A felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabb számra emelkedett a személyi- és cégcsődök száma.

A magyar gazdaság mintegy 30 százalékkal teljesített alul a lehetőségeihez képest, hangzott el többi között az Egyensúly Intézet „Magyarország 2030” címmel tartott konferenciáján. Az önmagát Magyarország független agytrösztjeként meghatározó intézet eseményén neves szakértők vettek részt.

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és az Euler Hermes hitelbiztosító várakozásai szerint a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják.

Bár a jó irányba tett lépés, ugyanakkor kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni a július 1-jén hatályba lépő új csődtörvény. A jogszabály vállalatokra gyakorolt várható hatásait elemezte Dr. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója.

Az Intrum 23. alkalommal tette közzé a 2021-es európai fizetési jelentését, az EPR-t. Az európai vállalatok körében végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők fele szerint már az is szerencse, hogy vállalkozásuk túlélte 2020-at. Az év gazdasági eredményei ugyanakkor mégsem alakultak olyan sötéten, mint azt sokan várták, ami részben a kormányzati programoknak, részben pedig az új, digitális üzleti modellek térnyerésének köszönhető. Bár sok vállalatot megviselt a válság, ők most egy felívelő időszakra számítanak.

Az idén 26 százalékkal nő a csődök száma a globális gazdaságban. Az Atradius tanulmánya szerint 2020 első felében a vártnál kevesebb vállalat dőlt be, főleg az egyes országok mentőcsomagjai és a csődeljárások befagyasztása miatt. Ha az őszi, második hullám ellenére maradnak vagy tovább enyhülnek a karanténszabályok, az ugyan segíti majd a gazdaság talpra állását, de elindítja a csődhullámot is. A csődeljárásokat ugyanis a legtöbb országban csak átmenetileg függesztették fel.   

A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás, amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadott el a parlament július 3-án. Kántor Gergely, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje kommentálta a módosítást.

Szinte bármely cég életében előfordulhat, hogy különböző belső vagy külső negatív hatások következményeképpen fizetésképtelenné válik, tartozásait nem tudja törleszteni hitelezői felé. Ilyenkor a vállalkozásnak lehetősége van csődeljáráshoz folyamodnia, amely megoldást jelenthet a pénzügyi problémák jogi úton való rendezésére.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent a „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki.

Az árverés az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, így a céges ingatlan kényszerértékesítése során is felmerül az áfakötelezettség. Kit terhel az áfa ilyenkor, és kell-e a vevőnek vagyonszerzési illetéket fizetnie az árverésen megszerzett ingatlan után?

Az utóbbi idők fizetési nehézségei miatt érdekében a mai nappal csődvédelmet kért az Ikarus Egyedi Kft. - olvasható a cég hétfői közleményében. A kormánytól azt kérik, minősítsék őket stratégiailag kiemelt szervezetnek.

Csökkent a Bisnode Bedőlési Index szórása a megyékben, derül ki a Bisnode harmadik negyedéves elemzéséből. Ha folytatódik a trend hamarosan minden megyében 2 százalék alá mérséklődhet bedőlések valószínűsége, hiszen a 2017. szeptember végéig tartó időszakban már csak Heves megyében volt magasabb a csőd és felszámolási eljárások során megszűnt cégek aránya ennél az értéknél.

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet, és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg – foglalta össze a helyzetet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben – olvasható a Bisnode oldalán.

2015 harmadik negyedévében 54 százalékot csökkent a felszámolások száma 2014 azonos időszakához képest, ami igen jelentős zuhanás. Az ilyen mértékű csökkenés jó hír, mivel a felszámolások mellett a kényszertörlések és a végelszámolások száma is csökkent, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. A jó hírek ellenére azonban érdemes továbbra is körültekintően eljárni üzletkötés esetén.

Rekord közelében maradt a megszűnő cégek száma Magyarországon novemberben, így az év egészében szinte biztosan több mint 40 ezer céget töröl a cégbíróság a tavalyi 33 ezer után. Mivel a megszűnések növekedését csekély cégalapítási kedv kíséri, az év egészében akár 15 ezerrel is csökkenhet a működő társaságok száma. Ez azonban inkább pozitív, mint negatív fejlemény, hiszen még így is a „kis cégek országa” maradunk.

Nagy a gond a cégek megszüntetése és a csődvédelem területén. Hiába állnak rendelkezésre a követésre érdemes nyugat-európai vagy éppen szomszédos példák, Magyarországon elvétve találkozunk eredményes csődeljárással.

Kelet-Közép-Európában a fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások száma egyaránt emelkedett a térségben, Magyarországon az összes vállalkozáshoz képest a fizetésképtelen cégek arányát mutató fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt.

Az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy modernizálják az Unió határokon túlmutató csődtörvényét, még egy esélyt adva az egyébként életképes, de fizetésképtelen cégeknek.

A 2011-ben tapasztalt javulás után tavaly kedvezőtlenebbé vált a gazdasági környezet a közép-kelet-európai régióban, így – Lettországot, Észtországot és Ukrajnát kivéve – növekedett a fizetésképtelenségi mutató. Magyarországon mindössze három ágazatban volt pozitív változás, de meglepetés, hogy köztük volt a világszerte kockázatosnak tartott fémipar.

Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei. A szabályozók szerint jobban kellene védeni a cégek hitelezőit, ugyanakkor lehetőséget kellene adni a bajba került cégeknek is a túlélésre.

Az Európai Bizottság modern fizetésképtelenségi szabályokat javasol mintegy mentőövként a gazdasági válság által sújtott vállalkozásoknak. A több országot érintő fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok aktualizálása az egyébként életképes vállalkozásokat védi. Az unió célja, hogy a csődbe jutó vállalkozás ne legyen egy életre megbélyegezve.

2010 augusztusa óta nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint idén októberben. A felszámolások és a végelszámolások száma a cégtörvény márciusban életbe lépett módosításai miatt csökken, de ez nem változtat azon, hogy a cégvilág még mindig a gazdasági pangást nyögi.