gazdaság mintegy 30 százalékkal teljesített alul a lehetőségeihez képest, hangzott el többi között az Egyensúly Intézet „Magyarország 2030” címmel tartott konferenciáján. Az önmagát Magyarország független agytrösztjeként meghatározó intézet eseményén neves szakértők vettek részt.
Emelkedésnek indult a felszámolási és csődeljárások száma

Emelkedésnek indult a felszámolási és csődeljárások száma 

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és az Euler Hermes hitelbiztosító várakozásai szerint a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják.
Ki jár jól az új csődtörvénnyel? A bankok nevethetnek a végén

Ki jár jól az új csődtörvénnyel? A bankok nevethetnek a végén 

Bár a jó irányba tett lépés, ugyanakkor kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni a július 1-jén hatályba lépő új csődtörvény. A jogszabály vállalatokra gyakorolt várható hatásait elemezte Dr. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója.
Látják a fényt az alagút végén az európai vállalatok

Látják a fényt az alagút végén az európai vállalatok 

Az Intrum 23. alkalommal tette közzé a 2021-es európai fizetési jelentését, az EPR-t. Az európai vállalatok körében végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők fele szerint már az is szerencse, hogy vállalkozásuk túlélte 2020-at. Az év gazdasági eredményei ugyanakkor mégsem alakultak olyan sötéten, mint azt sokan várták, ami részben a kormányzati programoknak, részben pedig az új, digitális üzleti modellek térnyerésének köszönhető. Bár sok vállalatot megviselt a válság, ők most egy felívelő időszakra számítanak.
Év végére fog felpörögni a csődök száma

Év végére fog felpörögni a csődök száma 

Az idén 26 százalékkal nő a csődök száma a globális gazdaságban. Az Atradius tanulmánya szerint 2020 első felében a vártnál kevesebb vállalat dőlt be, főleg az egyes országok mentőcsomagjai és a csődeljárások befagyasztása miatt. Ha az őszi, második hullám ellenére maradnak vagy tovább enyhülnek a karanténszabályok, az ugyan segíti majd a gazdaság talpra állását, de elindítja a csődhullámot is. A csődeljárásokat ugyanis a legtöbb országban csak átmenetileg függesztették fel.   
Jelentős döntéseket hozott meg a kormány - hogyan változnak a csődeljárások?

Jelentős döntéseket hozott meg a kormány - hogyan változnak a csődeljárások? 

A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás, amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadott el a parlament július 3-án. Kántor Gergely, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje kommentálta a módosítást.
Mit kell tudni a csődeljárásról?

Mit kell tudni a csődeljárásról? 

Szinte bármely cég életében előfordulhat, hogy különböző belső vagy külső negatív hatások következményeképpen fizetésképtelenné válik, tartozásait nem tudja törleszteni hitelezői felé. Ilyenkor a vállalkozásnak lehetősége van csődeljáráshoz folyamodnia, amely megoldást jelenthet a pénzügyi problémák jogi úton való rendezésére.
Megmentem a cégem – csődöt jelentek

Megmentem a cégem – csődöt jelentek 

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent a „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki.

Árverezett ingatlannál is ott az áfa kérdése 

Az árverés az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, így a céges ingatlan kényszerértékesítése során is felmerül az áfakötelezettség. Kit terhel az áfa ilyenkor, és kell-e a vevőnek vagyonszerzési illetéket fizetnie az árverésen megszerzett ingatlan után?

Csődvédelmet kért a MODULO buszok mátyásföldi gyártója 

Az utóbbi idők fizetési nehézségei miatt érdekében a mai nappal csődvédelmet kért az Ikarus Egyedi Kft. - olvasható a cég hétfői közleményében. A kormánytól azt kérik, minősítsék őket stratégiailag kiemelt szervezetnek.

Látványosan csökkent a bedőlések száma 

Csökkent a Bisnode Bedőlési Index szórása a megyékben, derül ki a Bisnode harmadik negyedéves elemzéséből. Ha folytatódik a trend hamarosan minden megyében 2 százalék alá mérséklődhet bedőlések valószínűsége, hiszen a 2017. szeptember végéig tartó időszakban már csak Heves megyében volt magasabb a csőd és felszámolási eljárások során megszűnt cégek aránya ennél az értéknél.

Kedvező változások a vezetők csődjogi felelősségében 

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet, és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg – foglalta össze a helyzetet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A megszűnő cégek harmada kényszertörléssel tűnik el 

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Honnan lehet megtudni, ha egy cég felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll? 

Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben – olvasható a Bisnode oldalán.

Kezd tisztulni a magyar cégvilág 

2015 harmadik negyedévében 54 százalékot csökkent a felszámolások száma 2014 azonos időszakához képest, ami igen jelentős zuhanás. Az ilyen mértékű csökkenés jó hír, mivel a felszámolások mellett a kényszertörlések és a végelszámolások száma is csökkent, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. A jó hírek ellenére azonban érdemes továbbra is körültekintően eljárni üzletkötés esetén.

A kis cégek országa maradunk 

Rekord közelében maradt a megszűnő cégek száma Magyarországon novemberben, így az év egészében szinte biztosan több mint 40 ezer céget töröl a cégbíróság a tavalyi 33 ezer után. Mivel a megszűnések növekedését csekély cégalapítási kedv kíséri, az év egészében akár 15 ezerrel is csökkenhet a működő társaságok száma. Ez azonban inkább pozitív, mint negatív fejlemény, hiszen még így is a „kis cégek országa” maradunk.

Nagy a gond a magyar cégvilágban 

Nagy a gond a cégek megszüntetése és a csődvédelem területén. Hiába állnak rendelkezésre a követésre érdemes nyugat-európai vagy éppen szomszédos példák, Magyarországon elvétve találkozunk eredményes csődeljárással.

Egyre több cég képtelen fizetni 

Kelet-Közép-Európában a fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások száma egyaránt emelkedett a térségben, Magyarországon az összes vállalkozáshoz képest a fizetésképtelen cégek arányát mutató fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt.

Még egy esélyt az életképes cégeknek! 

Az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy modernizálják az Unió határokon túlmutató csődtörvényét, még egy esélyt adva az egyébként életképes, de fizetésképtelen cégeknek.

Tavaly megint több volt a csőd 

A 2011-ben tapasztalt javulás után tavaly kedvezőtlenebbé vált a gazdasági környezet a közép-kelet-európai régióban, így – Lettországot, Észtországot és Ukrajnát kivéve – növekedett a fizetésképtelenségi mutató. Magyarországon mindössze három ágazatban volt pozitív változás, de meglepetés, hogy köztük volt a világszerte kockázatosnak tartott fémipar.

Jobban védenék a bedőlő cégek hitelezőit 

Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei. A szabályozók szerint jobban kellene védeni a cégek hitelezőit, ugyanakkor lehetőséget kellene adni a bajba került cégeknek is a túlélésre.

Második esély tisztességes vállalkozásoknak 

Az Európai Bizottság modern fizetésképtelenségi szabályokat javasol mintegy mentőövként a gazdasági válság által sújtott vállalkozásoknak. A több országot érintő fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok aktualizálása az egyébként életképes vállalkozásokat védi. Az unió célja, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

Pusztulnak a cégek a gazdasági pangásban 

2010 augusztusa óta nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint idén októberben. A felszámolások és a végelszámolások száma a cégtörvény márciusban életbe lépett módosításai miatt csökken, de ez nem változtat azon, hogy a cégvilág még mindig a gazdasági pangást nyögi.
Feliratkozás a Piac & Profit Online magazin hírlevelére
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

Költségkímélés

Keddtől új világ kezdődik a rollereseknek

Keddtől új világ kezdődik a rollereseknek  

Holnaptól mintegy 50 ezer e-rollerrel már csak kötelező biztosítással lehet közlekedni a hazai utakon.

Adózás

Itt vannak a nyári adóváltozások

Itt vannak a nyári adóváltozások 

Múlt héten megjelentek a Magyar Közlönyben az adótörvényeket érintő évközi változások, ennek apropóján a PwC összefoglalta a legfőbb pontokat. 

Jogi kisokos

A háborúra hivatkozva magasabb bírságot fizethetnek a cégek

A háborúra hivatkozva magasabb bírságot fizethetnek a cégek  

Augusztus 1-től 13 százalékról 15 százalékra emelkedik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabható bírság összegének felső határa.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo